Regisztráció Elfelejtett jelszó

Európai Unió

s lőn

#819597 Kissherceg

"váratlanul"

Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot érintheti a legkeményebben az a reform, ami az Európai Bizottság 2021-2027-es EU-költségvetési tervezetének részeként átalakítani az úgynevezett kohéziós támogatások rendszerét - írja a Financial Times. A 350 milliárd eurós alapból fizetett kohéziós pénzekből zárkóztatják fel az Unió kevésbé fejlett régióit.
A mértékadó gazdasági lap a kohéziós rendszer "drámai újratervezését" emlegeti.


https://444.hu/2018/04/23/a-magyarok-es-a-lengyele...

eltünőben a madarak Európa szerte, ökológiai katasztrófa a láthatáron

#819396 matgab Előzmény: #818517

Ez a hónap jó híre lenne, ha megtörténne!

https://www.portfolio.hu/gazdasag/holnap-lemondhat...

Ennél a Junckernél pondróbb liberálist nem hordott még a Föld a hátán! Ilyen poziciót töltsön be egy ilyen nímand ember, hihetetlen!

Látszik a cikkből is, hogy az egész rendszer mutyira épül, csak a haverok a belső körökben és mindenki mást meg szívatnak!


az olaszok exportálják a maffiát kelet eu-ba

#817985 Koffein

https://blog.atlatszo.hu/2018/03/roberto-saviano-e...

"Az olasz cégek szerettek volna terjeszkedni kelet felé, de legális utat nemigen találtak, mert a kommunista rezsimek meglehetős hentesmunkát végeztek és egy teljesen csődöt mondó bürokratikus rendszert hagytak maguk után. Megbízni a klánokban annyit jelentett, hogy az egész procedúra felgyorsult. Úgymond az olasz cégek találtak egy ügynökséget, amely se perc alatt megsürgette az adminisztrációs folyamatokat és működőképessé tette a céget külföldön is.

A nyugati vállalatoknak a maffiák olcsón garantálták a kétkezi munkásokat, a gyors termelést és a szakszervezetek hiányát: ez a vállalkozók paradicsoma volt.

Ez az, amiről a bűnbánó Carmine Schiavone mesélt. Ezt csinálta a Bardellino-csoport. Francesco Schiavone “Cicciariello” Szlovákiában és Lengyelországban fektetett be, Luigi Diana Magyarországon, a cosca Grande Aracri nevú szervezet Romániában, Antonio Prudentino és a Sacra Corona Unita pedig Albániában. A Cosa Nostra a szemétbizniszbe is beszállt Romániában.

A lista nagyon hosszú, és ehhez hozzájön még további szökött maffiózók tartózkodási lehetősége a befektetések országaiban: Ugo De Lucia Poprad-on, Szlovákiában. Pietro Licciardi Prágában, Giancarlo De Luca Nagylakon, Magyarországon, a román határon, Pino Bonavita Prágában, Pasqualino Ariganello Alba Iuliaban, Romániában, Antonio Cella Glogowban, Lengyelországban és Pasquale Avagliano Temesváron, Romániában."


EKB alelnök

#817434 Kissherceg

Hivatalosan is jóváhagyták Luis de Guindos spanyol pénzügyminiszter kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) nyáron megüresedő alelnöki posztjára csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletükön az európai uniós vezetők.


A tisztséget jelenleg a portugál Vitor Constancio tölti be, akinek megbízatása május 31-én jár le.


A sajtóhírek szerint évi 334 ezer eurós bruttó alapfizetéssel járó alelnöki mandátum nyolc évre szól és nem megújítható.


Szakemberek szerint nagy jelentőséggel bír a poszt betöltőjének nemzetisége, azáltal ugyanis, hogy egy dél-európai ország adja az EKB alelnökét, még valószínűbbé válik, hogy az olasz Mario Draghi mandátumának 2019 őszi lejárta után az elnöki tisztség valamelyik "magországhoz" kerül. Esélyesként tartják számon Jens Weidmannt, a német központi bank elnökét.

Megindult a gazdagok népvándorlása

#814105 Koffein

A londoni gazdagok elkezdtek menekülni a brit fővárosból, ahogy az új adók egyre költségesebbé teszik számukra az öröklést és a befektetést. Ráadásul a brexit a Londonban élő európai vagyonosokat is arra kényszeríti, hogy telepítsék haza a tőkéjüket.

...

A gazdagok elvándorlása általában arra utal, hogy egy ország komoly politikai és gazdasági problémákkal küzd.

http://www.investor.hu/news/20180131-vagyon-gazdag...

mestertroll :D

#812547 Koffein

ilyenkor kérdem én, hogy hol a gerinc? ha beleáll valamibe, akkor vigye végig rendesen... :-P

„Talán, hangsúlyozottan talán, érdemes lenne egy új népszavazást tartanunk az EU-tagságról. Ez végre egy generációnyi időre levenné a kérdést a napirendről.”

https://index.hu/mindekozben/poszt/2018/01/11/fara...

alakul

#809297 Kissherceg

Az Európai Bizottság 2025-ig szeretné egységesebbé, hatékonyabbá, demokratikusabbá és átláthatóbbá tenni az európai gazdasági és monetáris uniót. A testület értékelése szerint az Európát sújtó gazdasági és pénzügyi válság nem az euróövezetből indult ki, de napvilágra hozta annak intézményi gyengeségeit. Jelenleg a gazdasági mutatók és a hangulatindex a 2000 óta mért legmagasabb szinten van, Európában ma újra fellendülés látható, minden tagállam gazdasága növekszik. Ezt a kedvező környezetet az Európai Bizottság szerint arra kell kihasználni, hogy végrehajtsák a most megfogalmazott stabilitási terveket, amelyek elmélyítik az európai gazdasági és monetáris uniót.

Az ütemterv mellett a mai csomagban négy kulcsintézkedés szerepel:

Javaslat az Európai Valutaalap (EMF) létrehozására. A javasolt Valutaalap az uniós mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) már bejáratódott szerkezetére épül, és az EU jogrendjébe illeszkedik. Az elmúlt években az ESM döntő szerepet játszott az euróövezet stabilitásának megőrzésében, segített a tagállamoknak, hogy hozzáférjenek az államkötvénypiacokhoz. Az Európai Valutaalap lényegében megőrzi az ESM jelenlegi pénzügyi és intézményi szerkezetét, és továbbra is biztosítja a nemzeti parlamentek szerepét a folyamatban. Az EMF közös védőhálót kínál az Egységes Szanálási Alapnak, amelyekből a bankokat menthetik, ha baj van, végső hitelezőként működik majd közre a pénzintézetek rendezett szanálásában. A sürgős esetekben gyorsabb lesz a döntéshozatal, és közvetlenebb lesz a részvétel a pénzügyi támogatási programok irányításában. Idővel az Európai Valutaalap új pénzügyi eszközöket is kidolgozhat, például egy esetleges stabilizációs funkció támogatására. Ezzel az eurókötvényekre utalnak, de csak nagyon óvatosan, mert a németek ellenzik, hogy közösen vállaljanak adósságot. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e jogalkotási javaslatot.

Javaslat a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés integrálásáról az uniós jogba. Ezt 2012-ben 25 tagállam – köztük Magyarország – fércelte gyorsan össze egy EU-n kívüli, kormányközi megállapodásként. Akkor jogi kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szerződés hatálybalépését követően öt éven belül – azaz 2018. január 1-ig – beépítik a szerződés lényegi rendelkezéseit az uniós jogba, amire az Európai Parlament is felszólított. Ez a javaslat belefoglalja az uniós jogba a szerződés legfontosabb elemeit, hozzájárul a hatékony nemzeti szintű fiskális keretrendszerek kialakításához. Az Európai Parlament és a Tanács felkérést kap, hogy 2019 közepéig fogadják el e jogalkotási javaslatot.

Az Európai Bizottság kiadott egy közleményt, amely az euróövezeti stabilitást szolgáló, uniós jogi keretbe foglalt új költségvetési eszközökkel foglalkozik. Ebben olyan terveket vázol, amelyek egy euróövezeti költségvetés felé mutatnak, de csak nagyon-nagyon közvetve mer ilyesmire utalni. A közlemény négy ilyen konkrét funkciót tárgyal. Az első egy olyan eszköz, ami a tagállamok szerkezeti reformjait segítené, valamint tagállami kérésre technikai segítséget nyújtana. A második egy célzott eszköz az euróövezeti csatlakozás felé haladó tagállamoknak, ami Magyarországnak is segíthet. A harmadik egy védőháló a bankuniónak az Európai Valutaalap/Európai Stabilitási Mechanizmus révén, amelyet 2018 közepéig kell elfogadni, és 2019-re beindítani. A negyedik egy stabilizációs funkció, amely akkor segítene a beruházásokban, ha nagy sokk érné az adott tagállamot. Majd a következő, 2020 utáni többéves pénzügyi keretben vezetnék elő ezeket a reformokat. A 2018–2020 közötti időszakra az Európai Bizottság javasolja a strukturális reformokat támogató program megerősítését, aminek részeként megduplázná a technikai támogatási tevékenységekre rendelkezésre álló összeget, így 2020-ig 300 millió euró jutna erre. A javaslatok között szerepel a reformok végrehajtását segítő új eszköz tesztelése egy kísérleti projektben.

Az Európai Bizottság közzétett egy másik közleményt az európai gazdasági és pénzügyminiszter lehetséges feladatköréről. A miniszter az Európai Bizottság alelnöke és az eurócsoport elnöke lenne, ahogy ennek lehetőségét a jelenlegi uniós kvázi-alkotmányként működő alapszerződések biztosítják. Ez az új tisztség erősítené az EU és az euróövezet gazdaságpolitikájának egységességét, hatékonyságát, átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát a nemzeti hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ha 2019 közepéig sikerül megállapodni a miniszter szerepéről, akkor a következő Európai Bizottság már ezzel a hivatallal együtt állhatna fel. Az eurócsoport ezt követően határozhatna arról, hogy a minisztert két egymást követő hivatali időszakra elnökévé választja, a két tisztség összehangolása érdekében.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat

A mai csomag része a Jean Claude Juncker által előterjesztett, egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb EU megvalósítására irányuló tágabb ütemtervnek, illetve annak a vezetői ütemtervnek, amelyet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke javasolt, előkészítendő Európa vezetőinek a kontinens jövője szempontjából fontos döntések meghozatalára hivatott, 2019. május 9-i nagyszebeni találkozóját.

Brexit, migráció, digitális piac, kül és biztonságpolitika – ezek a csütörtök délután kezdődő és péntekig tartó Európai Tanács ülésének, a tagországok kormányfői tanácskozásának legfőbb témái.


A csomagot, amely az Európai Parlament elképzeléseiből és a Emmanuel Macron francia elnök szeptemberben, a Sorbonne-on elmondott beszédében kifejtett gondolataiból is merít, a 2017. december 15-i kibővített euróövezeti csúcstalálkozó előestéjén teszi közzé az Európai Bizottság. Ezen a találkozón az uniós vezetők először tárgyalnak majd a soron következő intézkedésekről. Ezt követően 2018. június 28–29-én célzott ülést tartanak majd, ahol már konkrét döntések születhetnek.

CEZ

#808831 Kissherceg

Megelégelve a balkáni hatóságok etikátlan lépéseit, a CEZ cseh energetikai nagyvállalat kiárusítja maradék balkáni erőműveinek egyikét és Nyugat-Európa felé fordul - írja a Transitions Online. “Változtatunk fejlesztési politikánkon”, mondta a Vállalat pénzügyi vezetője, Martin Novak. „Új célpontjaink a megújuló energiát termelő létesítmények,egyértelműen Közép-és Nyugat-Európában, sokkal inkább, mint Délkelet-Európában.” Az irányváltást a a helyi törvényhozókkal és hatóságokkal folytatott, hosszadalmas hadakozás előzte meg


http://index.hu/gazdasag/2017/11/30/elege_van_a_ba...

​Hol fognak dolgozni a bevándorlók, ha már Döner sem lesz?

#808788 TrendMan

Brüsszel kinyírná a dönert!

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága nem engedélyezné, hogy a mélyfagyasztott dönerhúshoz foszfátot adjanak, amennyiben decemberben az Európai Parlament követi a bizottság döntését, az a dönergyártás végét jelentheti.

Kevesen tudják, de a dönerhúsban foszfát is van, ami segít a víz megkötésében, és összetartja a hús különböző alkotóelemeit, hogy azok stabilabban álljanak a nyárson, a foszfát nélkül a hús hamarabb kiszáradna és szétesne.

Eddig nem volt pontos európai szabályozás azzal kapcsolatban, hogy lehet-e foszfátot használni a fagyasztott dönerhúsban, ezen szeretett volna változtatni az Európai Bizottság, amely engedélyezte volna a foszfát használatát, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a szocialisták és a zöldek nyomására viszont kifogást emelt ez ellen, az indoklás pedig az volt, hogy szív- és érrendszeri egészségügyi problémákat okozhat a foszfát.

Az ügy pikantériája, hogy 2014-ben az Európai Parlament már engedélyezte a foszfát alkalmazását különböző húskészítményekben, vagyis a döner kizárása diszkriminatív lépés lenne. A CDU európai parlamenti egészségügyi szakértője, Renate Sommer pánikkeltéssel vádolja a szocialistákat és a zöldeket. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal szerint naponta 4200 mg foszfát bevitele a szervezetbe veszélytelen, egy adag döner pedig csupán 134 mg foszfátot tartalmaz. Sommer szerint egy uniós állampolgár átlagosan annyi foszfátot visz be a szervezetébe dönerrel, mint amennyit 1,5 liter kóla tartalmaz.

A döneresek jellemzően fagyasztott dönerhúst használnak a szendvicsek elkészítéséhez, a Bild információi alapján az Európai Unióban naponta közel 500 tonna dönerhúst használnak fel, ennek 80 százaléka Németországban készül, összesen 110 ezer munkahely sorsa függ az Európai Parlament döntésétől.

(Bild)