Regisztráció Elfelejtett jelszó

Európai Unió

támogatás

#827855 Boby. Előzmény: #827854
Günther Oettinger;Orbán kedvenc brüsszeli biztosa,összekötő a német nagytőke és Orbán között.

támogatás

#827854 Kissherceg

Akár az uniós támogatások száz százalékát is elvonhatják a jövőben egy tagországtól, ha az Európai Bizottság súlyos jogsértést állapít meg – mondta el Budapesten Günther Oettinger, a testület költségvetési tervezésért felelős tagja a Bloomberg kérdésére.

A tervezett szankció értelmében a jogsértés súlyosságától függően ráadásul nem csak a kifizetést állíthatja le az EU, de akár vissza is kérheti a már kiutalt összegeket.

A májusban javasolt új jogszabály a jogállamisághoz köti a források lehívását, vagyis a EU-pénzek felhasználásának alapfeltétele kell, hogy legyen a független bíróságok működése, a politikus azt is kiemelte: nem a 7. cikk szerinti eljárásról van szó. Vagyis a Brüsszel által Lengyelország ellen folyó vagy a Sargentini-jelentés elfogadásával Magyarország ellen is javasolt eljárás nem jelentené automatikusan azt, hogy elvonják az EU-pénzeket.

Azt azonban hozzátette: a független bíróságok működését alapfeltételnek tartják.

„A fő érvünk az, hogy mivel az uniós adófizetők pénzét fizetjük ki az uniós kasszából, ha csalást, korrupciót állapítunk meg, tudnunk kell visszaszerezni ezt a pénzt. A visszaélésekkel kapcsolatban azonban csak egy független bíróság mondhat ítéletet” – fogalmazott Oettinger.

A tervezett jogszabályról a következő hétéves időszak költségvetésével együtt szavaznak majd a tagországok.

téli vs nyári

#827233 matgab Előzmény: #827194

én arra, hogy ne baszakodjunk óraátállítással és télen is maradjon nyári. (nekem az is jó, ha az épp a román- azok mindig amúgy is jól helyezkednek).

A legrosszabb az lenne, ha maradna egész évben a téli, akkor elköltözöm Erdélybe. Vagy Indiába, ott nincs téli nyári átállás sem.

új fizetési rendszer

#826639 Kissherceg
Németország egy az USA-tól teljesen függetlenül működő globális fizetési rendszer létrehozását fontolgatja, hogy azzal megmentse a nyugati hatalmak és Irán között megkötött atommegállapodást. Donald Trump idén májusban mondta fel az atompaktumot, és újra szankciókat vezetett be Teherán ellen, azok azonban az európai vállalatoknak is keresztbetesznek.


Az új fizetési csatornák létrehozásának ötletéről Heiko Maas német külügyminiszter írt a Handelsblatt hasábjain, amit a Financial Timesszemlézett. Maas szerint Európának nem szabad hagynia, hogy az USA a feje felett kavarjon, amit nem is a saját kárára tesz. Európa autonómiájának megerősítéséért ezért az Amerikától független fizetési csatornák létrehozása mellett egy európai monetáris alapot és egy független Swift rendszert is megalkotását is javasolja.

Az európai politikusok próbálják egyben tartani az iráni atommegállapodást, miközben próbálnak az Iránnal szemben felállított amerikai szankciókkal is megküzdeni, amelyek megtiltják az amerikai hátterű európai vállalatoknak is, hogy Teheránnal üzleteljenek.

Több uniós miniszter is kérte Washingtontól, hogy a szankciós intézkedések alól mentesítsék a legfontosabb iparágakat, mint a pénzügyi szektort, az energiaszektort, illetve az egészségügyet, ám ezt Washington visszautasította.

Ennek következményeként a legnagyobb francia energiavállalat hétfőn bejelentette, hogy lemond egy nagy iráni gázprojektet, mivel érinthetik az amerikai szankciók.

Ha Trump nem tesz kivételt, akkor a belgiumi központú SWIFT-nek novembertől több iráni bankot is le kell kapcsolnia a hálózatáról, ami az atommegállapodás végét is jelentené. A SWIFT ugyanis egy létfontosságú pénzügyi hálózat, amely több mint 11 ezer bankot köt össze a világon, és ez teszi lehetővé, hogy a pénzintézetek a határon átnyúló fizetéseket is lebonyolíthassanak. Maas felhívása, hogy kerüljék meg rendszer a megállapodás megőrzése érdekében, jól mutatja, hogy a szövetségen belül egyre nagyobbak a feszültségek.

Nyitás

#826137 Koffein

Az Európai Uniónak teljesen meg kellene nyitnia piacát az afrikai áruk előtt, hogy segítse a gazdasági fejlődést – javasolta a német fejlesztési miniszter, hozzátéve, az agrártermékek vámjának és kvótáinak eltörlésével több millió ember juthatna munkához a fekete kontinensen. A tárcavezető szerint abban is meg kellene állapodniuk a feleknek, hogy az afrikai országok visszafogadják az illegálisan Európába érkezetteket, cserébe pedig az uniós tagállamok lehetőséget biztosítanak a legális foglalkoztatásra. Az agrárimportot jelenleg a szigorú brüsszeli növény- és állat-egészségügyi szabályok is korlátozzák.

szabadkereskedelmi

#824652 Kissherceg Előzmény: #824553

Az Európai Unió gazdasági kérdésekben évek óta bajlódott mind Japánnal, mind Kínával: az ázsiai gazdaságok zártsága miatt nehéz volt egyről a kettőre jutni velük. Aztán jött Donald Trump a kereskedelmi háborújával, és az EU hirtelen megkötötte a világ legnagyobb kereskedelmi paktumát Japánnal, miközben Kínával is javulnak a kapcsolatok.

Donald Trumpot az utóbbi időben sok bírálat érte, amiért konfrontatív magatartása rombolólag hat a nemzetközi szövetségekre és a kontinensek közti együttműködésre. Azonban az amerikai elnök amúgy nem minden elemében jogtalan Európa-gyalázása bizonyos fronton kifejezetten használ, ha a világ egymástól távoli helyeinek összekovácsolásáról van szó, látszólag ugyanis Európa és Ázsia között sokkal gördülékenyebben mennek a dolgok, mint korábban. Ennek két jele is volt az elmúlt napokban:

  • Egyrészt az Európai Unió és Japán aláírta a világ eddigi legnagyobb, a teljes globális GDP 30 százalékát felölelő szabadkereskedelmi szerződését, ami (ha ratifikálják), majdnem teljesen szabaddá teszi az áruk és szolgáltatások áramlását a blokk és a szigetország között.
  • Másrészt a héten meglepően jó hangulatban folyt és szokatlanul pozitív tervekkel zárult az EU és Kína éves csúcstalálkozója. Dacára annak, hogy az utóbbi időben messze nem volt zökkenőmentes Peking és Brüsszel kapcsolata.

A két példa sok tekintetben eléggé eltérő, közös bennük, hogy hosszú évek óta tartó kisebb-nagyobb problémákon sikerült relatíve gyorsan felülkerekedni, mihelyst Donald Trump belekezdett kereskedelmi világháborújába. Ami azt jelzi, hogy ha Amerika kapui az eddiginél szűkebbre zárulnak, akkor Európa Ázsia felé keresi majd gazdasági jövőjét.

Trump megoldotta

A Japán és EU közötti kereskedelmi megállapodásról még 2011-ben indultak megbeszélések, és a hivatalos tárgyalások 2013-ban kezdődtek meg, hogy aztán hosszú évekig ne tartsanak semerre. Bár az eredeti céldátum 2015 volt, hamar kiderült, hogy annyira nem sürgős a dolog: az EU nem akarta csökkenteni az autópiaci vámokat, a japánok pedig nem akarták beengedni az európai mezőgazdasági termékeket és gyógyszereket, ezért megmerevedtek a frontok.

Aztán 2017-ben hirtelen minden megváltozott: sokéves huzavona után hirtelen néhány hónap alatt letárgyalták a nézeteltéréseket, és tavaly ilyenkorra már megszületett az elvi megállapodás, amit végül most írtak alá.

Ennek a fő oka Donald Trump volt. Washington korábban éveken keresztül szekálta Japánt, hogy lépjen be a Csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership, TPP) nevű szabadkereskedelmi, befektetési és gazdasági szerződésbe, és nyissa meg piacát az amerikai áruk és cégek előtt, aztán mire a híresen zárt gazdaságnak számító Japán nagy nehezen belement, Trump hatalomra jutott, és első húzása volt elkaszálni a szerződést (amit azóta Amerika nélkül tizenegy másik állam megkötött azért). Hogy aztán második húzásaként ugyanezt tegye az Egyesült Államok és Európa közti, mindkét helyen sokat bírált transzatlanti kereskedelmi egyezménnyel is.

MIUTÁN TEHÁT AZ EU-T ÉS JAPÁNT IS KIKOSARAZTA AMERIKA, EGYMÁSRA TALÁLTAK, ÉS LÉTREHOZTÁK A VILÁG LEGNAGYOBB SZABADKERESKEDELMI ÖVEZETÉT, AMELY 630 MILLIÓ EMBERT KÖT ÖSSZE, ÉS A TELJES VILÁGKERESKEDELEM ÉRTÉKÉNEK 37 SZÁZALÉKÁT, A HIGH-TECH KERESKEDELEM 70 SZÁZALÉKÁT (!) LEFEDI.

Ezt nagyjából az összes elemző úgy értékelte, mint az Egyesült Államokkal szembeni, a kereskedelmi protekcionizmus elleni lépést. Bár az aláírás után a ratifikáció még hátravan, a jelek szerint ez kevésbé lesz problémás, mint korábbi uniós kereskedelmi szerződések esetében.

Sajtot Toyotáért

A végső megállapodás szerint a vámok 99 százalékát eltörlik Japán és az EU között, az európai cégeknek nagyjából egymilliárd eurós anyagi terhet spórolnak a vámon, és nagyságrendileg hasonló összegről mond le az uniós költségvetés a japánok javára.

Az egyezmény két fő eredménye, hogy az EU hét év alatt a jelenlegi 10 százalékról nullára csökkenti a japán autók importvámját, magyarul olcsóbb lesz a Toyota Prius; másrészt Japán egyszerűbbé teszi az európai gyógyszerek engedélyeztetését, és 10-15 éves távlatban egy csomó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék vámját jelentősen csökkenti. Például a húsokét 30-ról 9-re, a tejtermékekét 30-ról nullára, a borét 15-ről szintén nullára. A fentiekből látszik, és német számításokból is kiderül, hogy

EZZEL MAGYARORSZÁG NEM FOG ROSSZUL JÁRNI.

Hazánk hosszabb távon az egyezmény egyik legnagyobb uniós nyertese lehet. A Japánba irányuló exportunk nagy része sertéshús, amit olcsóbb lesz exportálni, és a japán gyógyszerpiacban is van fantázia. Az Európai Bizottság is arra számít, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportra lehet a legnagyobb hatással a szerződés.

Ugyanakkor az is igaz, hogy az egyezménynek egyelőre nagyobb a jelképes ereje, mint a gazdasági súlya. Japán jelenleg csak az EU hatodik legnagyobb kereskedelmi partnere, hiába a világ harmadik legnagyobb nemzetgazdasága. A japán cégek versenyképes exporttermékei már eleve jelen vannak az EU-ban, ráadásul ezen termékek, elsősorban az autók és az elektronikai cikkek jelentős részét eleve nem Japánban gyártják.

A japán piac zártabb, és a szigetországban jóval kisebb az európai jelenlét, mint fordítva, de az európai cégek előtti akadályok nagy részét nem vámjellegű akadályok, hanem a helyi (a hazai cégeket előnyben részesítő) szabályozások és az eltérő fogyasztói szokások jelentik. Ezek tekintetében ugyan hoz konvergenciát az uniós és a japán szabályok között az egyezmény, de a legtöbb területen elég kis mértékben.

Kis pénz, kis tiltakozás

Részben ennek is köszönhető, hogy nem kísérték olyan tiltakozóhullámok Európában a dolgot, mint a transzatlanti vagy a Kanadával kötött megállapodást. A megállapodásnak nem része a befektetések liberalizálása és a sokat bírált nemzetközi vitarendezési mechanizmus sem, amelynek keretében a külföldi kormányok lépései miatt kárt szenvedett cégek kártérítési pert indíthatnának. Ezek a kérdések nem kerültek le a napirendről, de pont megosztó jellegük miatt külön tervezik megtárgyalni őket.

Ettől eltekintve jellemzően a jól ismert kritikák merültek fel a paktummal kapcsolatban: a multinacionális vállalatok járnak vele jól (ez szimplán a gazdasági realitásokból következik), a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlottak (a tárgyalók szerint ez elkerülhetetlen, mert aki nyílt lapokkal játszik, az gyengébb tárgyalási pozícióba kerül), a pénzügyi dereguláció veszélyt jelent (a szerződés alig mond valamit a pénzügyi szektorról).

Külön érdekesség, hogy mivel Japánban jellemzően gyengébbek a munkajogi és környezetvédelmi szabályok, az egyezmény a zöldek szerint az uniós jogokra és védelmekre is kihathat. Ám tekintve, hogy Japán egy fejlett ország, és a kétoldalú kereskedelem nagyrészt autókból és high-tech eszközökből áll,

NEM TŰNNEK REÁLISNAK AZOK A FÉLELMEK, HOGY AZ OLCSÓ JAPÁN MUNKAERŐ ÁLTAL TERMELT OLCSÓ JAPÁN TERMÉKEK ELSORVASZTJÁK EURÓPÁT.

Az európai zöldek a japán mezőgazdaságot is féltik, mert az európai konkurencia gépesítésre és modernizációra sarkallhatja a szigetország jellemzően kistermelőkre építő agráriumát. Ami egyébként pont hogy a japán kormány egyik (nem nyíltan vállalat) célja az egyezménnyel. Miután a termelők híresen erős politikai lobbiereje miatt a szektort nem nagyon lehet megreformálni, ezért egyes elemzők szerint a külföldi versennyel akarják kikényszeríteni a modernizációt.

Szintén bírált terület a közszolgáltatások és közbeszerzések megnyitása, ám ez elég korlátolt módon történik meg: mivel a japánok kifogásolták, hogy európai nyelveken is közzé kellene tenniük a helyi közbeszerzéseiket, végül csak a 300 ezresnél nagyobb városok esetében pályázhatnak európai cégek japán beszerzésekre és fordítva.

Kéz a kézben Kínával is

Bár Japán és Kína nincsenek kifejezetten jóban, az EU mindkettővel jól kijön, legalábbis ez tükröződik a hét elején zárult EU-Kína csúcs fejleményeiből. Az unió és Peking ugyan minden évben összejön, de jó ideje inkább csak azért, hogy panaszkodjanak egymásról egymásnak: az előző két évben zárónyilatkozatot sem adtak ki a találkákról, mert nem tudtak miben megegyezni. Sőt, néhány hónapja még úgy tűnt, hogy Washington és Brüsszel kéz a kézben fog nekitámadni Kínának kereskedelmi ügyekben.

Ehhez képest most, hogy Donald Trump arról beszél, az EU ugyanúgy az Egyesült Államok kereskedelmi ellenfele, mint Kína, megtört a jég. A közös amerikai fenyegetés árnyékában idén hirtelen sikerült összehozni egy nyilatkozatot, ami (angol verzióban)

TIZENHÁROM OLDALON KERESZTÜL ÁRADOZIK A CSODÁLATOS KÖZÖS JÖVŐRŐL ÉS A MÉRHETETLEN EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL, A KERESKEDELEMTŐL KEZDVE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSIG EGY SOR FONTOS ÉS TRUMP ÁLTAL FELRÚGOTT NEMZETKÖZI ÜGYBEN.

A korábbi nézeteltérések persze nem múltak el, és egy sor kérdésben, például a szellemi tulajdonjogok és a technológiatranszfer védelmét (más megközelítés szerint a technológia lenyúlását) vagy a kínai cégek állami dotálását illetően az európai és amerikai álláspont nem különbözik. És hangzottak el erősebb mondatok is a csúcson, az EU vezetői például elég egyértelművé tették, hogy Kínának nem csak beszélnie kellene a szabadkereskedelemről, hanem meg kellene nyitni saját piacait is.

Ettől függetlenül egy sor elemző úgy értékelte, hogy Trump keménykedése miatt Brüsszel és Peking bizonyos szinten egymásra van utalva, mind gazdaságilag, mind a nemzetközi gazdasági rend politikai terelgetése terén. Ami már csak azért is érdekes, mert Trump ezzel egy olyan gazdaságdiplomáciai kényszerszövetséget kezdett el kovácsolni, ami teljesen ellentétes az Egyesült Államok nemzeti érdekével.

szabadkereskedelmi

#824550 Kissherceg

Az Európai Unió és Japán vezetői aláírták a világ egyik legjelentősebb szabadkereskedelmi egyezményét. Ezzel a világ 2. és 4. legjelentősebb gazdasága nyit egymás felé, és 600 millió ember tömörül egy szabadkereskedelmi blokkba.

Az EU legjelentősebb, Japánba menő exportcikkei a tejtermékek, míg Japánból elsősorban autók érkeznek ide, ezek kereskedelme a jövőben jóval egyszerűbb és gyorsabb lesz.

A megállapodás nyilvánvalóan szembe megy Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikájával, melynek keretében épp az elmúlt hetekben jelentettek be komoly vámokat egy rakás, az Egyesült Államokba tartó külföldi termékre.

A megállapodás Jean-Claude Juncker, az Európai Biztosság elnöke és japán tárgyalópartnerei is méltatták, azt mondták, ezzel megmutatják a világnak, hogy a kereskedelem nem vámokról és akadályokról, hanem értékekről és összefogásról szól

---------

toyotát mindnekinek :)

hadsereg

#823460 Kissherceg Előzmény: #823249

Az Európai Intervenciós Kezdeményezés nevű fegyveres erő felállítását Emmanuel Macron francia köztársasági elnök szorgalmazta még tavaly szeptemberben, a Sorbonne egyetemen mondott beszédében. A feladata a gyors beavatkozás lenne az európai határok közelében kialakult konfliktusokba. A résztvevő kilenc állam: Belgium, Dánia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Portugália és Spanyolország. Az aláírók hangsúlyozták, hogy számítanak Londonra akkor is, amikor az Egyesült Királyság már távozott az Európai Unióból.

A luxembourgi találkozó alkalmából Florence Parly francia védelmi miniszter egy üzenetben azt magyarázta, hogy az első feladat a fegyveres erők működésének kölcsönös megismerése és az együttműködés begyakorlása. "Kialakítjuk az európai stratégiai kultúrát. Készek leszünk előre látni a válságokat és gyorsan, hatékonyan válaszolni" - írta.

Az új kezdeményezés különbözik az európai védelmi szerződéstől (állandó strukturált együttműködés, PESCO), amelyben az Európai Unió tagállamai vesznek részt három kivételével (Dánia, Málta, Nagy-Britannia).

románia

#823249 TrendMan Előzmény: #823245

Kiváncsi lennék, hogy ezeket a korrupcióellenes tüntetéseket ott valamilyen párt ernyője alatt szervezik vagy spontán polgári kezdeményezésből ?

Ez a hírekből általában nem derül ki.