Regisztráció Elfelejtett jelszó

Európai Unió

Nyitás

#826137 Koffein

Az Európai Uniónak teljesen meg kellene nyitnia piacát az afrikai áruk előtt, hogy segítse a gazdasági fejlődést – javasolta a német fejlesztési miniszter, hozzátéve, az agrártermékek vámjának és kvótáinak eltörlésével több millió ember juthatna munkához a fekete kontinensen. A tárcavezető szerint abban is meg kellene állapodniuk a feleknek, hogy az afrikai országok visszafogadják az illegálisan Európába érkezetteket, cserébe pedig az uniós tagállamok lehetőséget biztosítanak a legális foglalkoztatásra. Az agrárimportot jelenleg a szigorú brüsszeli növény- és állat-egészségügyi szabályok is korlátozzák.

szabadkereskedelmi

#824652 Kissherceg Előzmény: #824553

Az Európai Unió gazdasági kérdésekben évek óta bajlódott mind Japánnal, mind Kínával: az ázsiai gazdaságok zártsága miatt nehéz volt egyről a kettőre jutni velük. Aztán jött Donald Trump a kereskedelmi háborújával, és az EU hirtelen megkötötte a világ legnagyobb kereskedelmi paktumát Japánnal, miközben Kínával is javulnak a kapcsolatok.

Donald Trumpot az utóbbi időben sok bírálat érte, amiért konfrontatív magatartása rombolólag hat a nemzetközi szövetségekre és a kontinensek közti együttműködésre. Azonban az amerikai elnök amúgy nem minden elemében jogtalan Európa-gyalázása bizonyos fronton kifejezetten használ, ha a világ egymástól távoli helyeinek összekovácsolásáról van szó, látszólag ugyanis Európa és Ázsia között sokkal gördülékenyebben mennek a dolgok, mint korábban. Ennek két jele is volt az elmúlt napokban:

  • Egyrészt az Európai Unió és Japán aláírta a világ eddigi legnagyobb, a teljes globális GDP 30 százalékát felölelő szabadkereskedelmi szerződését, ami (ha ratifikálják), majdnem teljesen szabaddá teszi az áruk és szolgáltatások áramlását a blokk és a szigetország között.
  • Másrészt a héten meglepően jó hangulatban folyt és szokatlanul pozitív tervekkel zárult az EU és Kína éves csúcstalálkozója. Dacára annak, hogy az utóbbi időben messze nem volt zökkenőmentes Peking és Brüsszel kapcsolata.

A két példa sok tekintetben eléggé eltérő, közös bennük, hogy hosszú évek óta tartó kisebb-nagyobb problémákon sikerült relatíve gyorsan felülkerekedni, mihelyst Donald Trump belekezdett kereskedelmi világháborújába. Ami azt jelzi, hogy ha Amerika kapui az eddiginél szűkebbre zárulnak, akkor Európa Ázsia felé keresi majd gazdasági jövőjét.

Trump megoldotta

A Japán és EU közötti kereskedelmi megállapodásról még 2011-ben indultak megbeszélések, és a hivatalos tárgyalások 2013-ban kezdődtek meg, hogy aztán hosszú évekig ne tartsanak semerre. Bár az eredeti céldátum 2015 volt, hamar kiderült, hogy annyira nem sürgős a dolog: az EU nem akarta csökkenteni az autópiaci vámokat, a japánok pedig nem akarták beengedni az európai mezőgazdasági termékeket és gyógyszereket, ezért megmerevedtek a frontok.

Aztán 2017-ben hirtelen minden megváltozott: sokéves huzavona után hirtelen néhány hónap alatt letárgyalták a nézeteltéréseket, és tavaly ilyenkorra már megszületett az elvi megállapodás, amit végül most írtak alá.

Ennek a fő oka Donald Trump volt. Washington korábban éveken keresztül szekálta Japánt, hogy lépjen be a Csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership, TPP) nevű szabadkereskedelmi, befektetési és gazdasági szerződésbe, és nyissa meg piacát az amerikai áruk és cégek előtt, aztán mire a híresen zárt gazdaságnak számító Japán nagy nehezen belement, Trump hatalomra jutott, és első húzása volt elkaszálni a szerződést (amit azóta Amerika nélkül tizenegy másik állam megkötött azért). Hogy aztán második húzásaként ugyanezt tegye az Egyesült Államok és Európa közti, mindkét helyen sokat bírált transzatlanti kereskedelmi egyezménnyel is.

MIUTÁN TEHÁT AZ EU-T ÉS JAPÁNT IS KIKOSARAZTA AMERIKA, EGYMÁSRA TALÁLTAK, ÉS LÉTREHOZTÁK A VILÁG LEGNAGYOBB SZABADKERESKEDELMI ÖVEZETÉT, AMELY 630 MILLIÓ EMBERT KÖT ÖSSZE, ÉS A TELJES VILÁGKERESKEDELEM ÉRTÉKÉNEK 37 SZÁZALÉKÁT, A HIGH-TECH KERESKEDELEM 70 SZÁZALÉKÁT (!) LEFEDI.

Ezt nagyjából az összes elemző úgy értékelte, mint az Egyesült Államokkal szembeni, a kereskedelmi protekcionizmus elleni lépést. Bár az aláírás után a ratifikáció még hátravan, a jelek szerint ez kevésbé lesz problémás, mint korábbi uniós kereskedelmi szerződések esetében.

Sajtot Toyotáért

A végső megállapodás szerint a vámok 99 százalékát eltörlik Japán és az EU között, az európai cégeknek nagyjából egymilliárd eurós anyagi terhet spórolnak a vámon, és nagyságrendileg hasonló összegről mond le az uniós költségvetés a japánok javára.

Az egyezmény két fő eredménye, hogy az EU hét év alatt a jelenlegi 10 százalékról nullára csökkenti a japán autók importvámját, magyarul olcsóbb lesz a Toyota Prius; másrészt Japán egyszerűbbé teszi az európai gyógyszerek engedélyeztetését, és 10-15 éves távlatban egy csomó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék vámját jelentősen csökkenti. Például a húsokét 30-ról 9-re, a tejtermékekét 30-ról nullára, a borét 15-ről szintén nullára. A fentiekből látszik, és német számításokból is kiderül, hogy

EZZEL MAGYARORSZÁG NEM FOG ROSSZUL JÁRNI.

Hazánk hosszabb távon az egyezmény egyik legnagyobb uniós nyertese lehet. A Japánba irányuló exportunk nagy része sertéshús, amit olcsóbb lesz exportálni, és a japán gyógyszerpiacban is van fantázia. Az Európai Bizottság is arra számít, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportra lehet a legnagyobb hatással a szerződés.

Ugyanakkor az is igaz, hogy az egyezménynek egyelőre nagyobb a jelképes ereje, mint a gazdasági súlya. Japán jelenleg csak az EU hatodik legnagyobb kereskedelmi partnere, hiába a világ harmadik legnagyobb nemzetgazdasága. A japán cégek versenyképes exporttermékei már eleve jelen vannak az EU-ban, ráadásul ezen termékek, elsősorban az autók és az elektronikai cikkek jelentős részét eleve nem Japánban gyártják.

A japán piac zártabb, és a szigetországban jóval kisebb az európai jelenlét, mint fordítva, de az európai cégek előtti akadályok nagy részét nem vámjellegű akadályok, hanem a helyi (a hazai cégeket előnyben részesítő) szabályozások és az eltérő fogyasztói szokások jelentik. Ezek tekintetében ugyan hoz konvergenciát az uniós és a japán szabályok között az egyezmény, de a legtöbb területen elég kis mértékben.

Kis pénz, kis tiltakozás

Részben ennek is köszönhető, hogy nem kísérték olyan tiltakozóhullámok Európában a dolgot, mint a transzatlanti vagy a Kanadával kötött megállapodást. A megállapodásnak nem része a befektetések liberalizálása és a sokat bírált nemzetközi vitarendezési mechanizmus sem, amelynek keretében a külföldi kormányok lépései miatt kárt szenvedett cégek kártérítési pert indíthatnának. Ezek a kérdések nem kerültek le a napirendről, de pont megosztó jellegük miatt külön tervezik megtárgyalni őket.

Ettől eltekintve jellemzően a jól ismert kritikák merültek fel a paktummal kapcsolatban: a multinacionális vállalatok járnak vele jól (ez szimplán a gazdasági realitásokból következik), a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlottak (a tárgyalók szerint ez elkerülhetetlen, mert aki nyílt lapokkal játszik, az gyengébb tárgyalási pozícióba kerül), a pénzügyi dereguláció veszélyt jelent (a szerződés alig mond valamit a pénzügyi szektorról).

Külön érdekesség, hogy mivel Japánban jellemzően gyengébbek a munkajogi és környezetvédelmi szabályok, az egyezmény a zöldek szerint az uniós jogokra és védelmekre is kihathat. Ám tekintve, hogy Japán egy fejlett ország, és a kétoldalú kereskedelem nagyrészt autókból és high-tech eszközökből áll,

NEM TŰNNEK REÁLISNAK AZOK A FÉLELMEK, HOGY AZ OLCSÓ JAPÁN MUNKAERŐ ÁLTAL TERMELT OLCSÓ JAPÁN TERMÉKEK ELSORVASZTJÁK EURÓPÁT.

Az európai zöldek a japán mezőgazdaságot is féltik, mert az európai konkurencia gépesítésre és modernizációra sarkallhatja a szigetország jellemzően kistermelőkre építő agráriumát. Ami egyébként pont hogy a japán kormány egyik (nem nyíltan vállalat) célja az egyezménnyel. Miután a termelők híresen erős politikai lobbiereje miatt a szektort nem nagyon lehet megreformálni, ezért egyes elemzők szerint a külföldi versennyel akarják kikényszeríteni a modernizációt.

Szintén bírált terület a közszolgáltatások és közbeszerzések megnyitása, ám ez elég korlátolt módon történik meg: mivel a japánok kifogásolták, hogy európai nyelveken is közzé kellene tenniük a helyi közbeszerzéseiket, végül csak a 300 ezresnél nagyobb városok esetében pályázhatnak európai cégek japán beszerzésekre és fordítva.

Kéz a kézben Kínával is

Bár Japán és Kína nincsenek kifejezetten jóban, az EU mindkettővel jól kijön, legalábbis ez tükröződik a hét elején zárult EU-Kína csúcs fejleményeiből. Az unió és Peking ugyan minden évben összejön, de jó ideje inkább csak azért, hogy panaszkodjanak egymásról egymásnak: az előző két évben zárónyilatkozatot sem adtak ki a találkákról, mert nem tudtak miben megegyezni. Sőt, néhány hónapja még úgy tűnt, hogy Washington és Brüsszel kéz a kézben fog nekitámadni Kínának kereskedelmi ügyekben.

Ehhez képest most, hogy Donald Trump arról beszél, az EU ugyanúgy az Egyesült Államok kereskedelmi ellenfele, mint Kína, megtört a jég. A közös amerikai fenyegetés árnyékában idén hirtelen sikerült összehozni egy nyilatkozatot, ami (angol verzióban)

TIZENHÁROM OLDALON KERESZTÜL ÁRADOZIK A CSODÁLATOS KÖZÖS JÖVŐRŐL ÉS A MÉRHETETLEN EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL, A KERESKEDELEMTŐL KEZDVE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSIG EGY SOR FONTOS ÉS TRUMP ÁLTAL FELRÚGOTT NEMZETKÖZI ÜGYBEN.

A korábbi nézeteltérések persze nem múltak el, és egy sor kérdésben, például a szellemi tulajdonjogok és a technológiatranszfer védelmét (más megközelítés szerint a technológia lenyúlását) vagy a kínai cégek állami dotálását illetően az európai és amerikai álláspont nem különbözik. És hangzottak el erősebb mondatok is a csúcson, az EU vezetői például elég egyértelművé tették, hogy Kínának nem csak beszélnie kellene a szabadkereskedelemről, hanem meg kellene nyitni saját piacait is.

Ettől függetlenül egy sor elemző úgy értékelte, hogy Trump keménykedése miatt Brüsszel és Peking bizonyos szinten egymásra van utalva, mind gazdaságilag, mind a nemzetközi gazdasági rend politikai terelgetése terén. Ami már csak azért is érdekes, mert Trump ezzel egy olyan gazdaságdiplomáciai kényszerszövetséget kezdett el kovácsolni, ami teljesen ellentétes az Egyesült Államok nemzeti érdekével.

szabadkereskedelmi

#824550 Kissherceg

Az Európai Unió és Japán vezetői aláírták a világ egyik legjelentősebb szabadkereskedelmi egyezményét. Ezzel a világ 2. és 4. legjelentősebb gazdasága nyit egymás felé, és 600 millió ember tömörül egy szabadkereskedelmi blokkba.

Az EU legjelentősebb, Japánba menő exportcikkei a tejtermékek, míg Japánból elsősorban autók érkeznek ide, ezek kereskedelme a jövőben jóval egyszerűbb és gyorsabb lesz.

A megállapodás nyilvánvalóan szembe megy Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikájával, melynek keretében épp az elmúlt hetekben jelentettek be komoly vámokat egy rakás, az Egyesült Államokba tartó külföldi termékre.

A megállapodás Jean-Claude Juncker, az Európai Biztosság elnöke és japán tárgyalópartnerei is méltatták, azt mondták, ezzel megmutatják a világnak, hogy a kereskedelem nem vámokról és akadályokról, hanem értékekről és összefogásról szól

---------

toyotát mindnekinek :)

hadsereg

#823460 Kissherceg Előzmény: #823249

Az Európai Intervenciós Kezdeményezés nevű fegyveres erő felállítását Emmanuel Macron francia köztársasági elnök szorgalmazta még tavaly szeptemberben, a Sorbonne egyetemen mondott beszédében. A feladata a gyors beavatkozás lenne az európai határok közelében kialakult konfliktusokba. A résztvevő kilenc állam: Belgium, Dánia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Portugália és Spanyolország. Az aláírók hangsúlyozták, hogy számítanak Londonra akkor is, amikor az Egyesült Királyság már távozott az Európai Unióból.

A luxembourgi találkozó alkalmából Florence Parly francia védelmi miniszter egy üzenetben azt magyarázta, hogy az első feladat a fegyveres erők működésének kölcsönös megismerése és az együttműködés begyakorlása. "Kialakítjuk az európai stratégiai kultúrát. Készek leszünk előre látni a válságokat és gyorsan, hatékonyan válaszolni" - írta.

Az új kezdeményezés különbözik az európai védelmi szerződéstől (állandó strukturált együttműködés, PESCO), amelyben az Európai Unió tagállamai vesznek részt három kivételével (Dánia, Málta, Nagy-Britannia).

románia

#823249 TrendMan Előzmény: #823245

Kiváncsi lennék, hogy ezeket a korrupcióellenes tüntetéseket ott valamilyen párt ernyője alatt szervezik vagy spontán polgári kezdeményezésből ?

Ez a hírekből általában nem derül ki.

olaszok

#823093 Boby. Előzmény: #823087

"Csökkenteni fogjuk az adókulcsokat, különösen a kis- és középvállalkozásoknak, hogy több pénzt hagyjunk náluk"

Voltak ilyen ígéretek itthon is.....és tényleg sok adókulcs csökkent is, csak éppen az egyenlet több más változója úgy módosult,hogy nominálisan duplájára emelkedtek a fizetnivalók.

olaszok

#823087 Kissherceg

Ha nem kezelik az egyenlőtlenségeket, fenntarthatatlan az európai közös pénz, mondta az EUrologusnak az Olaszországot kormányzó Északi Liga EP-képviselője. Marco Zanni az olvasóink kérdéseire válaszolt Strasbourgban.

Az olasz Északi Liga nem szélsőjobboldali, hanem „új konzervatív” párt, az 5 Csillag pedig a szó jó értelmében populista a Liga EP-képviselője, Marco Zanni szerint. Úgy gondolja, hogy megszorítások helyett a növekedés ösztönzése állami pénzből lenne a helyes gazdaságpolitika. Ugyanis ha nem áll erre az útra az eurózóna, akkor a saját tökéletlensége miatt fog összeomlani. A migráció kezelése érdekében az olasz kormány kivenné a civil szervezetek kezéből a nemzetközi fejlesztést, és közvetlen irányítás alá helyezné. Dél-Európában nagyszabású infrastruktúra-beruházásokkal pörgetnék föl a gazdaságot, és a turizmusra építve állítanák meg az elszegényedést.

Mit gondol arról, hogy az európai sajtó a „populista” állandó jelzővel illeti az 5 Csillag Mozgalmat és „szélsőjobboldali” jelzővel az Északi Ligát? (András)

Ez azért van, mert a külföldi média és a külföldi politikai pártok keveset tudnak rólunk, és előítéletes a felfogásuk. A Liga és az 5 Csillag vezetésével az első olyan kormány alakul meg, amelyik szokatlan ahhoz képest, ahogy eddig gondolkodtunk a politikáról. Hogyha a politikai pályán megjelenik valami új, akkor a hagyományos média megpróbálja a rendes politikai forgatókönyvön kívülállónak felcímkézni: szélsőségesnek, vagy populistának a szó negatív értelmében. (Pontosan ezt mondta magáról Orbán Viktor is abban az interjúban, amint a Politiconak adott 2015-ben – a szerk.)

Az én szememben a „populista” jelző pozitív, azt jelenti, hogy politikai párt a nép érdekében próbál tenni valamit, és nem az elit érdekében. Ez a politika negatívan érintheti a hagyományos pártokat, amelyeket a mainstream média támogat.

Viszont nézze meg, mi történt Donald Trump megválasztásakor, a Brexit népszavazáskor, vagy az alkotmányról szóló népszavazáskor Olaszországban 2016 decemberében, aminek az eredményeképpen Matteo Renzinek le kellett mondania [az olasz miniszterelnökségről]. Sok hagyományos médiafelület stratégiája akkor az volt, hogy megakadályozzák, hogy emberek olyan pártokra szavazzanak, amelyeket ők populistának vagy szélsőségesnek neveznek. Ez a stratégia ellentétes hatást váltott ki.

Mi lenne az Északi Liga helyes jelzője ön szerint? (Index)

Ez egy új konzervatív párt, amelyiknek az alapját három fő politikai cél képezi. Gazdasági reform, belső biztonság és a migráció menedzselése. Ez a válasz a három fő problémára, amelyeket nem sikerült kezelnie az Európai Uniónak az előző 7-8 évben, a nagy pénzügyi válság után.

Meg akarjuk változtatni a gazdasági-társadalmi modellt, amelyen az Európai Unió alapszik. Ne a megszorításokon, és ne olyan gazdaságpolitikán legyen a fókusz, ami csak az exportra koncentrál, hanem inkább a belső fogyasztást táplálja a gazdaság. Vagyis hagyjunk több pénzt a lakosság zsebében, hogy felélesszük a belső fogyasztást.

A második cél, hogy a Liga több forrásért kampányol az olasz rendőrségnek, hogy garantálják a stabilitást és a biztonságot az országunknak.

Marco ZanniMarco Zanni

A harmadik téma, ahol változást szeretnénk, az a migrációs áramlatok menedzselése, különösen Afrikából. Ne legyen több pénz illegális bevándorlók integrálására és fogadására, viszont legyen pénz arra, hogy megelőzzük, hogy ezek az emberek útra keljenek. Tehát erősíteni kell az ellenőrzést a külső határon, megerősíteni az együttműködést a harmadik országokkal, mint például Líbiával, és megerősíteni a támogatást azoknak az országoknak, ahonnan a migránsok elindulnak, például a szubszaharai országoknak.

Nem gondolja, hogy jobb lenne a szegényebb régiókat teljesen felzárkóztatni, mielőtt a világ problémái felé fordulnánk, és elmaradott országok támogatása helyett a saját elmaradott régióinkat támogatnánk? (Szilárd)

Azt a modellt kellene lemásolnia az Európai Uniónak, amit a kínaiak használnak a beruházásra az afrikai országokban. Az európai országok sok pénzt küldtek Afrikába, hogy például infrastruktúrába való beruházással előmozdítsák a növekedést. Viszont a konkrét megvalósítással civil szervezeteket bíztunk meg. Mindenféle ellenőrzés nélkül, hogy hogyan költik el az európai adófizetők pénzét arra, hogy segítsék ezeket az országokat. Az eredmények pedig nagyon rosszak. A kínai kormány ezzel szemben közvetlenül ellenőriz minden dollárt, amit ilyen célra költ.

Át kell értékelnünk a civil szervezetek szerepét a migrációs áramlatok menedzselésében. Az olasz kormány nem akarja átadni a határok ellenőrzését magánszervezeteknek. Az olasz hatóságok sok nyomozást folytatnak néhány civil szervezet után, amelyek esetleg segíthettek is az embercsempészeknek az üzleteikben.

Ezen a ponton Olaszország nem fogadhatja el többé, hogy illegális bevándorlók jönnek hozzánk, mert mostanra több, mint 600 ezren vannak. Ez a lakosságunk egy százaléka. Menekülteket, védelemre jogosultakat fogadni nem probléma, az kezelhető. A valódi probléma az illegális bevándorlás. Ezért szeretnénk nagyobb ellenőrzést, és az Európai Uniót is arra kérjük, hogy az uniós költségvetést ne arra használja, hogy segítse a migránsok beilleszkedését, hanem hogy megelőzze, hogy az Európai Unióba jöjjenek.

Az olasz kormány pártjai korábbi eurószkeptikus elképzelésükből (kilépés az eurózónából vagy akár a teljes Európai Unióból) mennyit fog megvalósítani? (Ádám)

A két párt kompromisszumot kötött, amikor eldöntötték, hogy közösen fognak kormányozni, és közös programot alkotnak. Világossá vált, hogy az EU-ból való kilépésről, vagy az euró elhagyásáról nem fognak megegyezni. Szóval ezek az ügyek nem szerepeltek a szerződésben, és így ez a kormány nem fog egyoldalúan kilépni az Európai Unióból vagy az eurózónából.

Mit gondol arról az egyenlőtlenségről, ami megosztja a jelenlegi EU tagállamait gazdaságilag? (Szilárd)

Mélyreható tárgyalást kezdeményezünk az eurózónáról, amit a makrogazdasági egyenlőtlenségekkel kell kezdeni, amelyeket az eurózóna működése és felépítése okozott a múltban. Ha a többi uniós ország nem ért ezzel egyet, akkor nem az olasz kormány fogja elhagyni az eurót vagy az EU-t, hanem az eurózóna fog felrobbanni a tökéletlensége miatt, a gazdasági egyenlőtlenségek miatt, és a makrogazdasági egyensúly hiánya miatt. És ezt nemcsak én mondom, hanem sok londoni és New York-i pénzalap vezetője és komoly közgazdászok is. Ha nem csökkentjük az egyenlőtlenségeket, akkor azok egyre nagyobbak lesznek, és egy pont után már nem lehet őket fenntartani.

Az eurózóna a német gazdasági modellen alapszik, ami pedig az exportra épül. Világos, hogy ez nem működik. Túlságosan függ más országok döntéseitől. Az USA pedig kezd mérges lenni amiatt, hogy a német folyó fizetési mérleg hatalmas többletben van. Ugyanis ez annak a nem túl tisztességes német gazdaságpolitikának az eredménye, ami kihasználja az eurót. A dollár/euró árfolyam túlságosan alacsony a német gazdaság erejéhez képest, ezt pedig pedig arra használja Németország, hogy felpörgeti a saját kivitelét az eurózónán kívülre. Nemcsak Trump mérges emiatt. Már az Obama-kormány elkezdte újraértékelni a német-amerikai kereskedelmi kapcsolatot.


Nem akarjuk folytatni ezt a gyakorlatot, amelyik veszélyezteti Európa és Olaszország stabilitását. Ehelyett egy olyan eurózónát szeretnénk, amelyik jobban fókuszál a belső keresletre, és a bérek emelésére az összes EU-s országban.

Merthogy van egy belső fogyasztási probléma az Európai Unióban, az eurózónában a pénzügyi válság óta. Az EU-s recept a válság kezelésére az volt, hogy megszorításokat kellett bevezetni: kisebb költségvetés, kevesebb kiadás, kisebb költséggel üzemelő társadalmi ellátórendszerek, alacsonyabb nyugdíjak és így tovább. Ez egy rossz hozzáállás volt. Nézze meg a makrogazdasági mutatókat: Olaszországban 2011 végén, Mario Monti technokrata, Európa-barát, németbarát kormányzásának az elején onnan indultunk, hogy közel 110 százalék volt az államadósság a GDP-hez képest. Miután Monti elvégezte az összes megszorító intézkedést, amit az Európai Bizottság és Németország javasolt, 132 százalékos államadósságot értünk el.

Világos, hogy a megszorítások, amelyeket az európai intézmények erőltettek, hibásak voltak, és rosszul érintették a gazdaságunkat. Tehát több fókusz kell a növekedésre az állami költségből, nem kell tovább csökkenteni a költségvetést, hanem növelni kell a beruházásokat közpénzből, hogy kihasználhassuk a pénzügyi sokszorozó hatásukat.

Mik azok a legfőbb elképzelések, amelyeket az új kormány megvalósítana Dél-Olaszország felzárkóztatásának érdekében? (Ádám)

A kormány létrehozott egy minisztériumot, amelyik Dél-Olaszországgal foglalkozik. Az univerzális alapjövedelem az egyik olyan dolog, ami könnyíthet a dél-olaszországiak helyzetén. De ez önmagában nem elég, csak egy rövidtávú intézkedés, ami a zsebükbe juttat valamennyi pénzt, és az megforgatja.

A közép- és hosszútávú cél az, hogy ösztönözzük a növekedést, és munkahelyeket teremtünk. Először is infrastrukturális beruházásokkal. Megreformáljuk a nemzeti beruházási bankunkat, a Cassa depositi e prestitit, hogy úgy működjön, mint a német fejlesztési bank, a KfW. Ennek a reformnak köszönthetően fel fogunk szabadítani több, mint 50 milliárd eurót két év alatt, amit Dél-Olaszországban fogunk beruházni infrastruktúrába. Ez egy nagy lökés lesz a dél-olasz gazdaságnak.

Ebből a pénzből javítanunk kell a dél-olasz infrastruktúrát, hogy több turistát vonzzon. Franciaország és Spanyolország az elmúlt években túlszárnyalta Olaszországot és Dél-Olaszországot a turisták számában. Pedig jobbak kellene, hogy legyünk náluk. Ebbe kell beruháznunk, és vissza kell szereznünk a turistákat, akik elpártoltak tőlünk.

Ez csak megfelelő infrastrukturális összeköttetéssel lehetséges. A nemzeti légitársaság, az Alitalia szerepe kulcsfontosságú lesz ebben. Sok a fapados összeköttetés, ami remek, de távolabbról is be kell vonzanunk a turistákat, az Egyesült Államokból és Kínából.

A harmadik újítás az egykulcsos adó. Csökkenteni fogjuk az adókulcsokat, különösen a kis- és középvállalkozásoknak, hogy több pénzt hagyjunk náluk, amivel beruházhatnak. A következő hétéves EU-költségvetésbe pedig azt kérjük, hogy ne csökkentsék a kohéziós támogatást és a mezőgazdasági támogatást, mert ezek a mi déli régióinknak segítenek. És mivel Olaszország a harmadik legnagyobb befizető az európai költségvetésbe, erősebb kell, hogy legyen a szavunk, amikor azt kérjük, hogy az EU vegye figyelembe az olasz érdekeket.

Mondana néhány szót a frissen bevezetett adócsökkentésről, mennyi pénzt hagy a munkavállalóknál, hogyan tervezik pótolni a költségvetésben? (András)

A növekedésből. Csak akkor nincs hatása az adócsökkentésnek, hogyha zéró összegű játéknak tekintjük a gazdaságot. De a valóságban ez nem így van. Viszont ha adok magának öt eurót, és maga azt elkölti, annak máris hatása lesz a gazdasági növekedésre. A rendszerben keringő több pénz táplálni fogja a foglalkoztatást, a központi kormányzat több adót hajthat be, és kevesebbet kell fordítania szociális juttatásokra, például munkanélküli segélyre, vagy csődbe jutott cégekre. A kis- és középvállalkozások adóinak a csökkentése jobban képessé fogja őket tenni arra hogy növekedjenek, hogy alkalmazottakat vegyenek, tehát a hatás pozitív lesz.

Azok között az országok között voltunk, amelyek a legfelelősebben menedzselték a nemzeti költségvetést. Nekünk van a legnagyobb felhalmozott elsődleges költségvetési többletünk a világon az elmúlt 20 évet nézve. Ez azt jelenti, hogy eltekintve az államadósságunk kamataitól, kevesebb pénzt költöttünk, mint amit beszedtünk adókból és más forrásokból. Ha ezentúl nagyobb rugalmasságot hagyunk a kormányzati beruházásoknak, az jó hatással lesz a makrogazdasági mutatókra.

Ezzel persze termelni fogunk egy kis deficitet is, ahogy tette Spanyolország és más országok a válság alatt, de ha beruházásokra, infrastruktúrára költünk közpénzt, akkor a GDP gyorsabban fog növekedni, mint az adósság. És pontosan ezt kéri az Európai Unió Olaszországtól.

Adatvédelem után felkészül a szerzői jog

#822996 Koffein

"A szerzői jogi irányelvek 13. cikkelye kötelezne minden weboldalt, hogy még publikálás előtt ellenőrizze a felhasználók által feltöltött tartalmakat, és csak akkor engedélyezze a megosztást, ha az nem használ semmilyen szerzői jog által védett kép-, hang-, vagy egyéb anyagot."

https://24.hu/tech/2018/06/18/duhong-az-internet-b...

soros

#822992 Kissherceg

Soros György és fia, Alexander Soros a New York Times-ban jelentettek meg véleménycikket annak apropóján, hogy múlt héten megállapodás született Szkopje és Athén között az eddigi Macedónia volt jugoszláv Köztársaság névváltoztatásáról. A délszláv államot mostantól hivatalosan is Észak-Macedóniának hívják.

Görögország 1991, Macedónia Jugoszláviától való függetlenedése óta áll vitában a szomszéd országgal, mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök pedig attól tartottak, ez területi követelésekhez teremthet később jogalapot a macedónoknak.

Sorosék szerint ez a megállapodás fontos pillanat kell legyen az európai vezetők számára, mert a Balkán kulcsfontosságú térség az európai közösség megmaradása és világpolitikai pozíciója szempontjából. Azt írják, a II. világháború óta nem volt ilyen gyenge a transzaltanti kötelék és az unió integritása.

Sorosék arra hívják fel a figyelmet, nem szabad elfeledni, hogy itt kezdődött az I. világháború és ez a térség adott helyt a II. világháború óta eltelt évtizedek legvéresebb háborújának is. Szerintük a kilencvenes évek óta komoly fejlődés indult a térségben, a szlovénok és a horvátok is csatlakoztak az unióhoz, Montenegró és Szerbia már a küszöbön állnak, az albánok és most már az észak-macedónok sincsenek messze.

Sorosék szerint a balkáni országok népessége a nyugat-európai vérkeringéshez szeretne csatlakozni, de ez nem lesz egyszerű, mert már rég nem csak Európa és az USA van jelen a térségben: Oroszország több ország NATO-tagságát blokkolja, Törökország mellett pedig Kína is nagyon erős befektetőként tűnik fel balkáni országokban. A gond Sorosék szerint az, hogy az unió megosztott és belefáradt az integrációs folyamatokba:

a legproblémásabb országok a 2004 után csatlakozott tagállamok, mint a határvitában álló Horvátország és Szlovénia, és még inkább az antidemokratikus trendeket diktáló Magyarország és Lengyelország.

Emmanuel Macron francia elnök épp múlt héten jelentette be, hogy amíg nincs uniós reform, tagfelvétel sem lehet.

Arról is írnak a szövegben, hogy tavaly a nyugat-balkáni országok szorosabb együttműködést fogadtak meg és fontos is lenne, hogy közös piacon működjenek, modernizálják pénzügyi piacaikat és több mozgásteret nyerjenek Washingtonnal és Brüsszellel szemben. Ezek a fejlemények vonzóvá tehetnék az országokat a nyugati befektetők számára, miközben nagyobb önállóságot garantálnának az érintett tagállamoknak a keleti nagyhatalmakkal szemben is.

lehet így is

#822421 Tucsok Előzmény: #822414

"megsértette a külföldi finanszírozást tiltó szabályokat" .Náluk vannak ilyen szabályok ? Többes számban ?

lehet így is

#822414 Kissherceg

Az osztrák kormány pénteken bejelentette, hogy bezárat hét mecsetet, és több imám ellen vizsgálatot indítanak, aminek a végén ki is utasíthatják őket.

Az egyik bécsi mecset a Szürke Farkasokhoz tartozik, a másik hatot pedig az Atib nevű török-iszlám közösség üzemeltetett. Az erről szóló sajtótájékoztatón Sebastian Kurz kancellár elmondta, hogy „Ausztriában a sokszínűség országa”, ugyanakkor közben egy jogállam is, ebből következik, hogy a politikai iszlámnak nincs helye Ausztriában.

A döntés összefügg azzal, hogy a bécsi török közösséghez kötődő egyik jelentős mecsetben a gallipoli csata megelevenítéséhez gyerekeket katonaruhába öltöztettek, ami társadalmi vitát váltott ki. Az ATIB, ami több mint 60 egyesületet fog össze, régóta vádolják azzal, hogy a török nacionalizmust erősíti az országban. A szervezetet azzal gyanúsítják, hogy megsértette a külföldi finanszírozást tiltó szabályokat, azért az ott dolgozó imámokat is megvizsgálják, végül akár 40 imámot is kiutasíthatnak az országból.

Heinz-Christian Strache alkancellár arról beszélt, hogy Ausztriában továbbra is vallásszabadság van, de ezt nem lehet arra használni, hogy politikailag visszaéljenek vele. Szerinte sok muszlim nem érdemelné meg, hogy általánosan gyanúsítsák őket, de tény, hogy az utóbbi években sok terrorista a Koránra hivatkozott. Az ilyen folyamatok pedig veszélyeztetik az államot. Herbert Kickl belügyminiszter azt mondta, hogy az iszlamizmus lényege, hogy elutasítja a jogállamiságot.

a Naaagy Európai Német Kitérő Válasz

#822117 matgab Előzmény: #821999

Nem normálisak ezek az olasz szabadkőművesek ezzel a szociális alapjövedelemmel.

És mi lesz ennek az egésznek a lényege? Láttuk azt, hogy Finnországban is kudarcot vallott a kísérlet. Mindez az olaszoknál, ahol amúgy is a "szorgos északiak" mindig feszültek ha a "lusta déliek" támogatásáról van szó, mindig befeszülnek és erősödnek a függetlenségi mozgalmak.

Ráadásul az egész költségvetést is kockázatossá teszik, tehát valószínűleg az életszínvonal hosszabb távon esni fog, ami szociális feszültségekhez fog vezetni.


Ergo ezek most az olasz polgárháborút készítik elő. Minő véletlen, hogy a katolikus spanyol állam szétzúzási kísérlete után most egy újabb katolikus állam szétzúzására tesznek kísérletet. véletlen gondolom.

a Naaagy Európai Német Kitérő Válasz

#821999 TrendMan

Ma lett volna a nagy francia-német összeborulás az EU jövöjét meghatározó kérdésekben, ha ... Merkel nem adott volna mindenre kitérő választ:

- Macron szerette volna, ha egy Naaagy Európai Adósságuniót hoznak létre

- Macron szerette volna, ha egy Naaagy Közös Európai Költségvetés jön létre

- Macron szerette volna, ha egy Naaagy Közös Európai bevethető haderő jön létre

De nem és úgy látom a magyar sajtóban erről nem is írnak.

http://www.spiegel.de/politik/ausland/angela-merke...

olaszoknak

#821659 Kissherceg

Eredménytelen volt Mattarella olasz államfő és Cottarelli miniszterelnök-jelölt keddi találkozója. Bár az újságírókat azért hívták az elnöki palotába, hogy bemutassák nekik a szakértői kormányt, a protokoll borult. Cottarelli nehezen találhat minisztereket, hiszen a kormány szinte biztosan nem kap többséget. Közben a válság a legmagasabb EU-s szintre ért el: a német biztos kioktató megszólalása után Olaszországban Oettinger lemondását követelik. Tusk is kénytelen volt beavatkozni.

Az elnöki palota bejelentése szerint Carlo Cottarelli tájékoztatta az államfőt a kormányalakítás állásáról. Újabb találkozót szerdán tartanak. A sajtó hivatalos bejelentésre várt, Carlo Cottarelli azonban az MTI szerint hirtelen elsietett az elnöki palotából, az újságírókkal pedig egy hivatalnok közölte, hogy még nincs szakértői kormány.

Elemzők szerint a kormányalakítás akadozik, mivel Carlo Cottarelli nehezen talál minisztereket egy olyan kormányba, amely biztosan nem kap bizalmat a parlamentben. és eleve kudarcra van ítélve. Sergio Mattarella államfő hétfőn bízta meg kormányalakítással a közgazdász Carlo Cottarellit, miután az államfő nemet mondott az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az Északi Liga euróellenes pénzügyminiszter-jelöltjére. Az elnöki vétó után a két populista párt nem volt hajlandó más jelöltet megnevezni. Inkább arra játszanak, hogy úgyis patthelyzet lesz, hiszen a megszorításpárti Cottarellit egyetlen párt sem támogatja, még a balközép Demokrata Párt is inkább tartózkodik.


Az új választási rendszer és a sok bizonytalan mindent megkavarhat. Orbán már Berlusconit várja, de a 81 éves médiamogul most nem lehet miniszterelnök, királycsináló viszont igen. Az elitellenes párt élén újabb 31 éves vezető készül hatalomra Európában, miközben a kormányzó balközép csak meglepetésben reménykedhet. Erőszakos tüntetésekkel zárult a kampányidőszak.

Elképzelhető, hogy már júliusban ki kell írni az új választást, azon pedig a közvélemény-kutatások szerint ismét az M5S nyerhet. Az igazi győztes azonban a Liga lehet. A márciusban 17 százalékkal teljesítő Liga támogatottsága jelenleg 27 százalékos, miközben az M5S népszerűségi mutatója a két hónappal ezelőtti 32 százalékról 29-re csökkent. A várakozások szerint az új választás, gyakorlatilag már egy euróról szóló népszavazás lehet.

Kedden közben Günther Oettinger, a büdzséért felelős német európai uniós biztos kijelentése váltott ki óriási felháborodást Olaszországban. Oettingerrel a Deutsche Welle készített interjút, ami ugyan csak este kerül teljesen nyilvánosságra, de egy-két részletet már nyilvánosságra hoztak belőle. Eszerint a német biztos azt mondta, hogy

a piacok majd megtanítják az olaszoknak, hogy megfelelően szavazzanak.



Később ugyan a lap pontosított; eszerint ez nem szó szerinti idézet volt, de úgy tűnik, Oettinger, ha egy fokkal finomabban is, lényegébe azért mégis csak ilyesmit mondott. Még Tusk is kénytelen volt megszólalni, az Európa Tanács elnöke azt twittelte, hogy

Minden EU-s intézménytől kérem, hogy tiszteljék a választók véleményét. Azért vagyunk, hogy szolgáljuk, nem azért, hogy kioktassuk őket.

A Ligát vezető Matteo Salvini máris lemondásra szólította fel az Európai Unióban nagyon befolyásos német biztost. Az olasz belpolitikai válság az euróövezetet és az EU-t is nagyon súlyosan érintheti. Most került először kézzel fogható közelségbe, hogy a „mag-Európában” populista pártok kerüljenek kormányra, ami rettegéssel tölti el az Európai Unió vezetőit és intézményeit.

https://index.hu/kulfold/2018/05/29/nemet_biztos_a_piacok_majd_megtanitjak_az_olaszoknak_hogy_helyesen_szavazzanak