Regisztráció Elfelejtett jelszó

4IG fórum

KLIK beszerzések

#826018 Kissherceg

Mintegy százezer informatika eszközzel fejleszt iskolákat az év során az állam – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón.

Maruzsa Zoltán elmondta, mintegy ötvenezer tanár, a pedagógusok csaknem harmada vesz majd részt informatikai továbbképzésen, hogy a beszerzett eszközöket minél felkészültebben használják az oktatás során.

A következő tanévben olyan digitális fejlesztések valósulnak meg, amelyek az oktatás minőségének javításához nagyban hozzájárulnak majd – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Elmondta, a digitális korszakváltás egyik eleme az informatikai eszközök biztosításában rejlik: az iskolai gépparkok, szerverek és az internet-hozzáférés területén szükségesek fejlesztések. Fontosnak nevezte azt is, hogy rendelkezésre álljanak digitális tananyagok, tartalmak.

Maruzsa Zoltán közölte, összesen 26 milliárd forintot fordítanak jelenleg és a következő tanévben európai uniós és költségvetési forrásokból arra, hogy szélessávú internet legyen az iskolákban. A fejlesztések folyamatosan zajlanak, eddig 262 helyszínen megtörtént a kiépítés, és az év végéig még további 2000 helyen lesz szélessávú internet – tette hozzá.

Kitért arra, az oktatásban a digitális átállás népszerűségét jól mutatja a kormány által kezdeményezett digitális témahét sikere: a 2017-es programhoz 927 iskola csatlakozott.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke elmondta: az idén 45 ezer laptopot és 800 osztálynyi, 24 ezer tabletet már beszereztek. Jelenleg folyamatban van 5 ezer projektor és 3 ezer interaktív tábla beszerzése. Az ősszel ezek az eszközök is eljutnak az intézményekhez – tette hozzá.

Közölte: a felsorolt eszközök a konvergenciarégióba kerültek. A központ ugyanakkor a saját költségvetéséből 6,3 milliárd forintot biztosított eszközbeszerzésre a közép-magyarországi régió intézményei számára. Az iskolákba 20 ezer informatika eszköz került, főként asztali számítógép, laptop és tablet.

A pedagógusok már említett képzései várhatóan ősszel indulnak – mondta Hajnal Gabriella.

Fontos célként jelölte meg, hogy jövőre minden ötödikes kezébe tablet kerüljön, és megtanítsák nekik a használatát.

adattrezor

#825888 Kissherceg Előzmény: #825886

Kikerülnék a közbeszerzést – és csak nem értik, mikor rákérdezünk

Abban is egyetértettek, hogy egy ilyen Kormányzati Adattrezor fizikai és informatikai létrehozása „horrordrága” lenne. „A fizikai biztonságtechnikai, vagyis behatolásvédelemtől kezdve a klímatechnikán át a teljes elektronikus adattároló rendszer kiépítéséig a legkomolyabb technológia kell. Ilyet csak a legnagyobb cégek tudnak, a fenntartásáról nem is beszélve” – magyarázta egyik forrásunk. Hasonló – nyilván kisebb – adatbankok természetesen most is vannak, például a bankok, légi közlekedéssel foglalkozó cégek informatikai háttere is ezekre épül.

Megvalósítása esetén az Adattrezor-projekt zsíros megbízást jelentene, így adódik a kérdés, vajon milyen formában zajlana a beszerzés. Nem túl biztató, hogy erre nézve az előterjesztésben az áll: a projekt megvalósításánál kezdeményezni fogják a mentesítést a közbeszerzés szabályai alól. Vagyis jó eséllyel a már jól ismert biztonsági/nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással a Kormányzati Adattrezor megvalósítása az átlátható(bb) közbeszerzések megkerülésével történhet.

A közbeszerzés kikerülésére két körben is rákérdeztünk Pintér Sándor tárcájánál, azonban a belügynél vagy komoly szövegértési problémákkal küzdenek, vagy szándékosan nem (erre) reagáltak. Szó szerint azt firtattuk ugyanis, hogy a beruházás nagyságrendje miatt nem aggályos-e a közbeszerzés alóli mentesítés, mire az a válasz érkezett, hogy igen, sor fog kerülni „az előterjesztés társadalmi egyeztetésére”.

http://hvg.hu/itthon/20171102_Informatikai_gigaber...

https://hirlevel.egov.hu/2018/07/14/1311-2018-vii-...

kórházak

#825886 Kissherceg

Az eddigi legnagyobb fővárosi szakrendelő- és kórházfejlesztési program keretében várhatóan napokon belül megjelenik a három nagy centrumkórházzal kapcsolatos építészeti tervpályázatokra vonatkozó közbeszerzési pályázat – értesült hétfői számában a Magyar Idők Cserháti Pétertől, az Egészséges Budapest program (EBP) miniszteri biztosától.

Az összesen mintegy 700 milliárd forintosra tervezett programban az elmúlt hetekben-hónapokban mintegy hárommilliárd forintot fordítottak az egészségügyi intézmények elavult informatikai eszközparkjának megújítására. A fővárosi kórházak tizenhétmilliárd forintból új orvosi gépeket, eszközöket is beszereztek – írja hétfői számában a Magyar Idők.

Cserháti Péter hangsúlyozta: eddig összesen nem állt rendelkezésre százmillió forint informatikai fejlesztésekre a térségben, most viszont egy-egy kórház több száz korszerű számítógéphez, monitorhoz, nyomtatóhoz jutott, ami azért is fontos, mert sok esetben lassíthatta a betegellátást a régebbi informatikai eszközök sebessége.

A miniszteri biztos elmondta, hogy az informatikai eszközök beszerzésével párhuzamosan tizenhat nagy képalkotó diagnosztikai, illetve terápiás eszközt is telepítenek a közeljövőben a kórházakba:

  • három MR-t (ezek közül egy a baleseti és idegsebészeti ellátást jelenleg enélkül működtető Szent János Kórházba kerül),
  • négy CT-t, ugyanennyi, a stroke- és infarktusellátásban az erek gyors vizsgálatára szolgáló úgynevezett DSA-t (érfestő berendezést),
  • egy pozitron emissziós tomográfot a Honvédkórház számára,
  • egy lineáris gyorsítót (sugárterápiás eszközt) az Uzsoki Utcai Kórház onkológiájára
  • és több mammográfiás készüléket, illetve digitális röntgent.

Ezek közül a kisebbeket már a nyáron, a nagyobbakat őszre be is szeretnék üzemelni, ennek eredményeként a főváros képalkotó diagnosztikai kapacitása már idén közel tíz százalékkal bővül.

Ezenfelül még egy körben lesznek idén kórházi eszközbeszerzések, így összesen harmincmilliárd forint értékű új orvosi gépnek, berendezésnek, illetve kórtermi felszerelésnek kell célba érnie az év végére, amikortól jó eséllyel a vidékiek után immár a fővárosi betegek is megtapasztalhatják majd a XXI. századi betegellátási körülményeket

– mondta Cserháti Péter. A kórházakon túl a szakrendelők megújítása is jelentős szerephez jut az EBP-n belül. Már tizenkilenc ilyen intézményről jelent meg kormánydöntés.

közszféra

#825863 Kissherceg

https://www.vg.hu/kozelet/politika/osszel-donthet-...

Ön racionalizálásról beszél. A gyáriparosok szövetségének alelnöke és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint százezer embert kellene a közszférából leépíteni, s így csökkenteni a versenyszféra munkaerőhiányát. Van ilyen terv?


A cél, hogy olcsó és jó államot működtessünk. A világ változik. A korszerű informatikának, a digitalizációnak a közigazgatásban is jelen kell lennie, mert ez nemcsak a jövő, de már a jelen, s ez az emberek és a gazdaság érdeke is. Ez akár változást is hozhat majd a létszámban, ugyanakkor lesznek olyan területek, ahol – ha például egy település lakóinak száma nő – a közigazgatásban, közszférában dolgozók számát is növelni kell. Nem akarok számháborúzni, hiszen alapszabály és -igazság: annyi embert kell foglalkoztatni, amennyit a feladatok megkövetelnek. A tervezés most zajlik, a kormány ősszel tekinti át a helyzetet, hogy a racionalizálás milyen irányba történjen meg.

digitális jólét

#825645 Kissherceg

2018 szeptemberétől nulla százalékos, legfeljebb 200 millió forint összegű uniós forrású hitelt igényelhetnek digitális fejlesztéseikhez a hazai kis- és közepes, illetve startup vállalkozások. A Digitális Jólét Pénzügyi Program keretében megjelent, 7,5 milliárd forint keretösszegű Digitális Jólét Hitelprogram célja, hogy kedvezményes finanszírozást nyújtson olyan innovatív vállalkozásoknak, amelyek a versenyképességüket erősítő, a Digitális Jólét Program (DJP) stratégiai célkitűzéseihez illeszkedő digitális fejlesztéseikhez keresnek forrást. A hitelt a Magyar Fejlesztési Bank az MFB Pontok hálózatán keresztül közvetíti a vállalkozások számára.

Az előzetes piacelemzés szerint az érintett vállalkozási körnek csak korlátos lehetősége van finanszírozási források bevonására digitális termék- és szolgáltatásfejlesztési projektjeihez, ezért a DJP kezdeményezte a Digitális Jólét Hitelprogram (GINOP-8.2.6-18) elindítását. A konvergencia régióban (azaz a közép-magyarországi régión kívül) működő vállalkozások 2018 szeptemberétől az MFB Pontokon igényelhetik a kedvezményes, minimum 5 millió, maximum 200 millió forint összegű hitelt.

Az uniós forrásból, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében kialakított konstrukció újdonsága a nagyfokú rugalmasság. A hitelt – bizonyos kereteken belül – tárgyi eszköz beszerzésre, szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó költségekre és díjakra, jogi, közjegyzői és szabadalmi költségekre, hazai kiállításon, vásáron való részvétel költségeire, külpiaci terjeszkedést segítő szolgáltatások vásárlására, a projekt szakmai megvalósításában közreműködő munkatársak személyi jellegű ráfordításaira, útiköltségre, kiküldetési költségre, vagy akár irodabérlésre is igénybe lehet venni.

A hitelből finanszírozni tervezett projekteknek illeszkedniük kell a DJP stratégiai céljaihoz, ezért az igényeket egy előminősítés keretében a DJP által felkért ágazati digitalizációs szakértők véleményezik az innovatív tartalom, a megvalósíthatóság és a finanszírozhatóság szempontjait mérlegelve. Az előminősítés folyamata az immár 3 éve sikeresen működő Modern Vállalkozások Programjának (MVP) keretein belül zajlik majd. Az előzetes várakozások szerint az MVP keretében „Digitálisan Felkészült Vállalkozásnak” minősített vállalkozások közül többen a hitelprogramban is részt vesznek majd.

takinfo

#825643 Kissherceg Előzmény: #825556

A bejelentés értelmében az Opimus Group Nyrt. 286 darab, a tőzsdei társaság közvetlen érdekeltségébe tartozó Status Capital Zrt. további 284 darab, egyenként 1 millió forint névértékű részvényt vásárol a Takarékinfó Zrt.-ben. Az Opimus a birtokába kerülő, összesen 24,87 százalékos részvénycsomagért 426.5 millió forintot fizet az AB Banksoft Plus Kft.-nek.

A tőzsdei társaság múlt pénteken jelentette be, hogy 24,67 százalékos tulajdont szerez a Status Capital Zrt.-ben, így a mai napon közzétett tranzakcióval az Opimus Group közvetlen és közvetett módon összesen 31 százalékos befolyást gyakorol majd a Takarékinfó Zrt. fölött. Az ügylet lezárását követően a Takarékinfó Zrt. tulajdonosi megoszlása az alábbiak szerint alakul: Opimus Group Nyrt. (24,87 százalék), Status Capital Zrt. (24,7 százalék), Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (20,00 százalék) Takarékbank (13,91 százalék), FHB Invest Kft. (13,91 százalék), AB Banksoft Plus Kft. (2,61 százalék).

A Takarékinfó Zrt. informatikai szolgáltató vállalat. Ügyfelei közé tartoznak a Takarékbank és a Takarékszövetkezeti Integráció tagjai, a B3 Takarék Szövetkezet, az FHB csoport vállalatai (FHB Kereskedelmi Bank, – Jelzálogbank, – Lízing, – Ingatlan), a Magyar Posta Befektetési Zrt., a Díjbeszedő Informatikai Kft., továbbá a Ma-Tak-El Zrt. A társaság elmúlt évben 162 munkavállalót foglalkoztatott, nettó árbevétele meghaladta az 5,4 milliárd forintot. A Takarékinfo Zrt. menedzsmentje 2017-ben 6,1 milliárdos nettó árbevétellel kalkulál.

A Takarékinfó legnagyobb volumenű projektje a takarékszövetkezeti integráció egységes informatikai rendszerének (EIR) bevezetése, illetve létrehozásának koordinációja. A mindösszesen 10,1 milliárd forintos szofterfejlesztés bevezetéséhez a Takarékinfó 4,6 milliárd forint értékben hajtott végre IT-beruházásokat.

Mekkora volt tavaly a ha…

#825556 Kissherceg Előzmény: #825002

Mekkora volt tavaly a hazai informatikai piac, melyik volt a legnagyobb szegmens?

– Nagyságrendileg 3 milliárd dolláros, vagyis mintegy 890 milliárd forintos volt a hazai informatikai piac, ez 2016-hoz képest 10 százalékos növekedést jelent. A fejlődés elsősorban az új uniós költségvetési ciklusra kiírt tenderek elindulásának köszönhető. A legnagyobb szegmenst a hardver eszközök jelentik, a piac felét ez a terület adja. Az IT-fejlesztésre fordított uniós források nagy része is hardver beszerzésre, valamint ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra megy. Az IT-szolgáltatások nagyjából a piac egyharmadát tették ki, a fennmaradó rész jutott a szoftver megoldásokra.

– Mivel kezdik a digitális átállást a magyarországi társaságok?

– A múlt évben készítettünk egy digitális átállásra vonatkozó végfelhasználói kutatást Közép-Európában, ennek az eredményéből az látszik, hogy a megkérdezettek nagyjából egyharmadánál volt valamilyen digitális stratégia a régióban, és Magyarország nagyjából hozta ezt az átlagot. Akik nem alkottak külön stratégiát, két fő indokot hoztak fel: egyszerűen nincs rá szükség, mert például van IT-stratégiájuk és az bőven lefedi a területet. A másik fő indok pedig az, hogy igazából nem az informatikai részleg kezeli a transzformációs témákat, hanem az üzleti döntéshozói jogkör.

Több helyi kutatás is arra utal, hogy a magyar vállalatok körében alapvetően kétfajta vélekedés van a digitalizációval kapcsolatban. Az egyik megközelítés az egyszerű digitalizáció, a másik a digitális transzformáció. Az első esetben a meglévő, korábban nem IT-alapú folyamatokat elektronizálják, illetve az informatikát nem használó technológiákat összekapcsolják IT-val. Ennek a megközelítésnek a fókusza nem az IDC által harmadik platformnak hívott területek, vagyis a felhő, a big data, a social megoldások és a mobilitás, illetve az ezeken alapuló IoT, robotika, kognitív megoldások üzletmenetet átalakító lehetőségein van. A digitális átalakulás már arra irányul, hogy a digitális technológiákat úgy használják fel a vállalatok, hogy bizonyos üzleti folyamatokat másképpen csináljanak, vagy az egész üzleti modell megváltozzon. Nem meglepő módon nálunk inkább az első megközelítés a jellemző.Meglehetősen iparágfüggő, hogy melyik területen indul a digitalizáció. A gyártó iparágban egyértelműen a gyártási folyamatok digitalizálása, robotalapú megoldások bevezetése, ellátási lánc megoldások kiterjesztése a jellemző. De a pénzügyi vagy a kiskereskedelmi szektor esetében már tipikusan az ügyfélkapcsolatra, a mobil csatornákra helyeződik a hangsúly. Emellett az analitikában, az értékesítést támogató részlegeknél tapasztalhatunk még meghatározó beruházásokat. A távközlési szektorban hasonló jelentőségű fejlesztések zajlanak a backend és frontend oldalon is. Miközben fejlesztik a szélessávú hálózatot, NBIoT (narrow band IoT) és backend infrasturktúra fejlesztések is megvalósulnak, de ezekkel párhuzamosan az ügyféloldalon is láthatók újítások. Összegezve elmondható, hogy ahol fogyasztói fókusz van, ott inkább a frontend felé mennek a fejlesztések.

– Milyen különbségeket látnak a magyar tulajdonú, illetve a nemzetközi cégek hazai érdekeltségei között az új, innovatív technológiák bevezetésében?

– A legnagyobb különbség a finanszírozási lehetőségekben van. Egy nemzetközi vállalatnál a döntéseket sok esetben a központ hozza meg, és bizonyos megoldásokat központilag vezetnek be. A magyar tulajdonú nagyvállalatoknál pedig az látszik, hogy jelentős részüknél most alkotják meg a stratégiát vagy gondolják újra a régit. Ez a folyamat sok esetben inkább arra irányul, hogyan tudják behozni az eddigi lemaradást. Itt azonban van egy komoly lehetőség is, hiszen nem kell feltétlenül minden lépcsőfokot megjárni ahhoz, hogy egy cég fejlessze informatikai környezetét, éppen ezért akár generációs ugrást is végre lehet hajtani.

– Milyen technológiákra költötték a legtöbbet a múlt évben a hazai cégek?

– A már említett 890 milliárd forintban benne van a teljes informatikai szegmens, de IoT-nál, analitikánál vagy digitalizációs megoldásoknál azért van egy sor olyan költés, amely nem IT-jellegű, a dolgok interneténél például ilyen a telekommunikációs költség, vagy az iparág-specifikus hardvereszközök. Éppen ezért viszonylag nehezen összehasonlítható, hogy milyen technológiára mennyit költenek. Felhő megoldásokra a múlt évben mintegy 200 millió dollárt költöttek a magyarországi vállalatok, IoT-re megközelítőleg 500 millió dollárt.

– Mire lehet számítani idén, milyen megoldások lesznek a legnépszerűbbek?

– Méretét és dinamikáját tekintve az egyik legjelentősebb szegmens a felhőalapú kollaborációs megoldások köre. Ebben az esetben alapvetően kínálati piacról van szó, maguk az elérhető termékek válnak felhőalapúvá. A törvényi előírások miatt is komoly felfutás várható az átfogó biztonsági megoldások területén. Az IoT szegmensben pedig a gyártó iparágban a gyártási folyamatokhoz kapcsolódó megoldások kapcsán várunk jelentős bővülést. Emellett fontos megemlíteni, hogy a mobilitáshoz köthető megoldások esetében is fejlődésre számítunk.

– Melyek lesznek a leginkább meghatározó technológiák a következő években?

– A következő 2-3 évben erőteljesen nőni fog az IoT terület több más felhasználási esete is. Okos otthonok, okos városok esetében, közlekedésben, közműszolgáltatásban történő alkalmazása tovább terjed. Most épülnek ki azok a hálózatok, amelyek az alapinfrastruktúrát adják majd ehhez. Ehhez kapcsolódva az analitikai megoldásoknál is felfutást várunk, amit az IoT térhódítása kényszerít ki. Rengeteg adat áll majd rendelkezésre, azonban azokat „nyersen” nem tudják használni a cégek, szükség lesz elemzési, beszámoló készítési rétegre is, hogy valóban hasznosíthatók legyenek az üzleti döntéseknél.

Nekem az igazi meggyőző …

#825002 Fornit Előzmény: #824997

Nekem az igazi meggyőző név itt Matgab a részvényesi könyvben :))

Lassan csak vissza tudom…

#824873 Peti84

Lassan csak vissza tudom venni az eredeti pakkot.

MNB engedély

#824754 Kissherceg Előzmény: #824658

"A Európai Közbeszerzési Értesítő pénteki számában az örömhír:

a Mészáros Lőrinchez köthető R-Kord Kft. végezheti a GSM-R vasúti kommunikációs hálózat kiépítését mintegy 2250 kilométeren. 58,9 milliárd forintért. Nettó.

Érdekes, de eredetileg a NIF Zrt. 39 milliárd forintra becsülte a munkát. Az összeget természetesen teljes mértékben az EU állja."


Vajon honnan fogják venni az eszközöket.

MNB engedély

#824656 matgab Előzmény: #824650

te szeretsz kockáztatni, hogy belépsz társtulajdonosnak az egyik zászlóshajómba...:-)