Regisztráció Elfelejtett jelszó

MNB lépései

Re: nincs cím

#801074 Kissherceg Előzmény: #791662

Júliusban 1,155 milliárd euróval csökkentek a jegybank devizatartalékai, amiben egy tízéves lejáratú 1 milliárd euró értékű kötvény július 4-én esedékes visszafizetése lehetett a meghatározó - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes adataiból. Tavaly október óta nem jegyzett fel az MNB egymilliárd eurónál nagyobb tartalékcsökkenést.

Re: nincs cím

#791662 Kissherceg Előzmény: #739820

A monetáris tanács márciusi ülésén 250 milliárd forinttal csökkentve, 500 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. második negyedév végén fennálló állományát - közölte a jegybank kedden.

Re: nincs cím

#739820 Kissherceg Előzmény: #738834

ÉPÜL AZ EGYSZINTŰ BANKRENDSZER, AVAGY PÉNZÜGYI ELNYOMÁS MAGYAR MÓDRA

2015. AUGUSZTUS 14. PÉNTEK | 09:20 | HANGYA

Ahogy azt az A lap augusztusi számában kifejtem, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt másfél évben bevetett arzenállal támogatva igyekszik csökkenteni a magyar gazdaság devizakockázatát, ugyanakkor egyre nagyobb kamatkockázatot vállal magára. A múlt heti sikeres tízéves kamatswap tender pedig egy újabb lépés afelé, hogy a hazai gazdaságpolitika a bankrendszert egyszintűvé és a kereskedelmi bankokat egyszerű ügynökként működő közművekké degradálja. Eközben a piacinál vonzóbb feltételű lakossági állampapírok értékesítésével az állam az MNB-vel karöltve a pénzügyi elnyomásnak egy sajátos változatát hajtja végre: minden szektorban igyekeznek a megtakarításokat az állampapír-befektetések irányába terelni.

A szakirodalomban pénzügyi elnyomásnak (financial repression) általában azt a helyzetet nevezik, amikor a szabályozás (monetáris politika) az állampapírok és/vagy a deviza keresletét valamilyen eszközzel torzítja, eltéríti a piaci tényezők által vezérelttől, ezáltal rákényszerítve a piaci szereplőket az állampapírok és/vagy a hazai deviza megvételére. A cél az, hogy a megtakarítással rendelkezőktől elvegyenek valamennyit, azaz a hitelezőktől az adósok (jellemzően az állam) irányába vagyont csoportosítsanak át. Ehhez az a szabályozó számos eszközzel élhet, amelyek jellemzően büntető jellegűek, azaz valamilyen módon ellenérdekeltté teszik a piaci szereplőket az állampapíroktól (és/vagy hazai devizától) eltérő befektetésben.

A tavalyi és idei monetáris politikai intézkedések sorozata arra utal, hogy a pénzügyi elnyomás egy sajátos változatát figyelhetjük meg Magyarországon. Amíg az állam egyik kezében bunkósbottal ütlegel (a pénzügyi szektort, ezáltal közvetve a megtakarítókat sújtó szektoradók; hatalmasra emelt BEVA-díjak; egyre alacsonyabb alapkamat korlátozott hozzáférésű jegybanki betétlekötéssel), addig a másik kezével simogatja a megtakarítókat (piacinál kedvezőbb feltételű lakossági állampapírok drága módon történő értékesítése; bankok plusz kamattal való ösztönzése állampapírok vásárlására). A múlt heti sikeres tízéves kamatswap tenderen például a piaci feltételekhez képest a jegybank éves 45 bázispontos ajándékot adott azoknak a bankoknak, akik hajlandóak voltak tíz évre kamatcsere ügyleteket kötni vele.

Az ötéves jegybanki kamatswap tendereken elfogadott mennyiségek (milliárd forint), valamint a piaci szintek fölötti ösztönző kamat (%pont, zöld vonal, jobb tengely) alakulása

Forrás: MNB

Forrás: MNB

A kamatswap tenderek célja lényegében az, hogy a kereskedelmi bankok hosszú állampapírokat vásároljanak a piacon és ehhez az MNB egy kamatcsere ügyletet ajánl fel, amelynek segítségével a bankok az állampapírok fix hozamát változóra cserélhetik. A legutóbbi tenderen például a nyertes bankok az állampapír + kamatswap kombinációval egy tízéves futamidejű, 6 hónapos BUBOR + 100 bázispontot fizető befektetést tudtak eszközölni. A BUBOR jelenleg körülbelül 50 bázisponttal magasabb a hasonló futamidejű diszkontkincstárjegyek hozamánál. Így tehát a kereskedelmi bankok a jelenlegi helyzetben az átlagos forrásköltségüknél egy körülbelül éves 150 bázisponttal magasabb, lényegében kockázatmentes befektetési lehetőséghez jutottak. Ez nem kiemelkedő kamatmarzs, de lényegében nincs vele se munka, se költség, se kockázat. Ehhez képest a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében nagyjából 200 bázispontos kamatmarzsra lehet számítani, azzal ugyanakkor munka és kockázat is több van. Ennél érdemben nagyobb marzs eléréséhez már csak jóval költségesebb úton (lakossági hitelek) és/vagy kockázatosabb hitelkihelyezéssel (vállalati hitelek) van lehetőség.

Ezek után nem meglepő, ahogyan azt legutóbbi bejegyzésében Citadella kolléga is írta, hogy nem is nő a bankrendszer hitelállománya. Egyszerűen nem éri meg hitelezni. Ehhez képest a jegybank statisztikái szerint a hazai bankrendszer 2014 áprilisa óta 1400 milliárd forinttal növelte államkötvény állományát (ezzel szemben 900 milliárd forinttal csökkent a diszkontkincstárjegy állománya), amihez összesen 840 milliárd forintnyi kamatswap ügyletet kötött az MNB-vel.

A kereskedelmi bankszektor tehát az MNB ügynökhálózata lett. Egyrészről betétet gyűjt, amiből hosszabb futamidejű állampapírokat vásárol, amihez a jegybank ösztönzőt nyújt. Másrészt az NHP formájában a jegybanktól kapott ingyen forrást helyezi ki a kiírás alapján arra jogosult igénylő vállalatoknak. Végül pedig egyre nagyobb mértékben értékesít szép jutalékért cserében (amit az állam fizet) lakossági állampapírokat. Egyre több feladat kerül tehát a központi bankhoz, és bár a jegybank hivatalosan a kereskedelmi bankokkal áll kapcsolatban, azok valójában egyre inkább csak értékesítői, ügynöki szerepet töltenek be. Épül az egyszintű bankrendszer.

Az eredmények első ránézésre nem tűnnek rossznak. Az államadósság egyre nagyobb részét finanszírozzák belföldi szereplők. Az államadósság kamatköltsége csökken. Az államadósság futamideje nő. A folyamatok mögé pillantva azért már nem ennyire egyértelmű a kép.

Valóban nő a belföldi szereplők államadósság finanszírozásában betöltött szerepe, de ez a hatalmas hazai megtakarítási többletnek köszönhetően gyakorlatilag nem is lehetne másképp. Ez tehát alapvetően az adósságleépítés (delevaraging) következménye.

Az államadósság kamatköltsége valóban csökken, de nem egyértelmű, hogy ebből mennyi köszönhető a globálisan alacsony kamatkörnyezetnek, valamint a rekord alacsony inflációnak. Valószínűleg a háztartások kisebb kamattal is megvennék a lakossági állampapírokat és az értékesítés költségein is lehetne faragni. Nem is beszélve arról, hogy nem minden költség jelenik meg a kamatkiadások között, így például az MNB által a bankoknak a kamatswapok keretében nyújtott ösztönző sem.

Bár látszólag nő a magyar államadósság futamideje, de ha korrigálunk az MNB által nyújtott kamatswap ügyletekkel (ahol a jegybank, azaz végeredményben az állam változó kamatot fizet), akkor nem ennyire egyértelmű a trend. Akkor pedig pláne nem, ha figyelembe vesszük, hogy az MNB az NHP keretében már több mint 1500 milliárd forintnyi hitel esetében kötelezte el magát 10 évre nulla kamatozással. A jegybank és az állam lényegében egyre több csatornán keresztül vállalja fel a kamatkockázatot. Idővel egyre fájdalmasabb lesz a kamatemelés, pedig egyszer biztosan szükség lesz rá. (Lásd erről az A lap augusztusi számában megjelenő Akcióban az MNB című írást, amely augusztus 23-án az alapblogon is megjelenik.)

Végül pedig valami azt súgja, hogy hosszú távon nem működnek azok a rendszerek, ahol a piaci versenyt (akár a szereplők motivációjának megváltoztatásán keresztül is) korlátozzák, torzítják. Az állam és a jegybank a jelenlegi intézkedéssel kiszorítja a piaci szereplőket, ráadásul nem szektorsemleges módon. Ez pedig mind a pénzügyi közvetítő rendszert (hitelezés hiánya), mind pedig a magánszektort (beruházás, kockázatos befektetés kerülése) arra ösztönzi, hogy kerülje a kockázatot. A monetáris politikában és az államadósság finanszírozásában is megfigyelhető a folyamatos centralizáció, a piaci folyamatokba való egyre intenzívebb beavatkozás. A történelmi tapasztalatok alapján (amelyből Magyarországnak is bőven kijutott) nem ez a jó irány…

Re: nincs cím

#723743 Kissherceg Előzmény: #720263

- Részben a devizaárfolyam-változások, részben pedig az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kibocsátott 1,5 milliárd dollár értékű devizakötvény február eleji lejárata miatt jelentősen, mintegy 400 milliárd forinttal, 11 588 milliárd forintra csökkent februárban a külföldi követelések állománya az előző hónaphoz képest - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az előzetes statisztikai mérleg adatokat csütörtökön.

Februárban csökkent a bankrendszer forintlikviditása, ami főként a kéthetes betétek átlagállományának kismértékű visszaesésében tükröződik: utóbbiak januárhoz képest 162,2 milliárd forinttal, 5145,1 milliárd forintra csökkentek az év második hónapjában. Az egynapos betétek átlagállománya 47,3 milliárd forinttal, 187,6 milliárd forintra emelkedett februárban.

A hitelintézetek bankszámláinak átlagos egyenlege az előző hónaphoz képest nőtt kissé: 8,5 milliárd forinttal 509,6 milliárdra emelkedett.

A külföldi követelések átlagos és hó végi állománya februárban csökkent, amit részben a devizaárfolyam változások hatása, részben pedig egy ÁKK által kibocsátott, 1,5 milliárd dollár értékű devizakötvény február 3-i lejárata magyaráz. Utóbbi miatt a központi kormányzat betéteinek átlagos és hó végi állománya is jelentősen csökkent az előző hónaphoz képest: az átlagállomány több mint 106 milliárd forinttal, 1477,6 milliárd forintra csökkent.

A lakossági devizahitelekkel kapcsolatos elszámolásához, és konverziójához kapcsolódó euró eladási tendereken kötött swapokból származó forint követelések 60,8 milliárd forinttal, 2791,3 milliárd forintra csökkentek februárban januárhoz képest.

A bankrendszer MNB-nél vezetett bankszámláinak átlagos egyenlege a szokásos mértékben haladta meg a tartalékkötelezettség összegét, a túltartalékolás 7,1 milliárd forint volt, ami továbbra is mérsékelt nagyságú az 502,5 milliárd forintos tartalékkötelezettséghez képest. Februárban az egynapos bankközi kamatláb többnyire a kamatfolyosó alsó sávjában tartózkodott, a hónap utolsó napján azonban átlépte a sáv közepét, az alapkamat szintjét - írja az MNB.

Re: nincs cím

#720263 Kissherceg Előzmény: #719730

Az árak csökkenését jelző inflációs adatok miatt a jegybanki alapkamat mérséklésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa már márciusban dönthet az alacsonyabb alapkamatról.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy az MNB a decemberi inflációs jelentésében idén az első három hónapban mínusz 0,1 százalékos éves inflációs rátával számolt, de már a januári adat után is úgy tűnik, hogy az előrejelzés nem fogja megállni a helyét. Az elemző szerint márciusban már csökkentheti az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa és három-négy lépésben az irányadó rátát a jelenlegi 2,1 százakról akár 1,5 százalékig vághatja.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén azt emelte ki, hogy januárban az MNB decemberi inflációs alappályájánál 1 százalékponttal alacsonyabb lett a drágulás mértéke. Ennek nagy része ugyan az olajár esésével magyarázható, de jelentősen mérséklődtek a várakozások is - mondta. Az elemző szintén a jegybanki alapkamat márciusi csökkentésére számít.

Re: nincs cím

#700681 *Stiv* Előzmény: #700680

Államadósság meg 110 milliárd dollár, gazdasági analfabéták irányítják az országot..

Re: nincs cím

#700680 Waszeitung Előzmény: #700668

Egy fél órával ezelőtt olvastam éppen,egészen elképesztő a pénzszórás ilyen módja...

Re: nincs cím

#700668 Kissherceg Előzmény: #691672

Összesen százmilliárdnál is többet költ az új MNB ingatlanokra, Guarneri-hegedűre és Bruegel-festményre, vagy éppen a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására, egy 50+40 milliárdos tételről úgy döntöttek, hogy az arról szóló határozatokat nem verték nagy dobra. A költségeket végső soron az adózók állják, a parlament pedig nem ellenőrizhet. Ahogy a jegybank más testületei sem.

http://index.hu/gazdasag/2014/04/16/mnb-csr/

Re: nincs cím

#691672 birkanyiiroo Előzmény: #691638

"...nem piszkálom a forintot, amikor az őrült beszél vagy cselekszik,"

"... néha más a szó de az hogy játssza csak, mindig ugyanaz."

".. fizető s fizetett nézők, edzett optikák lesik mosolyát, nem kell félni nem bánt senkit!"

:)

Re: nincs cím

#691638 Grizzly Géza Előzmény: #691636

Arra a szintre már eljutottam, hogy nem piszkálom a forintot, amikor az őrült beszél vagy cselekszik, de hogy miért nem shortolom célirányosan ilyenkor, azt nem tudom ;)

Re: nincs cím

#691636 Nyeretlen_Keteves Előzmény: #691627

Persze, hogy "vonít" a csontvázkereső, hiszen 300 alatti ojróval számolták a költségvetésnek nevezett izét! :-) Viszont az eddig sem jelentett problémát, hogy évente min 5-6 alkalommal fazonigazítást végezzenek rajta.

Délelőtt Vargamisi üzent…

#691627 Grizzly Géza

Délelőtt Vargamisi üzent neki hogy nem kellene erőlködni...

Szvsz ezzel eldőlt a kamatvágás sorsa,hisz egy igazi szabadságharcos nem tűrheti, hogy kioktassák ;)