Regisztráció Elfelejtett jelszó

Pénzről vagyonról értelmesen

Merre cirpel a tücsök? Hol surran a hangya?

#831859 TrendMan

A magyar tücsök és a svéd hangya

Politikusaink egyik kedvelt retorikai eszköze, hogy általános és magabiztos kijelentéseket tesznek a magyar emberek különleges „nemzeti karakteréről”. De létezhet-e ez a fogalom valamilyen tudományos értelemben? Egy közgazdászokból álló német kutatócsoport rangos folyóiratban publikált tanulmánya a világ 76 országában hasonlította össze a gazdasági szempontból fontos egyéni és társadalmi preferenciákat. A rengeteg érdekes eredményből azt mutatjuk be, hogy Magyarország hogyan viszonyul a világ többi részéhez türelem és kockázatvállalási hajlandóság szempontjából. Mindkét dimenzióban kivételesek vagyunk, de ennek nem feltétlenül kell örülni.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

A közgazdaságtan egyik alapgondolata, hogy az egyéni döntéseket időben többé-kevésbé stabil, a személyiség részét képező preferenciák határozzák meg. Két kiemelten fontos tényező az időpreferencia (mennyire vagyunk türelmesek) illetve a kockázati preferencia (mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni).

Az időpreferencia megértéséhez képzeljük el a következő döntési helyzetet: vagy kapunk 100 ezer forintot a mai napon, vagy 100 ezer forintot és egy bónuszt pontosan 12 hónappal később (mindkét lehetőség teljesen biztos). Minimum mekkora bónusz szükséges ahhoz, hogy már éppen a későbbi kifizetést válasszuk? Minél kisebb ez az érték, annál türelmesebbek vagyunk. A kockázatvállalási hajlandóság számszerűsítésére szintén léteznek standard módszerek.

Természetesen mind az időpreferencia, mind a kockázati preferencia nagyrészt egyéni tulajdonságok (pl. nem, kor, kognitív képességek) függvénye, de ugyanakkor az országok között is jelentős különbségek vannak. Ezt szemlélteti az 1. ábra, amely az említett kutatócsoport rendkívül gondosan kivitelezett 2012-es adatfelvétele alapján készült.

graph1 nagy (4).png

Az ábrán mind a türelem, mind a kockázatvállalás mérőszáma úgy van skálázva, hogy a világ minden részéről a mintába került egyének átlaga nulla legyen, az egyének közötti átlagos eltérés pedig pontosan egy. A függőleges tengelyen a felmérésben szereplő európai uniós országok átlagos értékei vannak rangsorolva.

Jól látható, hogy Magyarország mindkét eloszlás bal szélén helyezkedik el, vagyis más európai országokhoz képest a magyar emberek lényegesen türelmetlenebbek és kockázatkerülőbbek. De tágabb összehasonlításban is hasonló képet kapunk. A világot tekintve csak a grúzok, a ruandaiak és a nicaraguaiak szeretnek kevésbé várni, míg a gazdaságilag legtürelmesebb emberek Svédországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban élnek. A kockázathoz való hozzáállásunk is extrém: bár messze Portugália a leginkább kockázatkerülő ország a világon, Magyarország a negyedik helyével itt is majdnem dobogós (nálunk óvatosabbak még a kameruniak és a nicaraguaiak). A kockázatvállalás csúcstartói Dél-Afrika, Botswana és Szaúdi-Arábia.

Csupán kis színes információmorzsákról van szó, vagy van-e ezeknek a preferenciáknak mélyebb gazdasági jelentősége? Bár ezek a kutatások még gyerekcipőben járnak, úgy tűnik a helyzet az utóbbi. A türelem ugyanis nem elsősorban azt jelenti, hogy valakit kevésbé idegesít mondjuk a sorban állás, hanem hogy hajlandó nagyobb áldozatot hozni a jelenben egy magasabb jövőbeli életminőségért. A már említetten kívül több tanulmány igazolja, hogy a türelmesebb emberek magasabb iskolázottsági szintet érnek el, és megtakarítási hajlandóságuk is nagyobb. Ez a jövőorientált attitűd hatással lehet egy ország gazdasági fejlettségre is. Ezt a valóban létező pozitív kapcsolatot illusztrálja a 2. ábra, amelynek a vízszintes tengelyén a türelem mértéke (skálázott türelmi mutató), a függőleges tengelyén pedig az egy főre eső jövedelem (szintén skálázott) mérőszáma látható.

graph2 nagy (3).png

De nem csak arról van szó, hogy a gazdag egyének vagy országok könnyen megengedhetik maguknak a türelmesebb döntéseket? Ezt a magyarázatot jórészt cáfolja az az eredmény, hogy az iskolai végzettség és a jövedelmi szint már a gyermek- és serdülőkorban mért türelemmel is összefügg, másrészt az összefüggés fennáll akkor is, ha más tényezők fejlettségre és türelemre gyakorolt hatását is figyelembe vesszük.

A kockázatvállalási hajlandóságnak is van önmagán túlmutató gazdasági jelentősége. Ez a tényező egy irányba mozog a vállalkozási kedvvel, illetve, ami már kevésbé nyilvánvaló, az ország termelékenységével is (más befolyásoló tényezők figyelembe vétele mellett).

A Defacto szerint a gazdaságpolitikai döntéshozóknak fontos lenne mélyebben megérteni ezeket az összefüggéseket, és szükség esetén úgy alakítani az ország intézményi környezetét, hogy ellensúlyozza a kevésbé előnyös társadalmi attitűdöket.

Kérdés

#831625 matgab Előzmény: #831596

Csak 4IG-be, nemzeti informatikában van a jövő záloga...

Esetleg nemzeti Takarék- bankba, ha emelkednek a kamatok...:-)

Kérdés

#831596 Koffein

Az ÁNY topikba szóba került, hogy 5%os osztalékhozam kevés, mert a jövőben 8%os alapkamat is elképzelhető.

Ilyenkor ki mibe fektet? Ha az osztalékok átlag 4-5%ot hoznak, akkor irány állampapír, lekötött betét oszt csókolom? Ki, hogyan gondolkodik ezzel kapcsolatban?

utcán élt, miközben miliomos volt

#821024 Koffein

érthetetlen, hogy mi megy végbe az adott személy fejében, miközben tudja, hogy van pénze, de így is hajléktalan sors fele fordul

https://24.hu/elet-stilus/2018/05/20/hajlektalan-l...

és még hány ilyen van.. ha nem is hajléktalanként, de minimál életet választják, nem mutatják kifele, még a rokonaik is azt hiszik, hogy alig van, miközben milliomosok..

Befektetés, mintha szimfóniából olvasnád

#820364 TrendMan

Jobb, ha tudjátok, hogy pár év múlva úgy fogtok befektetni, mintha könyvben hallanátok:

Pár év múlva már úgy fogunk befektetni, mintha filmet néznénk vagy zenét hallgatnánk

Zajlik a negyedik ipari forradalom a korábban érintetlen pénzügyi szektorban is; a bankok kenyerére pályáznak a fintechcégek mellett az olyan tech-óriások, mint az Amazon vagy a Facebook. Utóbbiak hatalmas ügyfélbázissal rendelkeznek, ráadásul nem túlzás azt mondani, hogy sokszor jobban ismerik a felhasználóik igényeit, mint ők maguk. A versenyből az ügyfelek persze csak jól járnak majd: hamarosan széles körben is elterjedhetnek az egyszerű, átlátható és "szexi" befektetési alkalmazások, melyek segítségével olyan könnyű lesz egy komplett befektetési portfóliót megvenni, mint egy Netflix-sorozatot elindítani. A Dorsum befektetői klubján mindezen kívül szó volt a tőkepiacok kilátásairól és a privátbanki generációváltásról is.


Fischer Bálint, a Dorsum banki innovációs laborjának vezetője a befektetési piac jövőjéről a következő gondolatokat osztotta meg:

  • Folyamatosan jöttek a szabályozási kihívások, mint a Mifid II vagy a GDPR, a befektetési terület viszont a diszrupciótól viszonylag védett terület volt; védettebb, mint a fuvarozási piac (fapados légitársaságok, Uber) vagy a booking piacon (AirBnB). Ez a helyzet a következő 5-10 évben változni fog, három éven belül pedig már megjelenhetnek a tech-kapcsolt pénzügyi cégek Magyarországon is.
  • 2018 harmadik negyedévében elindítja az Amazon az ETF-piacát, először az Egyesült Államokban, de rövid időn belül máshol is. Ma már egyébként az amerikai háztartások közel kétharmada Amazon Prime ügyfél, vagyis 13 dollárt fizetnek havonta, hogy a cég szolgáltatásait egyszerűbben, gyorsabban elérjék. A cég árbevétele nagyobb, mint a magyar GDP.
  • Elindulhat a bankolásban a Facebook, illetve a biztosításban az AirBnB is, ezeknek a cégeknek hatalmas és lojális ügyfélállománya van, akiknek a viselkedését, adatait sokkal jobban ismerik ezek a szolgáltatók, mint a bankok. Ezeket a felhasználókat a techcégek könnyedén pénzügyi termékeik felé tudják terelni, hiszen adataikat elemezve olyan termékeket tudnak nekik értékesíteni, amelyekre még csak nem is tudják, hogy szükségük van.
  • Pár éve még megmosolyogtuk a fintech startupokat, ma már viszont egyre több ügyfelük van és több közülük (pl. Revolut, Transferwise, CoinBase) már nyereségesen is működik. A RobinHoodnak csak Amerikában 3 millió ügyfele van, a CoinBasenek 15 millió. Ezeknek a cégeknek nagy előnye, hogy egyszerűen, átláthatóan és stílusosan tudnak tálalni például komplexebb pénzügyi szolgáltatásokat. A RobinHood, egy egyszerűen kezelhető, olcsó kereskedési platform egyébként Európában is tervez idén elindulni, míg a WealthFront a vagyonkezelést forradalmasíthatja.
  • 10-15 év múlva olyan magabiztossággal fogjuk a befektetéseinket kezelni, mint a filmek, a zenék vagy a sorozatok letöltését. Egy hatalmas univerzumból választod ki a hozzád illőt, kötődsz hozzá érzelmileg, a befektetések világa is ugyanilyen. Érdemes figyelni a Netflixet és a Spotifyt, hiszen ezt a modellt a személyre szabottságon alapuló modellt a befektetési piacon is adaptálni lehet.
  • Bár az ügyfelek szeretik maguk meghozni befektetési döntéseiket,ugyanakkor örülnek, ha ehhez megkapják a megfelelő segítséget. Vannak olyan hibrid megoldások ( többek közt a Dorsum is dolgozik hasonlón), melyek kombinálják a technológia egyszerűségét a tanácsadással: például egy gombnyomással kapcsolatba lehet lépni a tanácsadóval, de van olyan app is, ahol egy robot is segít a döntéshozatal előkészítésében, például real time elemzések készítésével.
  • Az emberek nagy része szeret a játékokon keresztül tanulni, szinte mindenki játszik valamit a mobilján. A gépen keresztüli tanulás a gamification, erre is vannak már alkalmazások, például olyan, amely lemodellezi, hogy egy adott cél eléréséhez milyen befektetési döntéseket kell meghozni az ügyfélnek. A végén a felhasználó kap egy kiértékelést arról, hogy mit csinált jól, mit csinált rosszul.
  • Áttörést hozhat az adaptive UI is, ami az ügyfél preferenciái és viselkedése alapján rakja össze a webes felületet.


Al-Hilal István, a Fidelity International értékesítési vezetője az alapkezelő belső elemzői körében elvégzett kutatásának eredményeit osztotta meg. Az elmúlt 12 hónaphoz képest a következő 12 hónapban a fontosabb tényezőket várják az elemzők:

  • A Fidelity elemzői alapvetően pozitívan tekintenek a jövőre, hiába a volatilitás, vagy az, hogy pár hónapja még csúcson voltak a piacok. Az elmúlt évekhez képest a régióval és a fejlett piacokkal kapcsolatosan is jelentősen optimistábban gondolkoznak az elemzők. A legpozitívabban az energia- illetve a fogyasztási szektor kilátásairól vélekednek, egyedül a közmű-szektorral kapcsolatosan pesszimistábbak.
  • A következő 12 hónapban tovább fog javulni a tőkemegtérülés a tőkepiacokon, ami segíti majd az árfolyamok emelkedését. A növekedés egészséges lesz, hiszen a kereslet növekedése hajtja majd, nem pedig olyan tényezők, mint a költségek csökkentése.
  • Az osztalékok mértéke enyhén magasabb vagy ugyanolyan lesz, mint tavaly.
  • A tőkeberuházások is megindultak, miután az energiaszektor gyengélkedése miatt 2014-15 körül leálltak.
  • Az elemzők kétharmada komoly inflációs nyomást és mérsékelt / erős bérköltség-növekedést vár, a profitábilitással nem lesz gond.
  • A Fidelity elemzőinek 60%-a szerint késő ciklusbeli jegyeket mutatnak a piacok, viszont ez nem probléma. Recesszió miatt egyelőre nem kell aggódni, mert a vállalati mérlegek nem romlanak, Kínán kívül nem fog növekedni a forrásbevonás költsége, a csődráták nem fognak felfutni, a tőkeáttétel nem szabadul el.
  • A tavalyi kutatáshoz képest sokkal kevesebb veszély jött elő - ezek közül komolyabb kockázat lehet a Brexit (Európára nézve), illetve a kínai gazdaság potenciális instabilitása.


Az előadásokat követő panelbeszélgetésben a következő fontosabb gondolatok hangzottak el:

  • Farkas Róbert, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Tőkepiaci és Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója szerint már nem szól a zene a tőkepiacokon, bár még mindenki táncol. A jegybankok pénzügyi drogja miatt mindenki bódult állapotban van, de már fogy a likviditás a piacról. Ennek része, hogy az amerikai vállalatok hazaviszik a pénzt külföldről az adócsökkentés miatt. Jelenleg a volatilitás mesterségesen alacsonyan van tartva. A hozamok lenn tartása miatt rengeteg vállalat vásárol vissza saját részvényt: az S&P 500-ból 484 cég döntött így. Teljesen kiveszett a piacról a likviditás, ha kivesszük az ETF-eket és a robotokat, a forgalom sokkal kisebb, mint egy vagy két évtizede. A sajátrészvény-visszavásárlások miatt a részvények darabszáma 1994 óta nem látott mélységbe süllyedt vissza, így az eszközök kínálata is alacsony. Egy ilyen helyzetben elég nagy káoszt tud okozni egy olyan sokk, mint a kamatok drámai emelkedése vagy a túlzott eladósodottság. Ez nem egy gazdasági sokk lesz, hanem egy tőkepiaci, de abból a legdurvább fajta: hogy ez egy óra, egy hónap vagy egy év múlva lesz, még nem lehet megmondani.
  • Somlai László, az Erste Bank privátbanki vezetője továbbra is hisz a részvénypiacokban, szerinte már csak itt lehet hozamot elérni az ügyfeleknek. Bár nem olcsók a részvények, historikusan átlagosnak mondható az értékeltségük, de nem is extrém árazásúak. A vállalati profitok bővülnek, ami nagyon szép támaszt ad a részvényárfolyamok növekedésének. A volatilitás normálisnak mondható, csak elszoktunk tőle.
  • Fischer Bálint, a Dorsum banki innovációs vezetője szerint is van volatilitás, amit sokan megtapasztalhattunk az elmúlt hónapokban. A zene már nem szól, vagy legalábbis csak alig, ezzel pedig már nincs összhangban a tánc intenzitása . A volatilitás marad, lesznek még idén nagy pofonok, de óriási nagy összeomlás remélhetően nem lesz.
  • Csanak Gabriella, a T-Systems szenior pénzintézeti üzletági tanácsadója elmondta, hogy az üzleti és befektetői generációváltást egyrészt az eszközök, másrészt pedig a tudás és hozzáállás szempontjából érdemes vizsgálni. A következő generáció egy "itt és most" generáció, mindent azonnal akarnak és sokkal koraiabb szakaszban jutnak sokkal szélesebb körben információhoz, mindenféle limit nélkül. Bár sok szó esik arról, hogy a millenárisok nem lojálisak és lazák, az igazság az, hogy nagyon tudatosak és rengeteg információ alapján döntenek, például sok összehasonlító portált használnak. Ezzel a generációval a privátbankoknak is foglalkoznia kell, hiszen most zajlik le ebben a szférában is egy generációváltás, sok fiatal veszi át családi vállalkozását idősebb szüleitől. Ez a generáció határozott és követelőző is lehet, elődeik sokkal jobban hallgattak a bankárok javaslataira. Eszköz szempontjából pedig egy teljesen mobilcentrikus generációról beszélhetünk: minden folyamatot meg szeretnének oldani 1-2 kattintással, függetlenül attól, hogy milyen komplexek ezek. Portfólió-újraelosztást, értékelést viszont sosem fognak a robotok teljes körben elvégezni. Az egyszerű vétel-eladási ügyleteket viszont átvehetik a robotok, így a privátbankároknak több ideje lesz nagyobb ügyfelekre.
  • Somlai László elmondta, hogy ezeket a folyamatokat minden privátbank érzékeli, az átlagos életkor itt 70 év. Jellemzően a '90-es évek vállalkozó, akik osztalékból szép vagyonra tettek szert, most el kívánják a részvényeiket adni vagy családon belül továbbörökítik. Próbálnak a fiatalabb generációkkal is kommunikálni, de egyelőre őket is csak minimálisan érdeklik a fintech-appok. Ha ki is próbálnak például egy Revolutot, általában ezt is kisebb összegekkel teszik. Az alapvagyon kezelése megmarad a privátbankok mandátumában, erről viszont a fiatalok nagyon esztétikus és átlátható kimutatásokat szeretnének kapni.
  • Farkas Róbert elmondta, hogy egyelőre a Takarék-csoportnál az ilyen jellegű technológiai fejlesztések nem élveznek prioritást. Az ügyfélkör viszont egyre nyitottabb a befektetések iránt, a betétekből át tudták terelni az értékpapírok felé az ügyfeleik egy részét.
  • Fischer Bálint szerint a blockchain-termékekben hatalmas fantázia van, mint technológia, de egyelőre üzletileg keresik még helyüket, még nem világos, hogy tud-e üzleti értéket teremteni a blockchain. Rengeteg a csalás is.
  • Csanak Gabriella szerint fontos elválasztani a blockchain technológiáját a kriptovalutáktól. Az általános tudás összemossa a blockchaint a bitcoinnal. Még abban a fázisban vagyunk, hogy tisztázni kell, hogy ez két külön fejezet. A technológiát sok iparágban lehet használni, de egyelőre még útkeresési fázisban vagyunk.

Jack Ma - Alibaba.com

#820316 Koffein

Lehet a Gondolkodási struktúrába is beleférne, de asszem itt is elfér.

Tetszik a világszemlélete.

https://roadster.hu/alibaba-jack-ma/

„Úgy hagytam el Kínát, hogy az a leggazdagabb és a legboldogabb ország a Földön. Leszálltam Ausztráliában, és szembesültem a valósággal”

„Amerika közelmúltbeli háborúi 40,2 ezermilliárd dollárba kerültek. Mi lett volna, ha ennek a hatalmas pénznek egy részét az infrastruktúrája fejlesztésére fordítja?”

„Ha nem változtatunk a tanítási módszereinken, harminc év múlva nagy bajban leszünk. Nem versenyeztethetjük a gyerekeinket a számítógéppel olyan területeken, ahol nem lehetnek okosabbak.

Valami egyedit kell tanítani, amire egy gép nem képes. Értékeket, független gondolkodást, hitet átadni nekik, csapatmunkára, a másokkal való törődésre nevelni, megszerettetni a művészetet, a sportot.”

value investing

#816818 Kissherceg

„Az értékeltség fontosabb, mint az eredménynövekedés. A kis mértékben, vagy egyáltalán nem növekvő eredményű, ám olcsó részvényekből összerakott portfóliók alaposan felülteljesítik a nagy növekedésű, ám drága részvényeket. A másik, még meggyőzőbb állítása a kutatásnak, hogy még az érték alapú portfóliókban is alulteljesítéshez vezet a nagy eredménynövekedés, míg az alacsony növekedés felülteljesítéshez. Sok értékalapú befektető számára is váratlan ez az eredmény. A magas növekedéshez ösztönösen vonzódunk és azt hisszük, hogy a nagy növekedést mutató, érték alapú részvények jó minőségűek és olcsók is egyben. Azt is hihetjük, hogy a jó tőkemegtérülési mutatóval rendelkező cég megfelel Warren Buffett „magas minőségű vállalat” elvárásának. A probléma az, hogy az adatok azt mutatják, a magas növekedésű, magas megtérülésű részvények jellemzően csalódást okoznak. Ugyanis a piaci verseny a magas megtérülésből gyorsan átlagost csinál. Nagyon ritka az olyan cég, amelyik ellen tud állni a versenynek és ezeket nehéz megtalálni ex ante – tehát az esemény előtt. Warren Buffettnek kiváló adottsága van ezek megtalálására – ez az egyik alapfeltétele a kompetens és becsületes menedzsment mellett annak, hogy egy céget „csodálatos cég”-ként azonosítson. Az adatok azonban azokra vonatkoznak, akik nem rendelkeznek Warren Buffett tehetségével – számukra az alacsony növekedésű vállalatok konzisztensebb befektetések. Úgy látszik, hogy minél rondább a fundamentális üzleti terv, annál jobb a hozam még akkor is, ha az értékeltségek hasonlók. Ez a „mély értékbe fektetés”. Tobias Carlisle: Deep Value

A value indexeknél gyanakodni kezdtem, hogy ha valami olcsó, pláne egy részvénycsoport (index), akkor túl egyszerű csak néhány értékeltségi mutatót (P/E, P/B, EV/EBIDTA stb.) nézni, az olcsóságnak ára kell, hogy legyen még a mutatók tekintetében is. Tájékoztatókban, factsheetekben csak azt mutogatják, hogy mennyire „olcsó” az index, de azt nem igazán, hogy más mutatóik milyenek. A value indexek ROE-ja kisebb, mint a sima plain vanilla indexeké, ami jó példa arra, hogy mindennek ára van. Természetesen ez is csak egy mutató, de jellemzően jelentősen eltér.

A ROE-ról eszembe jutott, hogy Buffett szereti ezt a mutatót, nem véletlen, hogy (mióta Mungerrel együtt fektetnek be) ez a hitvallása: „It’s far better to buy a wonderful company at a fair price than a fair company at a wonderful price.” Tobias Carlisle szerint Buffett tehetsége abban rejlik, hogy képes minőségi és olcsó cégeket találni, ami annyira nehéz, hogy ő nem is foglalkozik minőségi cégekkel, csak a mélyen alulértékeltséget keresi.

Továbbra is hiszek abban, hogy az európai részvényeknek van mit utolérniük az amerikai társaikhoz képest, de az is igaz, hogy nem mindenben jobbak a mutatóik. Könnyen lehet, hogy a következő időszakban felülteljesítenek az európai részvények (nagyon remélem!), de az értékeltségük nem biztos, hogy eléri az amerikaiakét, így nagy hibát követ el, aki csak az értékeltségre koncentrál, mert az európai részvények sem fognak az égig szárnyalni.

Gazdagok és átlagos autóval járkálnak :)

#805239 Tapasz Előzmény: #804711

Vannak, akiknek nem kell kertesház, es dupla árat sem akarnak fizetni egy lakóparki társas lakásra. A kocsi meg miért ne.

A globalizáció nyertesei és vesztesei

#805235 matgab Előzmény: #805228

na az ilyen ócska önmagából kifordított gondolatmenetek miatt nem szeretem az index cikkeit olvasni.

Van egy alaptézisük és mindent annak a tézisnek alárendelve addig próbálják kiforgatni a féligazságokat, amíg alá nem támasztják az alaptézisüket. Közben persze az okot és a következményt is felcserélik sokszor.

Lehet, hogy a cikk a vége felé értelmesebbé válik, de mea culpa- a cikk első felében lévő sok sületlenség miatt azt mondtam , hogy nem olvasom tovább ezt a marhaságot.


A globalizáció nyertesei és vesztesei

#805228 Koffein

Ne vásárolj hazait!

– Üdvözlöm! Mondja, ez a dinnye már finom?
– Persze, ez nem olyan, mint a száz forintos magyar dinnye.
– Úgy érti, hogy még nem olyan édes?
– Nem, ez finomabb. Ez görög görögdinnye. Sajnos a magyarok már évek óta rosszak.


http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2017/10/13/ne_...