Regisztráció Elfelejtett jelszó

Mélypontra zuhant a lakosság egészségügy iránti bizalma

Megoldás

#823388 tozsdenyul Előzmény: #823384

szerintem az alapvetö tévedés, politika részéröl terelés, dezinformáció, hogy a külföldi bérekhez hasonlítunk, úgysem tudunk vele versenyezni, széttárjuk a karunk és nem teszünk semmit.

Nem azért mennek el, mert máshol több, hanem mert itthon aránytalanul kevés.

Az elégedettséghez mindig az utcaszomszédhoz viszonyítasz, nem a berlini polgárhoz.

A hazai bérátlagnál durván alacsonyabb a bér, külföldön ez van fordítva.

Ha már csak a közmunkás keres rosszabbul nálad, akkor nem érzed a megbecsültséget.

Nem külföldi bérekkel kell versenyezni (ami lehetetlen) hanem a hazaiakkal.

Megoldás

#823384 Tapasz Előzmény: #823380

A drasztikus béremelésnél mennyire gondoltál? Úgy értem hogy:

szakképzett ápoló bruttó alapbér minimum:

orvos bruttó alapbér minimum (rezidens és szakorvos):

délutáni és éjszakai pótlék, ügyelet:


Ha tudsz írj német és osztrák béreket is, hogy legyen összehasonlítás.

Ezzel az a gond, hogy az…

#823382 TrendMan Előzmény: #823377

Ezzel az a gond, hogy azok akik a Fidesz-re szavaztak nem olvasnak ilyen blogokat sőt az Internetet sem használják.

Köztévé van náluk meg közrádió.

Ott meg ilyen témák nincsenek.

Megoldás

#823380 tozsdenyul Előzmény: #823378

Drasztikus béremelés és hálapénz felszámolása

El lett mondva ezerszer, és már 2002 óta tisztában is van ezzel a politika

Tudatos az a népirtás, ami folyik...

A nép meg megszavazza, mert állítólag nincs alternatíva.

Ámmen. Béke porainkra.

Amúgy Boby javaslatát is maximálisan támogatom. Megoldódna az elitcsere.

Megoldás

#823379 Boby. Előzmény: #823378

Köszönöm a kérdéseddel belém vetett bizalmat-),de mivel nem vagyok az egészségügy szakértője (sem), ezért aztán nem szeretnék bővebb okfejtésbe bonyolódni és olyan közhelyekkel dobálózni,mint több pénzt az egészségügyre, mint stadionra! Annyit azért talán mondhatok, hogy véleményem szerint az egészségügy problémái ugyanott gyökereznek,ahol általánosságban az egész ország problémái is.A megoldás kezdetének pedig azt tudnám javasolni, hogy az ország politikai,gazdasági elitjét,egy évig ebben az egészségügyben kezeljék...,ha akarják,ha nem.Ha érted mire gondolok?!

A kormány csendben a mag…

#823348 TrendMan

A kormány csendben a magyar egészségügy új finanszírozására készül?

A béren kívüli juttatások átalakítása és ezáltal az egészségbiztosítások előnyének megszüntetése ebben a verzióban érzékenyen érintheti a magánegészségügyi szolgáltatókat, eddigi látványos növekedésük lassulását okozhatja, azonban sokan úgy gondolják, hogy ezt a lépést nem önmagában kell értelmezni - derül ki a Portfolio gyors piaci körképéből. Egyre valószínűbb valamilyen újfajta, kiegészítő biztosítás megjelenése Magyarországon, várhatóan a társadalombiztosítás keretein belül.

Az egészségügy finanszírozásának jövőjéről is szó lesz a Portfolio novemberi rendezvényén.

Két aktuális fejlemény, valamint egy korábbi, de meghatározó álláspont is abba az irányba mutat, hogy komoly változások előtt áll a magyar egészségügyi rendszer finanszírozása.

Várakozás

Kétnapos egészségügyi konferenciát tartott az IME, ahol az egészségügyi rendszer szereplőit leginkább az foglalkoztatta, hogy miből fogja Magyarország finanszírozni a jövőben a folyamatosan dráguló egészségügyi ellátásokat. Felmerült az alternatív források (termékadók) lehetősége, de többen is úgy nyilatkoztak, hogy hamarosan eljöhet a kiegészítő biztosítás ideje. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint megkerülhetetlen a kérdés, és szerinte nem ördögtől való, ha a finanszírozó elindul a kötelező kiegészítő biztosítás irányába. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy aki a kiegészítő biztosítást nem engedheti meg, annak nem szabad hátrányos helyzetbe kerülnie.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettesének prezentációjában is szerepelt a "biztosítási rendszer fejlesztése". A társadalombiztosítás keretein belül, de az alapvető biztosítási csomagon felül - olvasható a prezentációban. Az illetékes azt tette még hozzá, hogy amennyiben a kiegészítő biztosítás felmerül a rendszerben, akkor a NEAK fontosnak tartja, hogy aktívan részt vegyen benne.

A kormány csendben a magyar egészségügy új finanszírozására készül?

Részlet Kiss Zsolt prezentációjából.

A kormány csendben a magyar egészségügy új finanszírozására készül?

Jogszabály-módosítás

A másik aktuális fejlemény a kormány 2019-es adócsomagja, amit Varga Mihály a héten terjesztett be a parlamentnek. A béren kívüli juttatások tekintetében tervezett módosítások nyomán megszűnik többek között a vállalatok által a munkavállalói után kötött egészségbiztosítások adóelőnye a bérkifiztéssel szemben, így várhatóan nem éri meg egészségbiztosítást kínálni. Ezt a lépést pedig nemcsak a biztosítók, hanem a magánegészségügyi szolgáltatók is megérezhetik. A leglátványosabban bővülő piac volt a magánellátók számára a vállalatok által finanszírozott egészségbiztosítási csomag (egyes vélemények szerint 30%-os volt a növekedés az elmúlt időszakban), azonban becslések szerint még mindig csak a magánszolgáltatók bevételének 5-6%-át adták ezek a források.

A magánegészségügyi piacra rálátó, név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint a héten benyújtott, vállalati egészségbiztosításokat érintő módosítás fényében logikus lépésnek tűnik, hogy e helyett érkezzen valamilyen lépés, ami becsatornázza a lakosság magánforrásait az egészségügybe, nevezzük azt akár kiegészítő biztosításnak. Az elmúlt időszak trendjei alapján ugyanis látható, hogy van igény a lakosság részéről a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. Volt olyan forrásunk, aki határozottan állította, hogy a biztosítók már régóta dolgoznak ilyen megoldásokon és vannak olyan kormányzati műhelyek is, amelyek elemzik ennek lehetőségét. A kormánynak azonban a döntés politikai következményeit is meg kell vizsgálnia, ezért nem várható döntés a 2019-es választások előtt.

Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont főigazgatója megkeresésünkre kifejtette: a cafeteria mostani átalakítása arra utal, hogy a kormány célja bizonyára az, hogy a munkáltatók bérben fizessék ki a juttatásokat, ne pedig különböző utalványok formájában. A tervezett módosítás ugyanakkor kisöpri a kockázati egészségbiztosításokat is innen.

Ez a kormány azon törekvésével, hogy magán- és vállalati biztosításokkal bővítsék az egészségügyi ellátórendszer folyamatosan bővülő szükségleteit kiszolgáló forrásokat, bizonyosan szembemegy. Az eddig látványosan növekvő, vállalatok által kötött egészségbiztosítások nemcsak a magánszolgáltatók piacát hajtották, de egyidejűleg jelentős terhet vettek le az állami egészségügyi ellátórendszerről - magyarázta a BEK tulajdonosa, aki azt is hozzátette, hogy a piac ebben a szegmensben azért is növekedett látványosan, mivel alacsony volt a kiindulási bázis. Mindemellett véleménye szerint a magánszolgáltatók általános piaci részesedése nem fog érdemben csökkenni, legfeljebb a növekedési tendencia lassul.

Varga Péter Pál ugyanakkor úgy látja, hogy (a legfelsőbb szintű kormányzati kommunikáció és a MNB versenyképességi javaslatainak alapján) a második szintű egészségbiztosítás a közfinanszírozott ellátórendszer továbbfejlesztése és a munkaerő itthon tartása miatt sem késlekedhet. Várakozása szerint a továbbiakban még olyan törvénymódosítások is várhatóak, amelyek ebbe az irányba viszik az egészségügyi finanszírozási folyamatokat.

Portfolio Private Health Forum 2018

Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója is ott lesz a Portfolio Private Health Forum című november 13-i rendezvényén. További részletek a konferenciáról ide kattintva

.

Ezt se feledjük!

És itt jön a képbe a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank korábbi versenyképességi javaslatcsomagja, amelyre Orbán Viktor miniszterelnök többször is úgy hivatkozott, mint a jövőbeli gazdaságpolitika alapja. A jegybank szakértői stábja pedig ennek keretében (és azóta többször is) az egészségügyre vonatkozóan is megfogalmazta javaslatát, melynek lényege így hangzik:

többletforrás biztosítása az egészségügyi rendszerben a magánforrások beengedésével.

Cél a közfinanszírozott ellátások színvonalának javítása, amelyhez a hatékonyságjavulás mellett szükségesnek látszik az egészségügyi ellátórendszer rendelkezésére álló források bővülése. A nemzetközi példák és a hazai lehetőségek figyelembevételével ennek elsődleges módja a magánforrások egészségügyi szektorba történő aktív bevonása lehet - írták a jegybank közgazdászai a Versenyképesség és növekedés című könyvükben. Ebben megállapítják: a magyar egészségügyi rendszer nemzetközi összevetében forráshiánnyal küzd. A többletbevétel azonban nem biztosítható a jövedelemadó-emeléssel vagy a járulékok emelésével, mivel a hazai munkaerőre rakódó adóteher még mindig magasnak mondható.


Az egészségügyi szektor többletforráshoz jutását - a meglévő eszközök és források hatékonyabb elosztása mellett - ezért a magánforrások beengedésével lehetne biztosítani - fogalmaznak. Ezáltal emelkedhetne az orvosok bére, a kihasználatlan kapacitások hasznosulhatnak, valamint

jobb teljesítményre is ösztönözhet, mivel az erőforrások elosztásakor a magasabb színvonalon, jobb teljesítménnyel működő intézmények juthatnak a magánbiztosítóktól érkező megbízásokhoz.

Az MNB szakemberei ebben a kötetükben Németország egészségbiztosítási rendszerét hozzák fel példaként. A német egészségbiztosítási rendszer alapelve, hogy mindenki számára kötelező, aki Németországban él. A rendszer duális: egyrészt egy kötelező állami biztosítástól, másrészt egy magánbiztosításból áll. Az ott élők választhatják a magánbiztosítást, vagy besorolják őket az állami rendszerbe. Az állami rendszer a magyarhoz hasonlóan kockázatmegosztási és szolidaritási alapon működik, míg a magánrendszer klasszikus biztosítási elven alapul.

a 4-ik

#822085 Fornit

Nyilvánosságra került az a felmérés, amely 195 országot vizsgálva megállapította, mely országokban regisztrálják a legtöbb rákos megbetegedést és melyekben halnak meg a legtöbben emiatt - írja a Metro.

A 2016-os adatok alapján készített, világszintű kutatás szerint

Mongóliában 100 ezerből 272 ember hunyt el rákban, többen, mint bárhol a világon. A második és harmadik helyen Zimbabwe és a Dominikai Közösség áll.

Sajnos Magyarország is nagyon elöl, a negyedik helyen szerepel a listán. A felmérés szerint 100 ezerből 202,7 esetben volt rák a halál oka.

A teljes lista:

1. Mongólia (271,1)

2. Zimbabwe (245,8)

3. Dominikai Közösség (203,1)

4. MAGYARORSZÁG (202,7)

5. Grenada (201,0)

6. Uruguay (190,6)

7. Tonga (189,7)

8. Észak-Korea (188,7)

9. Saint Vincent és a Grenadine-szigetek (183,1)

10. Horvátország (180,2)

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/rak-halal-emb...

A MEGOLDÁSügyi biztos jelenti

#821892 Boby. Előzmény: #821888

Kinevezésekor, több korábban elhangzott mondatát idézték ellenzéki médiák.Akkor azt gondoltam, hogy ez csak a szokásos besározási folyamat...,de most már látom, hogy nem...,ez tényleg egy retardált.Ha viszont a valóságban mégsem az, akkor nem értem,mi szüksége van arra, hogy vén fejjel,egy olyan feladatot vállal el, amiben saját magából kell naponta h*lyét csinálnia!?

"az elkövető családja mé…

#821124 Fornit Előzmény: #821094

"az elkövető családja mélyszegénységben él, édesapja nem dolgozik és nem is akar, kilakoltatták őket, egyedül édesanyjuk közmunkából származó pénzéből tengődtek. Ráadásul a fiú kisegítő iskolába járt, szellemileg visszamaradott, osztálytársaival pedig indulatosan viselkedett, ezért családsegítőkre is szükség volt."

Micsoda körmondattal írták körül azt az egy szót.

xxxx

#821112 banyaiz Előzmény: #820146

Erre a helyzetre jön még a demográfiai hullámvölgy még bonyolítsa.

Nem meglepő pl Cs papa látom Otpben az interjút vele egészségügyben lát fantáziát mint magánbefektető. Nem rossz gondolat. Igen valószínűnek tűnik ezek a tényezők így együtt azt fogják hozni akinek van pénze és minőséget akar az egyre inkább keresi azt hol kaphat ezért minél jobb ellátást lehetőleg minden problémájára.

Közben párhuzamosan az államiban mindenféle panasz túlterheltségtől , finanszírozási hiányok, ráomlik a mennyezet stb és ez az egész évtizedek alatt löki a rendszert a minél inkább piaci irányba. Elvileg így kellene kinézzen a történet.

Politikusok a gonosz migránt témára fordított kampánypénzeket ennek a folyamatnak a bemutatására fordítanák hát kevesebb szenvedéssel menne. De ez egy népszerűtlen téma, így a jó öreg halogató taktika és a rendszer összetákolása ami szintén egy rakás pénz még úgy is a falakon nincs vakolat stb.

xxxx

#821111 banyaiz Előzmény: #820146

Gyakorlatilag itt is ugyanaz a jelenség mint a rendszerváltás utáni folyamatokban más területeken amiken át kell esni.

Valahol az egészséges az lenne a rendszer minél inkább piaci alapú lenne. Úgy lenne minőségében és fenntarthatóságában is jobb.

Csak a politikai tényezők felülírják mert felvállalni azt egy ilyen rendszerváltás utáni közegben , hogy az egészségügy sincs ingyen. Teljes politikai öngyilkosság.

Fidesznek is vsz ezek a dolgai az egészségüggyel egy halogató taktika . Először egy stratégiai döntést kellene meghozni arról piaci alapokra amit csak lehet, és utána fejleszteni. Mivel ezt a döntést úgy látják nem lehet a néptömegekkel megosztani csak a gonosz migrántokat, így halogatják amíg majd "magától" ebbe az irányba megy a rendszer szép fokozatosan évtizedek alatt .

Gyakorlatilag azzal, hogy forráshiányos a rendszer megy a piaci irányba "magától" is.

Az is egy baromi hülye helyzet úgy pénzt költeni rá nincs stratégiai döntés.

Egy ilyen köztes állapotot választottak ahol csínján bánnak a forinttal amit ráköltenek legalábbis nagy fejlesztésekben, stratégiai célt nem fogalmaznak meg, és közben telnek az évek , évtizedek és egyszer majd megérik arra helyzet lehet erről érdemben beszélni, hogy ez pénzbe kerül stb. Nem a 300 Ft -os vizitdíjról és hasonló komoly dolgokról. :)

Nagyjából így nézünk ki és hát nem meglepő , hogy a többi volt komcsi országban is ezzel küzdenek ilyen olyan kisebb eltérésekkel.