Regisztráció Elfelejtett jelszó

Befektetésre ajánlja Törökországot a Ftich

TUR

#826250 banyaiz Előzmény: #826219

Érdekes a cikknek az a része egy korlátlan hatalom első számú vezetőjét irracionális döntésében nincs aki " megakadályozza" és valahol ez hozza el az ilyen rendszerek bukását. Mint rendszerben kódolt "hiba".

Klasszikus példája ennek Hitler SZU elleni hadjárata. Korlátlan hatalom , elhitte már magáról ő a világ legnagyobb hadvezére franciák legyőzése után. Miközben a katonai képzettsége egy altiszt szintjén volt nagyjából, a gyakorlata . Aztán kézivezérelte a hadjáratot a vezérkar mozgásterét beszűkítve sorsdöntő szitukban. Pl Sztálingrád, vagy Kurszk. Ami el is hozta a rendszerének a bukását. Komoly téthelyzetben irracionális döntés és nincs aki megmondja neki ez egy őrültség , azok közül akik értenek is valamit a műfajhoz. :)

Ez ilyen típusú rendszereknek ez a gyenge pontja ha nagyot téved a vezető és nem tudja belátni és nincs aki megfékezze. Ez jó meglátás ebben a cikkben . A kedves vezető megőrül akkor nagy a baj.

Oroszoknál volt hasonló szitu mikor megszállták a Krímet és nagy nemzetközi nyomás gazdasági szankciók megzuhant a gazdaság. Más helyzet gazdaságilag is nemzetközi politikában is, de abban hasonló egy éles gazdasági szitu. Ott Putyinnál nem emlékszem arra ilyen kijelentései lettek volna nem lehet kamatot emelni és egyéb mozgásteret leszűkítő ámokfutásokra. Nemzetközi farkokméregetések mentek, de ilyesmire nem emlékszem a jegybankot akarta kézivezérelni . :)

Aki ott akkor bevásárolt az orosz piacba jól járt . Csak kérdés a törököknél a vezetőjüknek mennyire gurult el a gyógyszere. Jegybanki ügyeket ilyen szinten átpolitizál egy ennyire éles helyzetben nem egy jó jel.

TUR

#826249 banyaiz Előzmény: #826219

Erdogan szerintem azzal nagy hibát követett el ebben a helyzetben a jegybanki kamatemelést politikai presztízskérdéssé tette + Imf-et .

Leszűkíti a mozgásterét egy ilyen helyzetben.

Jönnek a hírek arról milyen bűvészkedés megy a kamatemelés hatásainak elérésére kamatemelés nélkül. Mert a kedves vezető azt mondta nem lehet kamatot emelni. :)

https://www.portfolio.hu/deviza-kotveny/fu-alatt-t...

Azért ez már túlmutat az orbáni játékon annak idején imf ügyben. Egy komolyabb szintje .

Orbánéknak is volt egy ilyen ámokfutós időszaka gonosz imf téma. De annyi különbséggel ezt abban a pillanatban levették a napirendről mikor a helyzet kezdett igazán elfajulni a görög buli miatt. Mondhatjuk ebből a szempontból pragmatikusak voltak, hülyítették a szavazókat amíg ezt nagyobb tét nélkül meg lehetett tenni. Bár már az is hajmeresztő volt.


TUR

#826219 Boby. Előzmény: #826149

"a szinte biztosan bekövetkező törökországi recesszió dacára a bátrak, a nagy kockázatvállalók akár már most hozzákezdhetnek a jobb török vállalatok részvényeinek, kötvényeinek felvásárlásához, de az értékéből negyven-ötven százalékot vesztett török fizetőeszköz is vonzó már."

http://alapblog.hu/patt/

"Törökországban nem isme…

#826143 Boby. Előzmény: #826053

"Törökországban nem ismeretlen jelenség a rohamosan gyengülő deviza, vagy a vágtázó infláció. Utoljára erre a 2000-es évek elején láthattunk példát, az akkori gazdasági válság szülte elégedetlenség segítette hatalomhoz az azóta is az országot írányító Recep Tayyip Erdogant. A pénzügyi válságon az ezredfordulón Erdogan az IMF segítségével lett úrrá, majd orthodox gazdaságpolitikai kiigazítást követően az országra egy évtizedes viszonylagos nyugodt időszak köszöntött, amit magas gazdasági növekedés és mérsékelt egyszámjegyű infláció jellemzett. A török növekedési modell a hazai megtakarítások hiányában mindig is nagyban támaszkodott a külső forrásokra, hagyományosan magas volt a folyófizetési mérleg hiány. A gyorsan bővülő beruházások és a fogyasztás finanszírozására sosem volt elég megtakarítás az országon belül, amit demográfiai okok is indokoltak, hisz a gyors népszaporulat miatt rengeteg fiatal volt, akik inkább költeni szerettek volna.

20180813_kep1.png

A külső források bevonásával kezdetben nem is volt semmi baj, az ország gyorsan fejlődött, követte az IMF programot, az ország politikai vezetése fő gazdasági, politikai és katonai szövetségeseit a nyugati világban kereste. A 2000-es évek első felében Törökországban még folyamatosan napirenden volt az Európai Unióhoz való csatlakozás, az ország a NATO tagjaként a szövetségesei számára pedig biztos pontot jelentett a gyakran kiszámíthatatlan közel-keleti régióban.

Változó irány, erősödő hatalmi koncentráció

Recep Tayyip Erdogan a kétezres évek folyamán háromszor alakított kormányt Törökországban, és a hosszú évek irányítása alatt az értékrend is változni kezdett. Az első kormányt még egyértelműen a nyugati orientáció jellemezte, amit az EU csatlakozási erőfeszítések is tükröztek. A 2000-es évek vége felé azonban lassú változás indult, Erdogan fokozatosan távolodni kezdett a szekuláris Atatürk féle hagyományoktól az iszlamizmus irányába, miközben a hatalmi struktúrát is az egyre erőteljesebb koncentráció jellemezte. Az ataturki hagyományokkal való szakítást jól jellemezte az a tény, hogy Erdogan a megalomán, ezer szobás palotáját Ataturk egykori kertészetéről híres parkjában építette fel, ahol korábban mindennemű építkezés meg volt tiltva. A hatalmi koncentrációt az ellenzékkel, az újságírókkal, civilekkel, és hagyományosan a szekuláris berendezkedést támogató katonai vezetéssel való leszámolás kísérte, melynek fontos mérföldköve volt a 2000-es évek végén lefolytatott Ergenekon per, ahol a klasszikus koncepciós perekre jellemzően hamis vádak alapján eltakarították a rendszerkritikus elemeket. A folyamat aztán begyorsult, 2013-ban a rendőrség meglehetősen keményen szétverte a Gezi parki ellenzéki tüntetéseket. 2014-ben a három miniszterelnöki ciklusa után Elnökké választott Erdogan válasza a korrupciós ügyei kirobbanására már a Facebook, Youtube és a Wikipedia blokkolása volt. 2016-ban máig nem tisztázott körülmények között puccskísérletet hajtottak végre Erdogan ellen, aki az úgynevezett güllenistákat vádolta meg a szervezkedéssel. A puccs gyors leverését követően szükségállapotot vezettek be, beindult a listázás, güllenizmus vádjával tízezrek kerültek börtönbe. A hatalmi koncentráció újabb állomása volt a 2017-es népszavazás, ahol a törökök Erdogan javaslatára a parlamenti rendszer, elnöki rendszerré való átalakítása mellett döntöttek. 2018 június 24-én Erdogant előrehozott választásokon meggyőző többséggel immár tejhatalmú elnökké választották.

Fenntarthatatlan modell

A politikai háttérről azért írtam részletesebben, mert a változás a gazdaságpolitikában is éreztette hatását. A gazdasági vezetésből fokozatosan háttérbe szorultak az olyan, korábban Miniszterelnök helyettesi, vagy pénzügyminiszteri posztot is betöltő szakmailag elismert közgazdászok, mint Ali Babacan vagy Mehmet Simsek. Egyre erősödött a kontroll a „független" monetáris politika felett, a jegybanki döntéshozóknak mindig ott lebegett a szeme előtt, hogy Erdogan Elnök közgazdaságtanilag nehezen magyarázható alapvetése szerint a magas inflációért a magas kamatok felelnek. Mint korábban írtam, Törökországot sosem jellemezte alacsony infláció, azonban a 2000-es években a jegybank az infláció gyorsulásakor rendszerint kamatemeléssel próbálta védeni a devizát, hűteni a gazdaságot, és így fékezni a pénzromlási ütemet. Az utóbbi években egyre többet késett a jegybank a határozott válaszokkal, 2010-től a reálkamatláb nagyjából nulla közelében ingadozik, korábban a monetáris politika jóval magasabb (4-6 százalékos) reálkamatot célzott. Gyors gazdasági növekedés mellett a nullás reálkamatlábbal nem lehetett féken tartani az inflációt, látszik is, hogy 2010-től folyamatosan emelkedik a maginfláció mértéke.

20180813_kep2.png

A jegybank 5 százalékos inflációs célja az elmúlt évek során teljesen hitelét vesztette, így pedig természetes volt a török líra nagyarányú leértékelődése. Míg 2011-ban egy dollárért 1.4 török lírát kellett, múlt pénteken az USDTRY árfolyam megközelítette a 7-es szintet, azaz 7 év alatt az árfolyam majdnem 500 százalékosan leértékelődött. A 2008-2009-es válság utáni időszakban egyre nehezebb volt a politikai népszerűséghez szükséges gyors gazdasági növekedést biztosítani. A megoldás a hitelezés felpörgetése volt, ezért is kellett az alacsonyabb kamatokkal operáló engedékeny monetáris politika. Az ábrákon jól látszik, hogy milyen robbanásszerű ütemben adósodott el a magánszektor 2011 utáni években. A hazai megtakarítások hiányában a finanszírozás külföldről érkezett, legtöbbször dollár formájában, a vállalatok esetében a dollárhitelek aránya 2018-ra elérte a GDP 38 százalékát.

20180813_kep3.png

A 2016-os puccs után a kormány a gazdasági növekedés stimulálására a kereskedelmi bankok hitelezését az állami hitelgarancia alap támogatásával próbálta meg erősebb fokozatba kapcsolni. A bankoknak kellett a forrás, mert a hitelbővülés üteme, jóval meghaladta a betétek növekedését. 5-7 százalékos gazdasági növekedésnél, gyorsuló inflációs környezetben, egyre nagyobb folyófizetési mérleg hiány mellett azonban egyre veszélyesebb volt a túlhevült gazdaságot hitelekkel még tovább pörgetni. Miközben Törökországban egyre égetőbb probléma lett a magas infláció és a növekvő folyófizetésimérleg hiány, feltörekvő országoknál pont ellentétes folyamatokat láthattunk.

A gazdaságpolitika iránytói, Erdogan Elnök, azonban semmiféle korrekciós szándékot nem mutattak, a puccs leverését követően pedig érthető módon nem sok kritika mert megfogalmazódni. Munkám során előfordul, hogy török piaci szereplőkkel beszélek, az elmúlt időszakban, azonban a hivatalos csatornákon már senki nem mert kommunikálni, csak WhatsApp-on vagy Viber-en lehetett a valós helyzetről tájékozódni. A gazdaságpolitikai irányítás koncentrációja az előrehozott elnökválasztást követő győzelem után kulminált, amikor Erdogan Elnök saját vejét, Beyrat Albyrak-ot nevezte ki tejhatalmú gazdasági vezetőnek. Az ilyen logikával működő rendszer esetén nem meglepetés, hogy a külföldi finanszírozást biztosító befektetők elkezdtek elbizonytalanodni. A bizalmat nem erősíti, hogy Erdogan háborús retorikát használva rendszeresen az országa elleni spekulánsok vezette külső támadásokról beszél. Olaj volt a tűzre múlt pénteki beszéde, ahol az összegyűlt tömegnek a külföldi befektetőkre utalva arról szónokolt, hogy a törökök nem George-nak és Hans-nak tartoznak felelősséggel hanem Ahmet-nek, azt sejtetve, hogy a külföldi hiteleket nem is biztos, hogy mindenáron vissza kell fizetni.

Van –e még visszaút?

Erdogan irányítása alatt Törökország már több esetben került nehezebb helyzetbe, azonban az Elnök eddig pragmatizmusáról volt híres. Populista, a külfölddel ellenséges retorikája mellett a gazdaságpolitikában előbb-utóbb mindig végrehajtották a szükséges korrekciót. A mostani helyzetből viszont egyre nehezebb lesz kihátrálni, és itt nem az amerikai lelkész fogva tartásáról, vagy a gyors kamatemelésekről beszélek. Az irányításban 180 fokos fordulatra lenne szükség, amit Erdogan nehezen tud levezényelni, hisz az egész rendszer az ő kreálmánya. A külpolitikában Oroszország és Irán helyett nem lehet pár nap alatt visszatalálni a régi nyugati szövetségesekhez. A családi rokonok kinevezését helyett, nehéz újra hiteles irányítókat találni. A gazdasági növekedés hitelezéssel való pörgetésének leállítása pedig rövid távon biztosan érezhető lassulást hoz a gazdaságban, ami sosem tesz jót a politikai népszerűségnek. Pár hete a blogon az Argentin helyzetről írtam. A dél amerikai ország makrogazdasági mutatói általában sokkal gyengébbek Törökországnál, azonban az ország vezetésének hozzáállása, erőfeszítései miatt jelenleg sokkal inkább úgy tűnik, hogy ott nagyobb esély van úrrá lenni a válságon. Törökországban jelenleg a válságkezelés kimerül abban, hogy Erdogan folyamatosan arra szólítja fel a lakosságot, hogy a haza védelmében török lírára váltsák át a deviza megtakarításaikat, illetve bízzanak Allahban, mert az sokkal hatásosabb fegyver, mint a spekulánsok dollárja.


https://ertek-trend.blog.hu/2018/08/13/torokorszag...

Szétkapták rendesen őket…

#826053 banyaiz Előzmény: #826039

Szétkapták rendesen őket. Török líra 17% gyengülés az euróval szemben 1 nap alatt. Tegnap is gyengült 3-4% környékét. 2 nap alatt durván 20% leértékelődés euróval , szerényen adják elő .

De úgy látszik a forintot sikerült leválasztani a törökökről mert szerény mozgást mutat, kis gyengülést.

Mi lesz ebből hétfőn még nagyobb para vagy ellenkező előjel?

"A demográfiai adatok jó…

#825599 Boby. Előzmény: #825594

"A demográfiai adatok jók, tehát lesz felépülés belőle"

Igen, ez fontos.

törökök szépen lefognak …

#825594 Kissherceg Előzmény: #825591

törökök szépen lefognak seggelni, türelmesen várom. A demográfiai adatok jók, tehát lesz felépülés belőle

"Törökországra vonatkozó…

#825591 Boby. Előzmény: #824869

"

Törökországra vonatkozóan: minden eddiginél súlyosabb gazdasági válság fenyegeti az országot. Erdogan elnök kénytelen egyre inkább befelé fordulni, és egyre nagyobb félelemben, szinte paranoiában szenvedve vezetni országát. Most kezd világossá válni, micsoda károkat okozott saját magának és országának a tavalyelőtti – homályos – államcsínykísérlet nyomán végrehajtott tisztogatásokkal, elnyomó intézkedésekkel. Legjobb technológiai, gazdasági, pénzügyi szakembereinek, ráadásul hadserege vezető tábornokainak legalább a harmadát, némely területeken a felét dobta ki, börtönöztette be. Sikeres kutató-fejlesztő bázisok menedzsergárdáját „fejeztette le” . Megbízható, friss összesítés szerint Törökország pénzügyi-gazdasági agyállományának harmada emigrált. 12 ezer dollármilliomos eközben kivitte a teljes vagyonát – Törökországból megállíthatatlanul vonul ki a tőke.

Irán és Törökország ma a világ legveszélyesebb, reálisan nagy háborúk kitörésével fenyegető régiója, amelynek a közeljövőben várható fejleményei megítélésünk szerint inkább előbb, mint utóbb erőteljesen és hátrányosan befolyásolják az egész világ gazdasági és tőkepiaci helyzetét."

http://alapblog.hu/iran-nem-eszak-korea-annal-sokk...

https://www.portfolio.hu…

#824831 Boby. Előzmény: #824589

https://www.portfolio.hu/deviza-kotveny/deviza/meg...

"Szárnyal a török líra2018.07.23 09:55

Nagyot erősödött a török líra, reggel óta már majdnem egy százalékos szárnyalásban van a dollárral szemben. Ennek oka vélhetően az, hogy Németország feloldotta a tavaly nyáron bevezetett gazdasági szankciókat az országgal szemben, egyrészt az exportra vonatkozó limitet, feloldották azt a javaslatot, hogy a németek ne utazzanak Törökországban."

A nyári pangásban, kicsit megfuttatják a bikákat!

sztm még odébb van a bes…

#824589 Kissherceg Előzmény: #824442

sztm még odébb van a beszálló, nagyjából ha a fejletteken is már medve tombol.

https://www.portfolio.hu…

#824442 Boby.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/leminositette-to...

Az elmúlt egy év alatt - de inkább csak fél -, durván harmadát vesztette el a török piac, miközben a líra is rengeteget veszített az értékéből.Szerintem, még nem járunk a folyamat végén,de azt hiszem a félszemünket nem árt Törökországon tartani,egy jól időzített beszálló, hosszútávon szépen termelhet.