Regisztráció Elfelejtett jelszó

Gondolkodási struktúrák (gyűjtőtopik)

Érdekes!

#817731 TrendMan

Visszatámadtak a világ legnagyobb olajvállalatai a példátlan klímaperben

Megkezdődött az Egyesült Államokban az a jogi eljárás, amelynek keretében tengerentúli nagyvárosok az olajtársaságok anyagit felelősségét kívánja kimondatni a klímaváltozásban. Bár a Chevron jogi képviselője most először ismerte el, hogy az emberi tevékenységnek domináns szerepe lehet a klímaváltozásban, ugyanakkor elutasította azt az állítást, hogy ezt elsősorban az olajvállalatok tevékenysége okozná. A nagy dohánycégek korábbi okfejtésére kísértetiesen emlékeztető érvelés szerint a széndioxid-kibocsátás növekedésének oka gyakorlatilag független a fosszilis energiahordozók kitermelésétől, az sokkal inkább a fogyasztók felelőssége.

Visszatámadtak a világ legnagyobb olajvállalatai a példátlan klímaperben



Rendkívül valószínű, hogy az emberi aktivitás jelentős mértékben hozzájárult a 20. század közepétől megfigyelhető globális felmelegedéshez: ennek a megállapításnak a tudományos konszenzust elfogadó többség számára önmagában nincs semmilyen hírértéke, az azonban, hogy a világ legnagyobb olajcégeinek jogi képviselője fogalmazta meg egy eddig példátlan perben, már más megvilágításba helyezi az állítást. Azt ugyanakkor a San Francisco-i szövetségi bíróságon a héten tartott meghallgatáson határozottan elutasították, hogy a jelenségnek ők lennének a közvetlen felelősei.



A Chevron elfogadja az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) által a klímaváltozás témájában elért konszenzust, ez azonban nem jelenti azt, hogy a mostani polgári peres eljárás lenne a megoldás legjobb módja. Ez egy globális probléma, amely globális cselekvést kíván - fogalmazott Theodore Boutrous, a Chevron jogi képviselője és a másik négy, a klímaváltozás fő felelőseként megvádolt olajvállalat jogi csapatának vezetője.



A bírósági meghallgatáson Boutrous pontról pontra végigvette az IPCC legutóbbi, 2013-as klímajelentését, annak minden megállapításával, így a legfontosabb állításával is egyetértve az által tudományos konszenzusnak nevezett tétellel:

a globális átlaghőmérséklet emelkedését szinte kizárólag az emberi tevékenységből eredő növekvő széndioxid-kibocsátás idézte elő, az egyéb tényezők szerepe ebben elhanyagolható.


Az összefüggést a korábbi években, évtizedekben rendre cáfolni igyekvő olajvállalatok beismerése történelmi momentumnak minősíthető, a jelek szerint az iparág számára már nincs értelme továbbra is tagadni a tudományos álláspontot.

A jelentés azonban sehol sem állítja, hogy a kőolaj kitermelése lenne a széndioxid-kibocsátás emelkedésének oka; de sokkal inkább a fosszilis energiahordozók égetésével járó gazdasági aktivitás - érvelt ügyfeleit védve, a felelősséget a fogyasztói oldalra hárítva az ügyvéd.



A bírósági meghallgatás azért is rendhagyónak számított, mert az ilyen tárgyalások nem számítanak tipikusnak a jogi eljárások során. Klímaváltozás témában pedig ez volt az első ilyen eset.



Jellegénél fogva az ügyben kiemelt jelentősége van a bíró tudományos állásponthoz való hozzáállásának, hiszen megalapozott döntés meghozásához a bíróságnak részletesen tisztában kell lennie annak lényegével, már csak azért is, hogy a retorika fordulatok ne tudják tévútra vezetni. William Alsup bíró korábban több más ügyben is vezetett hasonló konzultációkat, például a Waymo és az Uber vagy az Oracle és a Google szabadalmi vitájában. A mostani esetben pedig a bíróság a jelek szerint éppolyan komolyan veszi a tudományos tényeket, mint ahogyan a szabadalmi ügyben a technikai konkrétumokat - fogalmazott Myles Allen, az University of Oxford klímakutatója a The Verge számára.

Visszatámadtak a világ legnagyobb olajvállalatai a példátlan klímaperben

shutterstock


A védelmet vezető Boutrous a jelek szerint alaposan felkészült az IPCC legutóbbi, 2013-as klímajelentéséből, és egyáltalán nem hozták zavarba a klímaszakértők megszólalásai. Így az sem, hogy az University of Illinois kutatója, Don Weubbles rámutatott Boutrous prezentációjának korlátozott érvényességére, mondván "a tudomány 2013 után sem állt meg", sőt, jelentősen fejlődött, és következtetései alapján a klímahelyzet a korábban gondoltnál is súlyosabb.



Klímaváltozás: igen - felelősség: nem



A beszámolók szerint bár a rutinos védő nem minden tudományos vonatkozású kérdésre volt képes válaszolni, így például a tengerfenéki lávaömlések vagy a globális tengerszint emelkedés egyenetlensége témájában, könnyedén felvette a kesztyűt. Részletes prezentációjában a védelem vezetője kitért a tengerszint emelkedésére, annak várható jövőbeli mértékére, és előadásában külön hangsúlyt kapott a folyamatban betöltött kínai és indiai szerep is. A Chevron ügyvédje rámutatott: Kína széndioxid-kibocsátása már meghaladta az Egyesült Államokét, ami nagyrészt az USA-ban jelentősen visszaszorult szén felhasználásának tulajdonítható.

Az általa védett olajvállalatok jogi stratégiája meglehetősen egyértelműnek tűnt: ha egyetértenek a tudomány klímaváltozásra vonatkozó alapkövetkeztetéseivel, nagyobb eséllyel kelthetnek kétséget azzal kapcsolatban, hogy a jelenségben mi lehet az olajtársaságok konkrét szerepe. A védelem érvelésének központi eleme az, hogy a fosszilis energiatermelő vállalatok nem felelősek azért, hogy az emberek (hogyan) használják termékeiket.



A védelem az iparág tudománnyal szembeni korábbi elutasító attitűdjét a tudományos paradigmák vitájának és elfogadásának szokásosan hosszú folyamatára hivatkozva igyekezett relativizálni. A klímaváltozásban betöltött emberi szerep pedig a tudományos közösségben is csak a 20. század második felében kezdett elfogadottá válni - hívta fel a figyelmet. Ezt illusztrálandó az olajvállalatok védője a témában bevett tudományos szóhasználat változását is idézte: míg az 1995-ös IPCC jelentés még csak úgy fogalmaz, hogy "a bizonyítékok mérlegelése utal" az emberi hatásra, a 2007-es jelentés már "nagyon valószínűnek" nevezi ugyanezt, 2013-ban pedig már "rendkívül valószínűnek" tartja az összefüggést. Más szóval, időbe telik, amíg a tudományos konszenzus kialakul.



Noha az érvelésben kétségkívül van valami, azt sokan csak játéknak tartják a szavakkal, miközben lényegében a tudósok már évtizedekkel ezelőtt rámutattak az összefüggésre.



Kísérteties hasonlóság



Az érvelés pedig kísérteties hasonlóságot mutat azzal, amit a dohányvállalatok adtak elő korábban, miszerint

mi csak gyártjuk a cigarettát, az emberek döntenek arról, hogy dohányozzanak.


A bíróságok pedig sokáig hitelt adtak ennek az érvelésnek, amikor a dohányvállalatok felelősségét firtatták az egészségi hatások közvélemény felé történő marginalizálását illetően, egészen addig, amíg a közvélemény lassan meg nem változott az ügyben. Márpedig a San Francisco és Oakland által indított klímaper keresete éppen azt állítja, hogy a megvádolt társaságok a nagy dohányvállalatok forgatókönyve alapján hirdették termékeiket, a klímatudomány megállapításainak bizonytalanságait hangsúlyozva, félrevezetve a közvéleményt a globális felmelegedésről.

Visszatámadtak a világ legnagyobb olajvállalatai a példátlan klímaperben

Sűrű szmogban araszoló járművek Pekingben 2014. január 16-án. (MTI/EPA/Rolex Dela Pena)


A nyilvános esemény jelentős érdeklődést generált, az ügyben az antropogén klímaváltozást elutasító csoportok is szerették volna kérni a meghallgatásukat, ezt azonban a bíró elutasította, sőt, felszólította őkta, hogy ismertessék finanszírozási forrásaikat és kapcsolatukat az ügyben részt vevő felekkel.



Az olajcégek arra kérték a bíróságot, hogy utasítsa el a keresetet, annak "spekulatív" jellegére hivatkozva. Bár a meghallgatás rendkívüli jellegére tekintettel nem világos, mi lehet a per további menete, az ugyanakkor biztosnak tűnik, hogy újabb meghallgatással folytatódik az ügy. Miután az ülésen explicit csak a Chevron fejtette ki álláspontját, a másik négy nagy olajvállalat a két hét múlva tartandó újabb meghallgatáson kapnak majd lehetőséget érveik ismertetésére.

Nem intézhetik el annyival, hogy csak csendben ülnek itt


- zárta a meghallgatást a bíró.



A nyilvános meghallgatáson elhangzottak a jövőben bármilyen, a témában tartott bírósági eljárás során hivatkozhatóak. Így a Chevron ügyvédjének - az ügy eddigi legfontosabb - beismerése is, miszerint rendkívül valószínű, hogy az emberi hatásnak domináns szerepe van a 20. század közepe óta megfigyelhető globális felmelegedésben. Bármi lesz is a következő lépés az ügyben, minden esetre jó alapot képezhet, hogy a tudományos konszenzust mindkét fél elfogadja. Ezt követően pedig vélhetően egyre nehezebb majd a klímaváltozásban játszott emberi szerepet, illetve az arról alkotott álláspontokat a hit tárgyává tenni, ami máris jelentős előrelépést jelent - még ha ettől maga a klímaváltozás és globális felmelegedés nem is lassít.



Háttér

A kalifornia északi kerületi bíróságán folyó ügy előzménye, hogy San Francisco és Oakland pert indított a világ öt legnagyobb olajtársasága - a Chevron, a ConocoPhillips, a Royal Dutch Shell, a BP, valamint az Exxon Mobil ellen, mivel szerintük a vállalatok felelősek a klímaváltozás hatásaiért. A kereset szerint a nagyvállalatok már évtizedekkel a közvélemény előtt tisztában lehettek azzal, hogy a klímaváltozás szorosan összefügg a fosszilis üzemanyagokkal, ennek ellenére továbbra is igyekeztek az ellenkezőjéről meggyőzni a társadalmat. A városoknak nagyon is konkrét céljai vannak a perrel, azzal ugyanis forrásokat kívánnak szerezni a klímaváltozás hatásaira való felkészüléshez, elsősorban az olyan nagy infrastrukturális beruházásokhoz, mint az emelkedő tengerszint elleni parti védőfal építéséhez.



Címlapkép: shutterstock

A Facebook csak az adata…

#817723 TrendMan

A Facebook csak az adatainkat lopja el, de az Instagram a lelkünket teszi tönkre

Nagyon úgy tűnik, hogy 2018 lesz a közösségi média ártatlanságának végső elvesztése lesz. Az már rég egyértelmű, hogy a Facebook nemcsak jópofa platform, de még nem is csak a világ átalakítója, hanem egy iszonyatosan nagy kémprogram, ami tulajdonképpen minket árusít ki, a korlátlan információáramlás is segített az álhírek terjesztésében, de most az is kiderült, hogy egész választási kampányok változtak meg Mark Zuckerberg ötlete miatt.

forrás: Pixabay

Közben a korábban szintén fiatalos, laza és jókedélyű szolgáltatásnak tűnt Instagramról is kiderült ez-az, ami talán még rosszabb, mint amit a Facebook csinál: ameddig utóbbi az adatainkat lopja el, az előbbi a mentális egészségünket teszi tönkre. Egy 2017-es felmérés szerint a fiatalokban az Instagramnak köszönhetően alakulnak ki a legnegatívabb érzések. Ez azzal magyarázható, hogy a szolgáltatásban a szövegnek csak elenyésző szerepe van, a szép emberek szétfilterezett képeit nem zavarja meg egyetlen érdekes vagy felháborító cikk megosztása sem, csak a tökéletesség ömlik mindenhonnan. Facebookon legalább kommentekben tetten érhető, hogy az élet nem minden tekintetben tökéletes, de a képmegosztó más tészta, azon mindenki mosolyog, mindenki érdekes és mindenki gazdag.

A felhasználókban ez a tömény tökéletesség és elégedetlenséget szorongást okoz. Az pszichológus és egyetemi oktató Carmen Papaluca kutatásából gyorsan kijött, hogy attól, hogy mások megosztják az életük épp érdekes pillanatait, a felhasználók elégedetlenné válnak a saját pillanataikkal, és úgy gondolják,

a saját életük vagy testük egyszerűen nem elég jó és jelentéktelen.

A leginkább érintett csoport a fiatal nők, az ő esetükben a konkrét testképzavarokkal is összefüggésbe hozható az Instagram


A helyzet a szintén a káros kategóriába tartozó Snapchattől átvett Instagram storykkal csak durvább lett: ameddig a képmegosztó eredeti felületén legalább arra figyelni kellett, hogy ne szemeteljük konkrétan tele a profilunkat, a pármásodpercig látható, egy nap után örökre törlődő képek és rövid videók már korlátlan lehetőséget adnak erre.



Márpedig ha több tartalom van, több időt is vesz el az, hogy mások életével foglalkozzunk a sajátunk helyett:

ezekben már tényleg nincs semmi plusz információ azon túl, hogy a készítői elmondják, hol vannak és mit csinálnak épp, legyen itt szó napozásról, evésről vagy buliról. Jellemzően irigyelhető dolgokról van szó, a vécéről senki nem jelentkezik be.

Az érzés csak rosszabbodik, amikor kiderül, a mostanában Magyarországot is elárasztott influencerek egy részének tényleg csak az a munkája, hogy ők influencerek. Ruhákat vesznek fel, amiben lefotóztatják magukat, izgalmas helyekre utaznak, és persze finom vagy kevésbé finom módszerekkel reklámozzák azt, amiért épp pénzt kapnak. Hát kinek ne lenne vonzó, hogy képeket csinálhat meg magát videózza ahelyett, hogy egy csúnya irodában ül napi nyolc órában?

Persze maga a jelenség nem új, inkább csak minden eddiginél könnyebben hozzáférhető. “Ezeket az érzéseket mindig közvetítette valami, de a mostani helyzetben az az ijesztő, hogy a közösségi média mindenhol ott van, egész nap figyelhető és onnan, ahonnan akarjuk” – mondta Papaluca arra utalva, hogy ameddig például egy magyar átlagember pár évtizede hetente csak egyszer szembesülhetett azzal, mennyivel gazdagabbak nála a Dallas szereplői, addig most 0-24-ben ömlik ránk a megszámlálhatatlan divatblogger vagy modell tartalma, ami miatt tényleg nyomasztóvá válhat, ha a Bahamák helyett Csepelen vagyunk, kockás helyett sörhassal, Kylie Jenner fürdőruhája helyett pedig mustárfoltos atlétában.

A probléma tehát nem új, viszont sokkal könnyebben előkerülhet: a népszerűség hajszolása valószínűleg a modern társadalom kialakulása óta nyomasztja az embereket, de ameddig korábban egy absztrakt fogalomról beszéltünk, addig most egészen könnyedén számosítható azzal, hogy kinek hány követője van Instagramon, hány barátja Facebookon, és ezeken hány lájkig szoktak jutni a posztjai.

Ahogy a probléma felismerésekor szokott lenni, egyre több megoldási javaslat van. Egy brit csoport épp azt akarja elérni, hogy a cigarettán látható módon tűnjenek fel figyelmeztetések a túlzott használat ártalmairól, sokan pedig egyszerűen csak azt javasolják, hogy töröljük magunkat mindenhonnan. Ez utóbbi a beszámolók szerint amúgy tényleg segít kicsit visszatalálni magunkhoz.

A végső megoldás viszont biztosan nem a közösségi média letiltása lesz, ha épp nem az Instagramról jönnek a rossz ingerek, akkor jönnek majd máshonnan. Elégedettebbnek kell válni magunkkal egyszerűen, és jobban értékelni a saját életünket. Hogy ez kinél mit jelent, arra természetesen nem tud választ adni a tudomány sem.

Balról előzi a valóságot és nem Trump. Mi az?

#817075 TrendMan

Semmi esélye az igazságnak a hazugságokkal szemben


"A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát" - szól a magyar közmondás. A tudomány viszont éppen arra jött rá, hogy a hazugságok mérföldekkel lehagyják az igazságot. Nemcsak gyorsabban terjednek az álhírek, hanem mélyebbre is hatolnak és sokkal több embert érnek el, bármilyen témáról is legyen szó. A politikai hazugságok pedig mindenkinél erősebbek egy frissen publikált kutatás szerint. Ezt a jelenséget nem bizonyos országok vagy robotok irányítják, hanem feltehetően maga az emberi viselkedés. Egyszerűen annyira szeretünk színes újdonságokat megosztani, hogy azzal a valóság már nem tudja tartani a lépést.


A digitális forradalom mellékhatása

A tudás hatalom, az információ pedig felszabadít

- mondta egyszer Kofi Annan. Ha ez így van, akkor a tudatlanság és a hamis információ vajon mit csinálhat a társadalmunkkal? A működésünk lételeme a információk pontos feldolgozása, hiszen azokon alapszanak a döntéseink, bármiről legyen is szó. Nagyon valószínű, hogy amennyiben nem jutunk pontos információkhoz a fontos döntéseink során, akkor sokkal rosszabb életünk lesz.

Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a digitális forradalmunkban miként alakult át az információk ökoszisztémája. A közösségi média és az online élet kiterjedése előtt az információkat sokkal jobban megszűrték, mielőtt elénk tették a médiumok. Az állami visszaéléseket leszámítva ritkábban került hazugság a plénum elé a TV-ben vagy a nyomtatott sajtóban. Az internet viszont forradalmasította az információs gazdaságot, és lényegében teljesen lebontotta a korábbi korlátokat. A közösségi médiának köszönhetően ma tényleg bárki állíthat bármit a nagyközönség előtt. Ez az internet által kivívott nagyfokú szabadság ugyanakkor előre nem látott veszélyeket is szült.


Az elmúlt évek eseményei bebizonyították, hogy az információs forradalom egy sor nem kívánatos jelenségnek is szabad teret engedett. Hazugságok egész hada kelhetett versenyre az igaz hírekkel, sőt óriási hátszéllel tehették mindezt - ahogy erre egy kutatás nemrég fényt derített:

A hazugság lényegesen gyorsabban terjed, messzebbre jut, mélyebbre hatol és nagyobb közösséget ér el, mint az igazság. Ráadásul ez az információk minden fajtájára igaz, legyen szó tudományról, pénzügyi kérdésekről vagy városi legendákról. Egy téma ugyanakkor kitűnik a többi közül: a politikában kimagasló fölénnyel üti ki az igazságot a hazugság.


Ez a fő következtetése Soroush Vosoughi, Deb Roy és Sinan Aral közös tanulmányának, ami a neves Science című tudományos folyóiratban jelent meg. Az MIT kutatói 126 ezertörténetet követtek a Twitteren, amelyet összesen 3 millió ember terjesztett szét 2006 és 2017 között. Azt, hogy melyik hír igaz vagy hamis, nem ők, hanem hat független tényellenőrző cég döntötte el (a teljesség kedvéért ők: snopes.com, politifact.com, factcheck.org, truthorfiction.com, hoax-slayer.com, és az urbanlegends.about.com).


Háromféle besorolást kaptak a hírek: igaz, hamis vagy éppen vegyes, ahol mind a kettőt tartalmazott egy írás. Az így csoportosított történeteket az összes angol nyelvű hírfolyamban végigkövették, sőt még speciális karakterfelismerést is bevetettek, hogy minél teljesebb képet kapjanak a Twitter világából.

Fake news és a Twitter

Ez az óriási adathalmaz lehetővé tette a számukra, hogy megmérjék az egyes történetek terjedésének a főbb mutatóit. Elemezték például, hogy milyen gyorsan haladnak a hírek, milyen mélyre jutnak a közösségi hálózatban (hányszoros láncon osztják tovább), és mindez összesen mennyi embert is ért el.


A hírek tengerét vizsgálva úgy találták, hogy a legtöbb hazugság 2013 és 2015 végén terjedt a Twitteren, de újabb kiugrást láttak 2016 végén is, amikor az amerikai elnökválasztás zajlott. Az adatokból az is látszik, hogy a politikával kapcsolatos hazugságok száma trendszerűen nőtt 2012 és 2016 között. Mellékes érdekesség, hogy az egyszerre igaz és hamis állításokat tartalmazó hírek száma pedig éppen a Krím-félsziget orosz megszállásának az idején csúcsosodott ki.

Semmi esélye az igazságnak a hazugságokkal szemben

Piros vonallal az álhíreket, zölddel az igazakat, sárgával pedig a vegyeseket látjuk. A bal oldali ábra azt mutatja, hogy milyen valószínűséggel milyen mértékben terjednek el a hírek, míg a jobb oldalon a különböző hírek számosságát látjuk idősorosan. Forrás: Science

Amikor elkezdték összevetni az igaz és a hazug hírek tulajdonságait, rögtön szembetűnő volt, hogy az utóbbiak lényegesen jobban terjednek, bármilyen hírkategóriáról legyen is szó. Míg a hazug információk felső egy százaléka 1000 és 100 000 közötti embertömeget ért el, addig az igazak alig értek el 1000-et. Az adatok egészét vizsgálva arra jutottak, hogy a hazugságok konkrétan minden helyzetben több embert érnek el, mint a valós hírek.


A gyorsaságot tekintve is teljes a hazugság győzelme: egy igaz hírnek általában hatszor annyi időre volt szüksége 1500 ember eléréséhez, mint egy hamisnak. Sőt, 20-szor annyira, hogy azonosan mélyre hatoljon a közösségi hálózatban. A kategóriák közül pedig a politikai híreknél látták a hazugságok legnagyobb előnyét, azok ugyanis háromszor gyorsabban értek el 20 ezer emberhez, mint bármi más.


A hazug információk fölényes győzelmét nem az okozta, hogy az ilyesmit megosztók több követővel rendelkeztek (sőt, ellenkezőleg), hanem az, hogy az emberek egyszerűen gyakrabban osztották a hazugságokat. A szerzők modellje megbecsülte, hogy egy hazugságnak 70 százalékkal nagyobb esélye van a megosztásra, mint egy igaz hírnek.Még úgy is, hogy kontrolláltak a felhasználók korára, a követőik számára és a Twitteren mutatott általános aktivitásukra.

Nem elég izgalmas a valóság?

A kutatók arra is megpróbáltak választ találni, hogy mégis mitől lehetnek ennyire népszerűek a hazugságok. Úgy találták, hogy az álhírek gyakrabban jelentettek újdonságot az emberek számára, mint az igaziak, és ez nagyban hozzájárulhatott a gyors terjedésükhöz. Az emberek tehát úgy tűnik, hogy jobban szeretik az unalmas valóságnál a színes és szórakoztató hazug újdonságokat.


Azt ugyanakkor a kutatók kizárták, hogy a robotok lennének a felelősek ezért a jelenségért. Két robot-felismerő algoritmust is bevetettek a vizsgálatuk során, hogy kiszűrjék az automatikus megosztások hatását. Ebből pedig az derült ki, hogy az ilyen tevékenység nagyjából azonos arányban járult hozzá az igaz és a hamis hírek terjedéséhez (tehát mindkettőt gyorsította). Ez az eredmény így arra enged következtetni, hogy maguk az emberek viselkedése okozza a hazugságok látványos terjedését.

Ha ez így van, akkor az álhíreket nem is annyira bizonyos országok vagy árnyékszervezetek viszik győzelemre, hanem szimplán az emberi viselkedés. Az már más kérdés, hogy ebbe a remekül működő mechanizmusba ki és milyen szándékkal juttat új hazugságokat. Az álhírek elleni harcban így feltehetően azzal juthatunk előre, ha sikerül az emberek viselkedését mélyebben megértenünk. Egyelőre a legjobb amit tehetünk, hogy sürgősen bevetjük az álhíreket megjelölő eszközöket, amikkel legalább kompenzálható az igazság súlyos hátránya az információs háborúban.

A tanulmányt ide kattintva érheted el. Az angol címe: "The spread of true and false news online"

Felmérés! Felmérés! MI? MIMI? Felmérés!

#817035 Koffein Előzmény: #817034

hányan olvassák el a faq-ot? eszébe jut, kérdez. persze, kis cégnél elolvassa az ember, mert még átlátható...

Felmérés! Felmérés! MI? MIMI? Felmérés!

#817032 Koffein Előzmény: #817031

kérdés, hogy kell-e chatbotot használni? :)

alap kérdésre biztos jó, hánytól vagytok nyitva? xy településen van-e bolt? hány napon belül szállítják ki a megrendelést? van-e napi akció? stb...

tény, egy keményebb problémát, vagy kérdést nem feltétlenül tud úgy lekezelni, megoldani, mint egy ember. de még eljöhet az idő, hogy a mesterséges intelligencia ezt is megoldja...


Felmérés! Felmérés! MI? MIMI? Felmérés!

#817031 TrendMan Előzmény: #817030

Szerintem ezt a kérdést a cég hatékonysága és az ügyfelek elégedettsége oldaláról kell vizsgálni.

1) A cég hatékonysága akkor jobb, ha a chatbot kivált néhány munkahelyet. Viszont, ha egy ügyfél azzal szembesül, hogy három kérdésből kettőre nem kap választ és ezért további alkalmazottakat kell beállítani, akikhez az új struktúrában mégis át kell irányítani a hívást, akkor ez a siker kérdésessé válik.

2) Továbbá, ha az ügyfél háromból két kérdésre nem kap választ, akkor kevésbé lesz elégedett, mintha egy emberi operátor mindhárom kérdését helyben megválaszolja.

Röviden

1) Igen, ha sikerül megfelelően átszervezni a rendszert

2) Egy ügyfél-elégedettségi felmérés tudná megválaszolni ezt a kérdést.

Felmérés! Felmérés! MI? MIMI? Felmérés!

#817030 Koffein Előzmény: #817029

Siker a programozó cégnek :-D

Sikertelenség az ügyfeleseknek :-P

Felmérés! Felmérés! MI? MIMI? Felmérés!

#817029 TrendMan

Siker-e az, ha egy chatbot az ügyfélszolgálaton felmerülő kérdések 1/3-át meg tudja válaszolni?

Ha igen, miért?

Ha nem, miért?

???

Szép Új Világ?

#815910 TrendMan

Hamarosan eljön a világ, amikor már senkinek nem kell dolgoznia

Nem telik el úgy nap, hogy ne jelenne meg egy újabb tanulmány arról, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével hogy szűnnek meg állások milliói. Nyilvánvaló, hogy a negyedik ipari forradalom teljesen átalakítja az életünket és természetes emberi reakció, hogy félünk tőle. De jobban belegondolva: miért kellene dolgoznunk, ha az élethez szükséges termékeket és szolgáltatásokat a robotok is előállíthatják? Ilyen esetben pedig milyen lenne az optimális jovedelemelosztás, elkerülendő a társadalmi egyenlőtlenségeket? Előfordulhat, hogy a jövőben az adatainkkal teremtünk majd értéket és a jövedelemtermelő "munkának" az számít majd, hogy a Facebookra és az Instagramra posztolunk?


Sok dologban megkönnyítheti a mindennapi életünket a mesterséges intelligencia, de a legszembetűnőbb változás, ami széles tömegeket érint majd, az a foglalkoztatás átalakulása lesz: több millió állás "eshet áldozatul" az automatizációnak. Nem csak a futószalag mellett vannak veszélyben a munkahelyek, de az olyan magasan képzett munkaerő, mint a jogászok, a könyvelők és a gyógyszerészek munkáját is kiválthatják a robotok. Egész iparágak degradálódhatnak le és egyetemek zárhatnak be.



Az aggodalmak érthetőek, hiszen jelenleg a munkahely a vagyonfelhalmozás és jövedelemelosztás elsődleges csatornája. Amikor valakinek van állása, akkor van jövedelme és tud fogyasztani, ami tovább hajtja a termelést. Amennyiben a mesterséges intelligencia tömeges munkanélküliséget okoz, abban az esetben valamiféle kompenzációra szükség lesz a jövőben a munkájukat elvesztőknek. Erre többfajta megoldást is javasolnak a tudósok.



Elveszik a munkánkat a robotok - sajnáljuk?


A Nobel-díjas közgazdász, Christopher Pissarides és a McKinsey szakértője, Jacques Bughin szerint a kormányzatok feladata, hogy a munkavállalókat felvértezzék azzal a tudással, amire a jövőben szükség lesz. Nem újkeletű dolog, hogy az új technológiák átveszik a dolgozók helyét, de ez általában hullámokban érkezik. A termelékenység javulásából eredő hasznokat pedig innovációba, új munkahelyekbe és iparágakba forgatják vissza a gazdasági szereplők, tovább hajtva a gazdasági növekedést, ahogy a kevésbé hatékony munkahelyeket felváltják a fejlettebb technológiák.



Az SAP vezérigazgatója, Bill McDermott szerint az automatizációval nem állások milliói szűnnek meg, hanem milliók szabadulnak fel a veszélyes és lélekölő ismétlődő feladatok ellátása alól. Lesznek együttműködő robotok is, amelyek az emberi munkaerő partnerei lesznek, nem pedig a riválisai.

Hamarosan eljön a világ, amikor már senkinek nem kell dolgoznia

Forrás: AFP / Roslan Rahman


A kaliforniai Berkeley egyetem professzora, Laura Tyson szerint a legfontosabb kérdés az, hogy hogyan válaszol a politika a változásokra. Már három évtizede tart az a folyamat, hogy a gyárakban robotok veszik át a munkások helyét, az amerikai feldolgozóipari állások csökkenésének 80 százalékáért az automatizáció a felelős. A kormányzatoknak arra kell fókuszálniuk, hogy azok számára, akik a robotok miatt vesztették el munkájukat, képzési programot indítsanak, nyugdíjat, egészségügyi ellátást biztosítsanak és tudják finanszírozni (akár hitelből) az átképzésüket.

Hamarosan eljön a világ, amikor már senkinek nem kell dolgoznia

Forrás: Shutterstock


Kollégája, J Bradford DeLong szerint csak nagyon kevés olyan eset volt a történelemben, amikor a technológiai fejlődés közvetlen hatása az lett volna, hogy a kevésbé képzett rétegek elszegényedtek volna. Át kell képezni őket, a jövedelem újraelosztását pedig át kell gondolni.



Alapjövedelem? Vagy osztalékot mindenkinek?


A jövedelmi egyenlőtlenségek kiéleződése a digitális kor legnagyobb kihívása. Erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás, amit például Bill Gates is támogat, hogy meg kell adóztatni a robotokat. Robert Shiller Nobel-díjas közgazdász szerint az ötletet sokan kritizálják, de érdemes megfontolni, mert a robotizációnak lehetnek externáliái, amelyek állami beavatkozást igényelnek. Többen említik az olyan alternatívákat is, mint az alapjövedelem vagy a progresszívabb jövedelemadó.

Hamarosan eljön a világ, amikor már senkinek nem kell dolgoznia

Robert Shiller, forrás: AFP / Pedro Pardo


Az athéni egyetem egyik professzora egyfajta "általános osztalékot" javasol megoldásként. Elmélete szerint az automatizáció beindulása és a vállalati profitok emelkedése nem fenyegeti majd a társadalom stabilitását akkor, ha maga a társadalom lesz minden vállalat tulajdonosa és az osztalékot szétosztják az emberek között. Kaushi Basu a Cornell Egyetemről hasonló megoldást jósol, szerinte a profitfelosztást kellene alkalmazni anélkül, hogy a növekedést akadályoznák. A hatalmasra hízó technológiai monopóliumok profitjából mindenki részesedik majd, de ezzel egyidőben a monopóliumellenes törvényeket fel kellene adni és a részvényesi tulajdonlást kiterjeszteni.



Az Asian Development Bank szakértője szerint a kormányzatoknak támogatásokat vagy adókedvezményeket kellene biztosítaniuk a vállalatoknak azokra a továbbképzésekre, amelyek az "emberi" képességeket fejlesztik, például a kommunikációt és a tárgyalási technikákat, mert ezekben az emberek jobbak a gépeknél. A Brooking Institution szakértője pedig egy olyan javaslattal állt elő, miszerint azok a vállalatok, amelyek tudják előre, hogy bizonyos tudásra szükségük lesz a későbbiekben, egyfajta "szponzorokká" léphetnének elő és jövőbeli munkalehetőségeket is kínálnak azoknak a személyeknek, akik hajlandóak elsajátítani ezt a tudást.



A digitális kor nagy kérdése: miért kell még mindig dolgozni? Ha a mesterséges intelligencián alapuló megoldások elő tudják állítani azokat a termékeket, amelyekre szükségünk van, ráadásul olcsóbban, akkor miért fordítsuk az értékes időnket munkára?

Hamarosan eljön a világ, amikor már senkinek nem kell dolgoznia

Forrás: Shutterstock


A hagyományos értelemben vett foglalkoztatás az iparosodás eredménye. A munka és a fogyasztás együttese hajtja a gazdasági növekedést. De ez a modell felborulhat a negyedik ipari forradalommal. A tőke, a föld és a munkaerő volt az iparosodás korának három alappillére. A digitalizáció elértéktelenítette a földet, a mesterséges intelligencia pedig a munkaerőt veszélyezteti. A kérdés, hogy elképzelhető-e egy olyan jövő, amikor a munka és a jövedelem között nincs összefüggés és a fogyasztás sem függ a jövedelemtől.



El lehet képzelni egy olyan világot, amikor napenergiával hatott robotok (amelyeket egyébként más robotok építettek fel) mesterséges intelligencia által irányítva ellátják az embereket azokkal a javakkal és szolgáltatásokkal, amelyek szükségesek az emberi élethez. A megosztott platformokon számtalan új termék és szolgáltatás keletkezik és új üzleti modellek jönnek létre, amelyekkel ingyen juthatnak dolgokhoz a fogyasztók. Ez nagyon utópisztikusnak tűnik, de jobban belegondolva nem is áll annyira távol a valóságtól. Emberek milliárdjai használnak olyan platformokat ingyen, mint a Facebook, a WhatsApp, vagy a Wikipedia. Az értékteremtés egyszerűen abból fakad, hogy az emberek használják őket, ez jelenti a bevételek forrását is.



70 évvel ezelőtt egy német filozófus azt mondta, hogy

a modern ember azért dolgozik, hogy élhessen és azért él, hogy dolgozhasson.

A mesterséges intelligencia világában az emberek az adataikkal teremtenek értéket (és ebből lehet a jövedelmük is), amikor például képeket, videókat, vagy sztorikat osztanak meg, vagy egyszerűen csak szórakoztatják magukat.



Ezek a tevékenységek már most is bevételt termelnek az alkalmazások fejlesztőinek. És a befektetők ítélete szerint valóban értékesek, amihez elég megnézni a Szilícium-völgy startupjait. A Facebook már a világ öt legnagyobb vállalata közé tartozik piaci kapitalizáció alapján, a Snapchat 21 milliárd dollárt ér, a Twitter pedig 24-et.



Egyes vélemények szerint az, hogy az lesz a "munkánk", hogy szórakozzunk, jelentős veszélyeket is hordoz magában. Az, hogy a mesterséges intelligencia elvégzi a szellemi munka nagy részét, a társadalom "elhülyülését", a kognitív képességek elcsökevényesedését eredményezi.



Mindent összegegezve könnyen lehet, hogy a jövő technológiájával okosabban, kreatívabban élhetünk. De új gazdasági modellek, új kormányzati formák és új jogi keretek kellenek majd. Azzal, hogy a mesterséges intelligencia világában hatalmuk legyen az embereknek (és nem a nagyvállalatoknak), ahhoz birtokolniuk kell a saját maguk által létrehozott adataikat.



De a mesterséges intelligencia fejlődése számos etikai kérdést is felvet, amivel a fejlesztők nem tudnak mit kezdeni. A klasszikus példa, hogy ha egy gyerek kiszalad egy önvezető autó elé, akkor hogy döntsön a jármű, feltételezve, hogy ahhoz, hogy ne üsse el a gyereket, olyan dolgot kell tennie, ami veszélybe sodorja az utas életét. Tény, hogy meg tudja verni a mesterséges intelligencia sakkban vagy go játékban az embert, de más kérdés, hogy hogyan viselkedne a valódi világban, ahol a megjósolhatatlan környezetben egy esetleges szoftverhiba katasztrofális következményekkel járna.

Ami egyszerű nekünk, az bonyolult lehet még a szofisztikáltabb mesterséges intelligenciának is és sokszor számunkra bonyolult dolgokat egyszerűen megold a mesterséges intelligencia


-véli az MIT szakértője. A feladatunk annak megállapítása, hogy hol alkalmazzuk és hol ne alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát.

Hamarosan eljön a világ, amikor már senkinek nem kell dolgoznia

Forrás: Shutterstock


(World Economic Forum)

​"ha semmit nem képviselsz, bármit elhiszel" ​​

#815294 TrendMan Előzmény: #815284

1: Persze, hiszen ez egy figyelemfelkeltés céljából készített rövid beszélgetés

2: Ez viszont érdekes, mert ha egy közösségben biz. számú 'egyed' elkezd hülyén viselkedni, akkor a józan ész háttérbe szorul és mindenki elkezd konfliktuskerülő módon viselkedni.

Egyébként is ritkán népszerű az, aki markánsan foglal állást:-)

3: becslésem szerint kb 3-4 hónapja linkelte Koffein a Nők és Férfiak topikban vagy ebben.

​"ha semmit nem képviselsz, bármit elhiszel" ​​

#815284 tozsdenyul Előzmény: #815279

1. nem reprezentativ (es nem is kontrollalt) a dolog, lehet hogy volt 50 masik alany, aki mast valaszolt...azaz nem tudjuk mi az alaphelyzet

2. nem arrol van szo, hogy elhiszik (nem hiszik), hanem hogy nem erzik szukseget hogy tudassak vele, hogy hulye...

3. a 7 nembe sorolas erdekes, van hozza link?

​"ha semmit nem képviselsz, bármit elhiszel" ​​

#815279 TrendMan Előzmény: #815182

Erről érdemes lenne többet és mélyebben elgondolkodni és beszélni.

Tehát az alaphelyzet az, hogy egy amerikai egyetemi kampuson az interjuwer azt kérdezi a diákoktól, hogy elfogadható lenne-e számukra az, ha ő mondjuk azt mondja bemutatkozáskor, hogy:

a) Én egy kínai fickó vagyok (annak érzem magam, úgy sorolom be)

b) És, ha én úgy érzem, hogy 197 cm magas vagyok? Az még oké neked? Elfogadod?

c) Na és ha egy 197 cm magas kínai kosaras lánynak érzem magamat? Az még rendben van?

stb stb.

Hol a határ? Meddig veszi be az emberek gyomra?

A korábban linkelt 'anyagokban' már szó volt arról, hogy liberális kanadai kampusokon a diákok már 7 különböző nembe sorolják be magukat és azért kezdenek ki oktatókat, diákokat, mert azok nem hajlandók ezt tudomásul venni és ennek megfelelően szólítani őket.

​"ha semmit nem képviselsz, bármit elhiszel" ​​

#815182 Koffein

talán idevaló, de akár a nők&férfiakba is elmehetne


az álhírek, fakenews etc. pszichológiája

#814906 TrendMan Előzmény: #814900

Más kutatások viszont ezt cáfolják.

Mennyire kedveled a nőket most?

0 -egyáltalán nem

10 - nagyon

5 - kevésbé, mint korábban

???

az álhírek, fakenews etc. pszichológiája

#814900 TrendMan Előzmény: #814896

Egyes kutatások szerint a nők soha nem ismerik be, ha tévednek.

az álhírek, fakenews etc. pszichológiája

#814896 KawaBazsy Előzmény: #814837

Érdekes cikk. De ha mondjuk anyámat veszem, ő egy értelmes nő, s mégis nagyon erős benne a kognitív disszonancia. Nagyon nehezen, vagy akár sosem látja be, h téved(ett), tán mert az azt jelentené, h nem elég okos..