Regisztráció Elfelejtett jelszó

Gondolkodási struktúrák (gyűjtőtopik)

Mennyit ér egyetlen fekete hattyú?

#800477 TrendMan

Adva van egy tanulmány, mely 138 kutatás eredményét összegzi 40 év alatt 40.000 alany segítségével összegyűjtött adatokkal:

http://index.hu/tudomany/2017/07/25/sperma_nyugat_...

https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2017/jul/...

És adva van egyetlen dán kutatás, mely 15 év kutatása volt csupán dán kiskatonákkal.

Mi lett a konklúzió?

"Annak ellenére azonban, hogy a tanulmány szerzői minden olyan faktort igyekeztek figyelembe venni, ami a korábbi kutatásokból hiányzott, mégsem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy valódi trendről beszélhetünk. "

Az eredmény = Semleges!

-------------

Azt hiszem ez az induktív bizonyítás minősített esete:

Ha bejárod a földgolyóbist és találsz egyetlen hattyút, amely fekete, akkor már nem jelentheted ki, hogy az összes hattyú fehér!

Elhiszed azt, hogy a gal…

#785192 TrendMan

Elhiszed azt, hogy a galambok nálunk jobb befektetők?


A pszichológusok évtizedek óta bizonygatják, hogy ha a patkányok vagy a galambok tudnák, mi az a részvénypiac, akkor az emberek többségénél jobb befektető válna belőlük. Ennek az az oka, hogy a rágcsálók és a madarak szemmel láthatóan mintázatazonosítási képességeik korlátain belül maradnak, egyfajta természetes alázatossággal közelítve a véletlenszerű eseményekhez.
Mi, emberek azonban egy teljesen külön történet vagyunk.

Az ezzel a kérdéssel foglalkozó tipikus kísérletekben a kutatók kétféle fénnyel, zölddel és pirossal villantanak a képernyőn. Ötből négyszer a zöld fény villan fel, az esetek 20 százalékban pedig a piros. Ám a pontos sorrend véletlenszerű marad. (Egy 20 felvillanásból álló sorozat például így nézhet ki: PZPZZZZZPZZZZPZZZZZZ. Egy másik pedig így: ZZZZPZZZZZZZPPZZZZZP.) Amikor azt kell megtippelni, hogy melyik fény fog következőnek felvillanni, a legjobb stratégia minden alkalommal egyszerűen a zöldre tenni, hiszen ekkor 80 százalék a találatunk esélye.

És a patkányok vagy a galambok általában pontosan ezt is teszik, ha morzsákat kapnak jutalmul a következő fény színének eltalálásáért. Az emberek azonban hajlamosak felsülni ezeknél a kísérleteknél.

Ahelyett, hogy állandóan a zöldet választanák, és 80 százalékos eséllyel bebiztosítanák az igazukat, jellemzően ötből négyszer zöldet választanak, és rövid idő alatt belemerülnek abba a játékba, hogy megpróbálják kitalálni, mikor fog legközelebb piros fény felvillanni. Ez a céltalan próbálkozás azt eredményezi, hogy átlagosan mindössze 68 százalékban találják el a következő fény színét. Ami ennél is különösebb, hogy az emberek még akkor is kitartanak ezen viselkedésük mellett, amikor a kutatók kifejezetten elmondják nekik - patkány vagy galamb esetében ez ugye képtelenség -, hogy a fények véletlenszerűen váltakoznak.

Elhiszed azt, hogy a galambok nálunk jobb befektetők?

Más állatokkal ellentétben mi, emberek azt hisszük, elég okosak vagyunk a jövő előrejelzéséhez - még akkor is, amikor határozottan közlik velünk, hogy az előrejelezhetetlen. Mélyen gyökerező evolúciós paradoxon, hogy pontosan a nagyobb intelligenciánknak köszönhetően a patkányoknál és a galamboknál alacsonyabb pontszámot érünk el az ilyesfajta feladatokban. (Ez jusson eszünkbe, amikor legközelebb késztetést érzünk "tyúkeszűnek" nevezni valakit.)


A "gondolkodás" és "érzés" közötti konfliktus hasonlóan furcsa eredményekhez vezethet. A Massachusettsi Egyetem pszichológusai cukorkákkal töltöttek meg egy kisebb és egy nagyobb tálat. A kisebb tálba 10 darabot tettek, amelyek közül 9 mindig fehér, 1 pedig piros volt. A nagy tál 100 cukorkát tartalmazott, amelyek közül 91-95 darab volt fehér, a többi pedig piros. A kísérlet résztvevőinek egy dollárt ígértek, ha a két tál bármelyikéből piros cukorkát húztak ki. Először is azonban emlékeztették őket, hogy a kis tálban lévő cukorkák 10 százalékát teszik ki a pirosak, míg a nagy tálban legfeljebb 9 százalék az arányuk.

Melyik tálból húztak a résztvevők? Aki elemzően gondolkodik, az mindig a kisebb tálból húzna, hiszen az állandóan 10 százalékos nyerési esélyt kínál, míg a nagy tál esetében a színes cukorka kihúzásának esélye soha nem haladja meg a 9 százalékot. Ennek ellenére az emberek közel kétharmada azt a tálat preferálta, amelyről "tudták", hogy alacsonyabb nyerési eséllyel kecsegtet, mert úgy "érezték", hogy - a számszerűen, de nem arányaiban több piros golyó - több lehetőséget kínál a nyerésre.Elhiszed azt, hogy a galambok nálunk jobb befektetők?

Gének, mémek és egyéb önfenntartó késztetések

#783650 TrendMan Előzmény: #783590

A MÉM egy kulturális viselkedésminta ideája, amelyet Richard Dawkins vezetett be annak idején.

Az alapgondolat szerint a mém-ek ugyanúgy a saját túlélésükért küzdenek, mint a gének:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%B6nz%C5%91_g%...

https://hu.wikipedia.org/wiki/Memetika

Bármi lehet Mém, az esti imádság, a segítség a terhes anyáknak, a tanulás iránti vágy, vagy az, ha pacifista vagy.

"

A mémek trükkjei[szerkesztés]

Blackmore szerint a legnépszerűbb eszmék, sőt vallások nem az emberiség számára legtökéletesebbek, hanem valamilyen más szempontból, a mémek szempontjából kiemelkedők (2001). A legnépszerűbb eszmék olyan trükköket tudtak kifejleszteni, ami lehetővé tette számukra, hogy rengeteg agyban elterjedhessenek, jó tartósan, és állandóan le is másolja őket ez az agy.

A gének esetében az egyik legjelentősebb képesség a csoportokba rendeződés volt. Egyre nagyobb és egyre bonyolultabb biológiai szervezetek, „túlélőgépek” jöttek létre, melyek állandóan hatással voltak egymásra, így gének által hajtott ökoszisztémák jöttek létre. Blackmore ezt a csoportokba rendeződési adottságot figyelte meg a mémek esetében is. Blackmore mémplexeknek nevezi (a mém-komplexum szóösszetételből rövidítve) azokat a mém csoportokat, amelyek egymás segítésével – és más mémek, mém-halmazok háttérbeszorításával – hatékonyabban tudnak terjedni. A mémek csoportokba rendeződése csak egy példája annak, hogy a mémek is fejlődnek, létezik tehát egyfajta memetikai evolúció is.


Dawkins szerint azzal, hogy a mémeket replikátornak tekintjük, egy teljesen új szempontból tudjuk megvizsgálni az emberi gondolkodást és a kultúrát, mégpedig a mémek szempontjából (1986). Dawkins egyik - divatból vett - példája, a baseball sapka viselete előre vagy hátra fordított silddel megmutatja ezen mémek haszontalanságát – mármint az ember szempontjából, hiszen végül is teljesen mindegy hogy egy plázában merre fordítjuk a sapkát. De ha a replikátor szempontjából nézzük, akkor a két különböző viselet két replikátor harca. Amikor Dawkins feljegyezte ezt a példát, a baseball sapkákat rendre hátrafordítva viselték a fiatalok. Manapság pedig azt látjuk, hogy a baseball sapkát - divatból - többnyire újból silddel előre viselik."

Mondom már ránézek, h mi…

#783590 KawaBazsy

Mondom már ránézek, h mi ez a mém, erre a Wikipédián ezt írják: "Bár a mémek létezését még nem bizonyították.."

Úgyhogy ezek szerint ebben is vagy hisz az ember, mint az ufokban, vagy nem.. :-)

gondolkodás vs szociális lény

#783581 Spade Előzmény: #783572

Mindent nevezhetünk mémnek de igazából nagyobb dolgokat érdemes annak venni pl izmusok liberalizmus, hazaszeretet, vallások környezettudatosság stb.
A csoport az értéksemleges a csorda meg pejoratív. A csoportban inkább van valamilyen kohézió a csordában inkább csak esetlegesség és feltétlenül fizikailag is megjelenik (nem lehet csorda a neten). De ezek puha fogalmak szal nem lehet éles határt húzni, de matematikailag is kezelhetően más clustert jelentenek És persze az ember is azért érzi a határokat és a különbségeket. Az emberek többsége alapvetően nem szeret csordába kerülni, kerüli is az olyan rendezvényeket ahol ilyen előfordlhat (foci meccs ultrákkal, tüntetések /nem véletlen az általában alacsony szám/ stb.) És a lényeg h az egyes embernél felmegy-e a tudatos szintre a döntés vagy sem, én a tudatosról beszéltem. És az is igaz h sok csellel le lehet vinni a tudatos szint alá a döntést, de ez nem jelenti azt h a mémje ellen döntene

gondolkodás vs szociális lény

#783580 Spade Előzmény: #783570

persze h találtak meg találtak hazudós embert is. De egyrészt akkor is megéri evolúciósan ilyenkor menekülni, mert sokkal súlyosabb következménye lehet annak ha nem hiszel és meghalsz mint ha hiszel és bukod a napi kaját. Az más kérdés h az ősemberek a fals riasztás után agyon verték vagy kirakták a csoportból az illetőt, gondolom a majmoknál is van bünti

gondolkodás vs szociális lény

#783572 tozsdenyul Előzmény: #783526

én pusztán arra reagáltam, hogy szerinted az ember nem csordaszellemü, hanem mémek után megy. ehhez hoztam némi gondolkodnivalót.

Továbbra is zavaros, hogy nálad, mi a csorda és mi a csoport... Mert alap, hogy a csoport után megy, de nem csordaszellem?

De mindenképpen off :)

gondolkodás vs szociális lény

#783570 Ibiza Előzmény: #783526

azóta találtak hazudós majmokat..akik kamu riasztást adtak.. amig a többiek elrongyoltak addig ő még belapátolta amit tudott.

gondolkodás vs szociális lény

#783526 Spade Előzmény: #783476

te nem érted h én mit mondok ezek a kisérletek teljesen triviális dolgok és az evolúció simán magyarázza- Pl. az Asch-ben Teljesen alap h az embert a percepciójában befolyásolja a csoport vélemény ha nem így lenne már rég kihaltunk volna Ha az egyik majom pl. veszélyt jelez akkor a többi nem azt keresi h hol a faszba van az a párduc meg az párduc-e egyáltalán hanem elrohan mielőtt megenné Azaz elfogadja és nyilván az élet minden területén így van mert ez annyira alap viselkedésünk.. Ha egy csoportból 2-3 ember közös véleményre jut akkor azt alapból elfogadod (kivéve ha valamiért felbasz a dolog) mert egyszerűbb úgy az élet ez van a tőzsdén is. De már több milla év óta így üzemel az ember, és elég jó stratégia ha eljutottunk vele idáig. Ez olyan egyszerű mint egy pofon csak a buták gondolják ezt nagy revelációnak

Ne felejtsétek el, hogy …

#783482 TrendMan

Ne felejtsétek el, hogy mind a mémek, mind a vázolt kísérletek mind csak a valóság modelljei.

Modellekkel nem lehet tökéletesen leírni a valóságot, csak körülírni.

De mivel a valóság igen bonyolult, ezért más esély nincs, mint ilyen módon közelíteni az igazsághoz.

xx

Egyébként anno én indítottam ezt a topikot:-)

gondolkodás vs szociális lény

#783476 tozsdenyul Előzmény: #783471

hogyne lenne, legfeljebb nem erted, nem azert soroltam fel par dolgot, hogy izombol elvesd, hanem hogy elgondolkozz rajtuk, de mindegy, ez mar megint csak oncelu offolas lesz megint

pl nehany kapcsolodas

"On the one side, memes spread for prescriptive-normative reasons, and on the other side, norms are themselves memes, aimed at spreading around in a given group or population, and at being adopted and shared by its members."

"Norms are not only prescriptions, but also permissions and prohibitions."

"Thus norms create real (mental) barriers to the diffusion of a given meme."

vagy egy masik tema,

"Particularly interesting in this perspective is the notion of 'authority' which is a specifically memetic notion."

vagy az identity temaja,

de en ezt a vonalat lezartam, csak gondolkodasra szantam, ha nem hat nem :)