Regisztráció Elfelejtett jelszó

Gondolkodási struktúrák (gyűjtőtopik)

szép kommentár, kevés tartalommal ... ???

#805745 TrendMan

A jövő már itt van, de legtöbben még nem vették észre

A mennyországot, de a poklot is elhozhatja az emberiségnek a jelenleg zajló technológiai forradalom; minden attól függ, hogyan működünk együtt, hogyan haladunk együtt előre - véli Gerd Leonhard jövőkutató és író. Öt-hét éven belül a gépek már elég fejlettek és tanultak lesznek ahhoz, hogy elkezdjék mérsékelni az emberek munkaterhelését; ugyanakkor nem szabad hagynunk, hogy a gépek saját döntéseik alapján fejlesszék magukat vagy hogy döntéseket hozhassanak saját képességeikről - fogalmazott a futurista a Portfoliónak adott interjúban.


Nem szabad hagyni, hogy a hatékonyság szempontja fontosabbá váljon az emberiességnél, mert nem minden automatizálható - mondta el Gerd Leonhard a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén, amelynek fókuszában a fenntartható foglalkoztatás állt. A futurista szerint fontos, hogy legalább annyi időt és energiát fektessünk az emberi erőforrásba, mint amennyit a technológiába fektetünk - így leszünk sikeresek mind személyes, mind a gazdasági szempontokat figyelembe véve.

A jövő már itt van - de legtöbbünk még nem vette észre. A technológia exponenciális mértékben változik, és ez még csak a kezdet. Az előttünk álló 20 évben az emberiség többet fog változni, mint az elmúlt 300 évben. Az elkövetkezendő 10-15 évben a munkahelyek 50 százaléka automatizálódik


- fogalmazott a fenntarthatósági szempontokra tekintettel nem személyes, hanem online távelőadásban, majd röviden a Portfolio kérdéseire is válaszolt.



Ön azt állítja, hogy az emberiség a következő húsz évben többet fog változni, mint az elmúlt három évszázad alatt. Elegendő lehet ez a fejlődés ahhoz, hogy megelőzzük az emberiséget fenyegető egyik legsúlyosabb veszélyt, a klímakatasztrófát?
Gerd Leonhard: A technológia önmagában nem lesz képes megoldani a politikai kihívásokat és szociális problémákat. A 100 százalékosan klímasemleges energiatermelést lehetővé tevő technológiák húsz éven belül teljes mértékben a rendelkezésünkre fognak állni, de a már bekövetkezett pusztítás árát továbbra is fizetnünk kell majd. Tehát további két-három évtizedig még biztosan olyan súlyos, a klímaváltozással összefüggő problémákkal nézünk szembe, mint az áradások és a viharok, remélhetőleg azonban elindulunk a légköri szén-dioxid-koncentráció és -kibocsátás csökkentésének útján. Feltéve persze, hogy egyetértünk abban: ez az egyik legfontosabb kérdés, amibe be kell fektetnünk.



Hogyan befolyásolja a technológiai és egyéb változások sebessége a hosszú távú döntéshozatal sikerességét? Mennyiben lehetséges megalapozott hosszú távú döntéseket hozni a szélsebes változások, az információk gyors elavulása közepette, például egy atomerőmű építéséről?
Jó kérdés! Mindenkinek, aki 10-25 évre előre tervez jövőbeli projekteket az üzleti életben, futurista képességekkel kellene rendelkeznie - vagy tanácsot kérni egy futuristától. Vannak bizonyos dolgok, amiket már most tudunk - például az olajalapú gazdaság végének közeledése - és már most ennek megfelelően cselekdhetünk, de számos egyéb hosszú távú döntés meghozatala egyre nehezebb lesz. Az erős előrelátó képességek és jártasságok megléte alapvető fontosságú lesz! A mellékelt példát tekintve, a nukleáris energiába invesztálni valószínűleg hiba, ahogyan az olajba és gázba történő energetikai célú befektetések is megkérdőjelezhetőek, de jelenleg például egy új televíziós műhold üzembe állítása sem tűnik helyes döntésnek, miután előbb-utóbb minden tartalom valamilyen szélessávú adatátviteli elérésen keresztül jut majd el a fogyasztóhoz.



A legfontosabb, például a politikai döntéshozatali folyamatok is megváltozhatnak a technológiai fejlődés eredményeképpen?
A jövőben sok és egyre több gyorsan gondolkodó és független tanácsadóra lesz szükség, akiknek az lesz a dolguk, hogy segítsék a politikusokat és kormányokat a gyors és helyes döntések meghozatalában. Korábban akadémikusok töltötték be ezt a szerepet, de jelentősen csökkent a befolyásuk. Arra számítok, hogy hamarosan gyors és agilis politikusok egész új osztálya lép színre.



Egy másik nagy problémakört jelent - és jelentheti a jövőben is - a menekültválság, ami persze nem független a klímaváltozástól sem. Mire számíthatunk e téren?
Véleményem szerint ez a probléma az egyenlőtlenségekkel függ össze. A jelenleginél sokkal nagyobb mértékben meg kell osztanunk a technológiai fejlődés jótéteményeit, azért, hogy a feltörekvő, fejlődő országok is részesülhessenek ennek előnyeiből. Minél több egyenlőtlenséget engedünk, minél inkább csak a gazdagabb országok javát szolgáljak az innovációk, annál nagyobb problémával nézhetünk szembe a menekülthelyzet terén, és ez vonatkozik a terrorizmusra is.



Egy totálisan globalizált, digitalizált világban mi fogja megakadályozni a helyi hibák és válságok szétterjedését?
Csak az olyan globális megállapodások lehetnek erre képesek, mint amit például a nukleáris fegyverekre vonatkozóan ért el az emberiség - meg kell állapodnunk az alapvető etikai minimumról és célokról.



Hogyan segíthet a robotok és egyéb technológiák fejlődése az ember tehermentesítésében? Kelet-Európából nézve sokaknak úgy tűnik, noha egyre több és jobb minőségű a technológia, az embereknek 2017-ben sem kell kevesebbet dolgozniuk mint korábban, és mindezt nem érezhetően több jövedelemért teszik..
Ez nagyrészt azért van, mert a legtöbb számítógép még mindig nem elég intelligens. Ezért aztán ahhoz, hogy munkában tartsuk őket, magunknak is többet kell dolgoznunk, nem pedig kevesebbet. Azért úgy vélem, úgy öt-hét éven belül a gépek már elég fejlettek és tanultak lesznek ahhoz, hogy elkezdjék mérsékelni az emberek munkaterhelését - 20 év múlva pedig már képesek lesznek a jelenlegi emberi rutinmunkák több mint 50 százalékának elvégzésére.



Előadásában úgy fogalmazott, az offline az új luxus. Mennyire képes az emberi test és idegrendszer lépést tartani a technikai fejlődéssel? Mi a garancia arra, hogy nem válunk a technológia rabszolgáivá?
Az emberi test nem tud, de nem is kell lépést tartania ezzel a fejlődéssel. A megterhelő munkákat át kell adnunk a gépeknek, és hagynunk kell, hogy ők emeljék a súlyokat helyettünk. Mindemellett nem szabad hagynunk, hogy a gépek saját döntéseik alapján fejlesszék magukat vagy hogy döntéseket hozhassanak saját képességeikről, ugyanakkor meg kell védenünk azokat a tökéletlenségeket, amelyek nagyrészt emberré tesznek minket.
És természetesen mindez azt is jelenti, hogy az egyszerű profit- és növekedésszempontú megközelítés a jövőben nem lesz elegendő. A jövőre vonatkozó víziónkat ki kell tágítanunk a hármas optimalizálás, vagyis az úgynevezett triple bottom line irányába, (People, Planet, Profit). Amennyiben ezt nem tartjuk fontosnak, akkor valóban a gépek fognak uralni minket - mert a megépítésük és fejlesztésük valóban sok pénzt hoz sokaknak.



Névjegy

Gerd Leonhard széles körben ismert és elismert jövőkutató, stratégiai tanácsadó, tréner, író, a 'Technológia vs. Emberiség'című könyv szerzője. Európa egyik legbefolyásosabb személyisége (Wired magazin, 2015), a Future Agency vezérigazgatója. Kutatásai során a közeli jövőre, a novista megfigyelésekre, illetve a cselekvő előretekintésre fókuszál az emberiség, a társadalom, az üzleti élet és a kereskedelem, a média, a technológia és a kommunikáció területén. 2004 óta több mint 50 országban, több mint 1 millió ember előtt tartott előadásokat az ember szerepéről egy digitalizálódó társdalomban.

Mennyit ér egyetlen fekete hattyú?

#800477 TrendMan

Adva van egy tanulmány, mely 138 kutatás eredményét összegzi 40 év alatt 40.000 alany segítségével összegyűjtött adatokkal:

http://index.hu/tudomany/2017/07/25/sperma_nyugat_...

https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2017/jul/...

És adva van egyetlen dán kutatás, mely 15 év kutatása volt csupán dán kiskatonákkal.

Mi lett a konklúzió?

"Annak ellenére azonban, hogy a tanulmány szerzői minden olyan faktort igyekeztek figyelembe venni, ami a korábbi kutatásokból hiányzott, mégsem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy valódi trendről beszélhetünk. "

Az eredmény = Semleges!

-------------

Azt hiszem ez az induktív bizonyítás minősített esete:

Ha bejárod a földgolyóbist és találsz egyetlen hattyút, amely fekete, akkor már nem jelentheted ki, hogy az összes hattyú fehér!

Elhiszed azt, hogy a gal…

#785192 TrendMan

Elhiszed azt, hogy a galambok nálunk jobb befektetők?


A pszichológusok évtizedek óta bizonygatják, hogy ha a patkányok vagy a galambok tudnák, mi az a részvénypiac, akkor az emberek többségénél jobb befektető válna belőlük. Ennek az az oka, hogy a rágcsálók és a madarak szemmel láthatóan mintázatazonosítási képességeik korlátain belül maradnak, egyfajta természetes alázatossággal közelítve a véletlenszerű eseményekhez.
Mi, emberek azonban egy teljesen külön történet vagyunk.

Az ezzel a kérdéssel foglalkozó tipikus kísérletekben a kutatók kétféle fénnyel, zölddel és pirossal villantanak a képernyőn. Ötből négyszer a zöld fény villan fel, az esetek 20 százalékban pedig a piros. Ám a pontos sorrend véletlenszerű marad. (Egy 20 felvillanásból álló sorozat például így nézhet ki: PZPZZZZZPZZZZPZZZZZZ. Egy másik pedig így: ZZZZPZZZZZZZPPZZZZZP.) Amikor azt kell megtippelni, hogy melyik fény fog következőnek felvillanni, a legjobb stratégia minden alkalommal egyszerűen a zöldre tenni, hiszen ekkor 80 százalék a találatunk esélye.

És a patkányok vagy a galambok általában pontosan ezt is teszik, ha morzsákat kapnak jutalmul a következő fény színének eltalálásáért. Az emberek azonban hajlamosak felsülni ezeknél a kísérleteknél.

Ahelyett, hogy állandóan a zöldet választanák, és 80 százalékos eséllyel bebiztosítanák az igazukat, jellemzően ötből négyszer zöldet választanak, és rövid idő alatt belemerülnek abba a játékba, hogy megpróbálják kitalálni, mikor fog legközelebb piros fény felvillanni. Ez a céltalan próbálkozás azt eredményezi, hogy átlagosan mindössze 68 százalékban találják el a következő fény színét. Ami ennél is különösebb, hogy az emberek még akkor is kitartanak ezen viselkedésük mellett, amikor a kutatók kifejezetten elmondják nekik - patkány vagy galamb esetében ez ugye képtelenség -, hogy a fények véletlenszerűen váltakoznak.

Elhiszed azt, hogy a galambok nálunk jobb befektetők?

Más állatokkal ellentétben mi, emberek azt hisszük, elég okosak vagyunk a jövő előrejelzéséhez - még akkor is, amikor határozottan közlik velünk, hogy az előrejelezhetetlen. Mélyen gyökerező evolúciós paradoxon, hogy pontosan a nagyobb intelligenciánknak köszönhetően a patkányoknál és a galamboknál alacsonyabb pontszámot érünk el az ilyesfajta feladatokban. (Ez jusson eszünkbe, amikor legközelebb késztetést érzünk "tyúkeszűnek" nevezni valakit.)


A "gondolkodás" és "érzés" közötti konfliktus hasonlóan furcsa eredményekhez vezethet. A Massachusettsi Egyetem pszichológusai cukorkákkal töltöttek meg egy kisebb és egy nagyobb tálat. A kisebb tálba 10 darabot tettek, amelyek közül 9 mindig fehér, 1 pedig piros volt. A nagy tál 100 cukorkát tartalmazott, amelyek közül 91-95 darab volt fehér, a többi pedig piros. A kísérlet résztvevőinek egy dollárt ígértek, ha a két tál bármelyikéből piros cukorkát húztak ki. Először is azonban emlékeztették őket, hogy a kis tálban lévő cukorkák 10 százalékát teszik ki a pirosak, míg a nagy tálban legfeljebb 9 százalék az arányuk.

Melyik tálból húztak a résztvevők? Aki elemzően gondolkodik, az mindig a kisebb tálból húzna, hiszen az állandóan 10 százalékos nyerési esélyt kínál, míg a nagy tál esetében a színes cukorka kihúzásának esélye soha nem haladja meg a 9 százalékot. Ennek ellenére az emberek közel kétharmada azt a tálat preferálta, amelyről "tudták", hogy alacsonyabb nyerési eséllyel kecsegtet, mert úgy "érezték", hogy - a számszerűen, de nem arányaiban több piros golyó - több lehetőséget kínál a nyerésre.Elhiszed azt, hogy a galambok nálunk jobb befektetők?

Gének, mémek és egyéb önfenntartó késztetések

#783650 TrendMan Előzmény: #783590

A MÉM egy kulturális viselkedésminta ideája, amelyet Richard Dawkins vezetett be annak idején.

Az alapgondolat szerint a mém-ek ugyanúgy a saját túlélésükért küzdenek, mint a gének:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%B6nz%C5%91_g%...

https://hu.wikipedia.org/wiki/Memetika

Bármi lehet Mém, az esti imádság, a segítség a terhes anyáknak, a tanulás iránti vágy, vagy az, ha pacifista vagy.

"

A mémek trükkjei[szerkesztés]

Blackmore szerint a legnépszerűbb eszmék, sőt vallások nem az emberiség számára legtökéletesebbek, hanem valamilyen más szempontból, a mémek szempontjából kiemelkedők (2001). A legnépszerűbb eszmék olyan trükköket tudtak kifejleszteni, ami lehetővé tette számukra, hogy rengeteg agyban elterjedhessenek, jó tartósan, és állandóan le is másolja őket ez az agy.

A gének esetében az egyik legjelentősebb képesség a csoportokba rendeződés volt. Egyre nagyobb és egyre bonyolultabb biológiai szervezetek, „túlélőgépek” jöttek létre, melyek állandóan hatással voltak egymásra, így gének által hajtott ökoszisztémák jöttek létre. Blackmore ezt a csoportokba rendeződési adottságot figyelte meg a mémek esetében is. Blackmore mémplexeknek nevezi (a mém-komplexum szóösszetételből rövidítve) azokat a mém csoportokat, amelyek egymás segítésével – és más mémek, mém-halmazok háttérbeszorításával – hatékonyabban tudnak terjedni. A mémek csoportokba rendeződése csak egy példája annak, hogy a mémek is fejlődnek, létezik tehát egyfajta memetikai evolúció is.


Dawkins szerint azzal, hogy a mémeket replikátornak tekintjük, egy teljesen új szempontból tudjuk megvizsgálni az emberi gondolkodást és a kultúrát, mégpedig a mémek szempontjából (1986). Dawkins egyik - divatból vett - példája, a baseball sapka viselete előre vagy hátra fordított silddel megmutatja ezen mémek haszontalanságát – mármint az ember szempontjából, hiszen végül is teljesen mindegy hogy egy plázában merre fordítjuk a sapkát. De ha a replikátor szempontjából nézzük, akkor a két különböző viselet két replikátor harca. Amikor Dawkins feljegyezte ezt a példát, a baseball sapkákat rendre hátrafordítva viselték a fiatalok. Manapság pedig azt látjuk, hogy a baseball sapkát - divatból - többnyire újból silddel előre viselik."