Regisztráció Elfelejtett jelszó

Ingatlan

Malajzia

#823365 Kissherceg

Emléknek a jövőben:


Növekvő lakosságszám, gazdagodó polgárság, sokasodó középosztály, a szomszédban a világ egyik leggazdagabb országa és a világ legfontosabb kereskedelmi útvonala. Malajziának ilyen, irigylésre méltó pozícióból sikerült hatalmas ingatlanpiaci lufit fújnia, ami miatt a jegybanktól kezdve a kormányon át a hitelminősítőkig hirtelen mindenki elkezdett aggódni. Mert a túl kevés és drága lakásnál már csak a túl sok és drága lakás rosszabb.

Miközben Budapesten és a világ szinte minden másik nagyvárosában az iroda- és lakáshiány, illetve az emiatt az egekbe szökő ingatlanárak okoznak társadalmi és gazdasági problémát, addig van egy hely a világon, ahol pont az ellenkező irányú problémával küzdenek: túl sok az üres lakás és iroda.

Kivételesen nem a kínai szellemvárosokról, hanem Malajziáról van szó, ahol az utóbbi időben

ODÁIG FAJULT AZ INGATLANFEJLESZTÉSI ŐRÜLET, HOGY A KORMÁNY BETILTOTTA A NAGYOBB BERUHÁZÁSOKAT.

Évente tucatjával épülnek az irodaházak, plázák és a luxus lakótornyok, a kínaiak pedig már mesterséges szigeteken kezdtek el felhúzni a közepes méretű városok mellé. Miközben nem nagyon van amúgy, aki mindezt meg tudja fizetni: a súlyos dollármilliárdokért felhúzott épületek nagyrészt üresen állnak.

A malajziai jegybank és a Moody’s hitelminősítő szerint akkora az ingatlantúlkínálat, hogy még a beruházástilalom mellett is jó öt évbe telhet, mire valamiféle egyensúly alakulhat ki a piacon. Addig pedig fennáll a veszélye, hogy a a túlkínálat idővel beszakítja az árakat, ami veszélybe sodorja a bankszektort is.

A maláj példa persze távoli, és a világgazdaságot sem ez fogja megrengetni, ha tényleg kipukkad a lufi. Viszont érdekes példája annak, hogy a lakás- és ingatlanhelyzetet a világon szinte sehol nem tudják normálisan kezelni.

Lenne hol lakni, csak nincs pénz

A központi bank számításai szerint jelenleg az ingatlanok negyede üresen áll, és a piaci trendek alapján ez az arány 2021-ig 32 százalékra nőhet, azaz minden harmadik lakás, iroda és pláza kihasználatlan maradhat. Ez

MAGASABB ARÁNY, MINT AZ 1990-ES ÉVEK VÉGÉN, AZ ÁZSIAI PÉNZÜGYI VÁLSÁG UTÁN VOLT, AMIKOR A TELJES TÉRSÉG ÖSSZEOMLOTT GAZDASÁGILAG.

A legnagyobb lufi a világ egyik leggazdagabb országával, Szingapúrral szomszédos Johor szövetségi államban alakult ki, itt az új lakások 27 százaléka vár gazdára, de még a fővárosban, Kuala Lumpurban is 14 százalékos az arány. A valóságban pedig még ennél is több üres lakás lehet, mivel egyes, magasabb kategóriájú lakástípusok törvényileg üzleti ingatlannak számítanak.

A Johor régióban tervezett "Forest City" elnevezésű városrész makettje a malajziai IskandarbanA Johor régióban tervezett "Forest City" elnevezésű városrész makettje a malajziai IskandarbanFotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A fenti számok egyébként annak fényében nem is meglepőek, hogy a legtöbb nagyberuházás egyszerűen olyan árkategóriát képvisel, ami az átlagemberek számára teljesen megfizethetetlen. Az eladatlan lakások nagy része látszólag eladhatatlan: jelenleg 130 ezer tulajra váró lakás van Malajziában, ezeknek 80 százaléka 250 ezer ringgit, azaz nagyjából 16 millió forint fölött van; 60 százalékuk pedig kifejezetten toronyházbeli luxuslakás.

A 250-300 ezres kategória az, amely szakértők szerint már túl van az átlag középosztálybeli maláj család anyagi lehetőségein; tehát ennél drágábban csak a társadalom egy szűk rétege, esetleg külföldiek és/vagy befektetők vesznek lakást.

De nemcsak a lakások terén szaladt el a ló: a következő három évben 140 új bevásárlóközpontot terveznek átadni az országban. Összehasonlításképpen: Malajzia népessége nagyjából 30 millió fő, és az egy főre eső GDP nominálisan jó 20 százalékkal alacsonyabb, vásárlóértéken nagyjából ugyanannyi, mint a magyar. Tehát

OLYAN EZ, MINTHA ITTHON A KÖVETKEZŐ HÁROM ÉVBEN 46 PLÁZA ÉPÜLNE FEL.

Ha elosztjuk a bevásárlóközpontok területét a lakosságszámmal, akkor még az ország legkevésbé dinamikus részén, az északi Penang tartományban is nagyobb szám jön ki, mint Szingapúrban, ahol aztán tényleg ezerrel vásárolnak az emberek.

Túl optimisták voltak

Mondjuk az is igaz, hogy Magyarország nem

A VILÁG LEGDINAMIKUSABB GAZDASÁGAINAK SZOMSZÉDSÁGÁBAN, A VILÁG LEGFONTOSABB KERESKEDELMI ÚTVONALA MELLETT FEKSZIK.

Részben pont Malajzia jónak tűnő helyzete áll a mostani boom mögött: az eszement ingatlanpiaci beruházásokat elsősorban az ország fejlődésével kapcsolatos vak optimizmus, másrészt a hatóságok engedékenysége, harmadrészt pedig a világgazdaság pénzbősége mozgatja.

Szociális bérlakások Kuala LumpurbanSzociális bérlakások Kuala LumpurbanFotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A most beérő beruházások jellemzően 2010-ben kerültek a tervezőasztalra, amikor már látszott, hogy Malajzia relatíve gyorsan és könnyen túlteszi magát a 2008-2009 gazdasági világválságon. Úgyhogy a helyi és térségbeli (japán, kínai, szingapúri) ingatlanbefektetők elkezdték ezerrel önteni a pénzt a szépreményű országba.

A beruházásokat a kormány és a helyi hatóságok lelkesen támogatták: mivel pénzt hoztak az országba és a választókörzeteikbe, a politikusok nem gördítettek különösebb szabályozási akadályokat az építkezések elé. Külön segítette a dolgot a laza monetáris politika és az alacsony kamatkörnyezet, ami miatt elég jó feltételekkel lehetett hiteleket felvenni a lakásokra.

Kínai beruházók például az Egy öv, egy út projektjük keretében elkezdtek mesterséges szigeteket felhúzni a 900 ezres Melaka városa mellett: három szigetre luxuslakóházakat, bevásárlóközpontokat és egy ipari parkot akarnak építeni, plusz egy kikötőt mindezek kiszolgálására. Viszont a dolognak kicsit olyan szaga van, mintha a kínaiak exportálnák a saját szellemvárosaikat: azt ugyanis egyelőre senki nem tudja, hogy a vevők honnan jönnek majd.

KAPCSOLÓDÓ

A gyarmatosító selyemúton jön a magyar aranykor?

A gyarmatosító selyemúton jön a magyar aranykor?

Matolcsy egy kínai gigaprojekt farvizén duplázná meg a magyar GDP-t. Azonban míg Peking szerint az új Selyemúttal mindenki nyer, sokan már kínai gyarmatosítással riogatnak a dolog kapcsán.

Miközben az utóbbi években ezerrel épültek a lakások, irodák és plázák Malajziában, a kereslet láthatóan eléggé megcsappant: tavaly az első félévben például hat százalékkal csökkent az ingatlantranzakciók értéke, az ingatlanárak emelkedése pedig 2014 óta megfeleződött, bár még így is magas, évi 5,6 százalékos.

Sok lesz a jóból

Mindenesetre az árak lassulása és a jelentős kapacitások miatt elég sokan elkezdtek aggódni. Az ingatlanosok helyi szakmai szövetsége szerint jelenleg nagyjából 35 milliárd ringgit, azaz 2240 milliárd forintnyi eladatlan ingatlan van Malajziában, de ez a szám napról napra növekszik: a túlkínálat ellenére csak Kuala Lumpurban 44 millió négyzetméternyi új iroda épült 2017-ben.

Volt már azért ilyesmire példa, elég csak a 2008-as válságra gondolni. Ám Malajziában külön érdekes, hogy úgy sikerült ekkora piaci lufit fújni, hogy közben a lakosságszám növekszik, és a gazdaság is elég jól, évi 4-5 százalék között muzsikál, a hitelpiac pedig egyelőre nem őrült meg. Tehát valójában lenne helye az ingatlanoknak, csak a beruházók nem azokat az ingatlanokat építik, amelyekre kereslet van.

Emiatt a kormány az utóbbi időben igyekezett visszavonulót fújni: először betiltották az egymillió ringgitnél (64 millió forintnál) drágább lakások, illetve a nagyobb plázák és irodaházak engedélyeztetését, és közölték, hogy az olcsóbb lakások irányába akarják terelni a beruházókat, mert ezekre igenis van kereslet a gyorsan népesedő országban. Azonban egyelőre nem igazán világos, hogy mi a kormánypolitika, mert gyakorlatilag össze-vissza beszélnek arról, hogy mit terveznek tenni.

Építési munkálatok a malajziai Johor régióbanÉpítési munkálatok a malajziai Johor régióbanFotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Eközben a játéknak komoly gazdasági ára van: az utóbbi években

AZ ÉPÍTŐIPAR A MALÁJ GDP 10 SZÁZALÉKÁRA HÍZTA KI MAGÁT,

és ahogy az lenni szokott, az építőipari boom egy csomó más szektornak is jó sok munkát adott. Azonban a túlhevült ingatlanpiac leengedését természetesen a kapcsolódó szektorok is megsínylenék. Amit a kormány szeretne elkerülni, mivel jövőre választásokat tartanak az amúgy nem kifejezetten a liberális demokrácia fellegvárának számító országban.

Eközben a Moody’s hitelminősítő és a maláj jegybank azzal riogat, hogy bár a bankszektor kitettsége egyelőre nem vészes, középtávon elég veszélyes, ami folyik. Egy ingatlanpiaci árcsökkenés a bankokat is megcibálná, nem hiába mondja a kormány, hogy 2018 legnagyobb kockázata Kína és Amerika acsarkodása mellett az ingatlanpiac.

BILK topik

#821531 tozsdenyul Előzmény: #821489

szerintem még a 2022-es választás elött meglesz az a válság

(már épp kezdödget, lsd törökök, argentinok

BILK topik

#821489 Boby. Előzmény: #821487

Hosszútávon azt hiszem azzal nyerné legtöbbet az Ország,ha a világban minél hamarabb kirobbanna valami nagy válság,ami megálljt parancsolna ennek a gazdaságpolitikának,mert minél tovább megyünk ezen az úton, annál visszafordíthatatlanabbak lesznek a károk.....és ez nem csak az ingatlanról szól.

lakáshitel

#819516 Kissherceg

https://index.hu/gazdasag/2018/04/20/ingatlanpiac_buborek_hitel_ingatlanhitel/


Ha ebben a tempóban szórják ki Magyarországon a bankok a lakáshiteleket, idén utolérhetjük a válság előtti szintet. Többet keresünk átlagosan, de az ingatlanárak még jobban kilőttek. Egyenesen szaladunk bele egy újabb ingatlanpiaci összeomlásba? Az elemzők többsége szerint nem, de van, aki már aggódik, ezért megnéztük, hogy mi a helyzet a hitelezéssel, és hogy mi változott a válság óta.



Hatalmas ingatlanpiaci fellendülés van az országban, 2017-ben Budapest konkrétan 5. lett a világ leggyorsabban dráguló városainak listáján. A fellendülést ráadásul még a kormány is megtolja a családi otthonteremtési kedvezménnyel, és a lakásépítések áfacsökkentésével.

A jegybanki alapkamat közben már huzamosabb ideje elég alacsony, ami miatt a hitelek is olcsóbbak. Közben a reálbérek töretlenül nőnek, a lakosság pedig egyre bátrabban veszi fel hiteleket. Az alábbi ábrán az látszik, hogy a lakáshitelek havi kihelyezésének értéke idén már eléggé közel kerülhet a 10 évvel ezelőtti szinthez. (A 2012-es végtörlesztés látványos az ábrán is.)

Nagy Márton MNB-alelnök ráadásul arról beszélt nemrég, hogy az eddigi várakozásaikhoz képest sokkal jobban felpöröghet a hitelezés. Konkrétan arra számít a jegybank, hogy a vállalati hitelállomány évente 10-15 százalékkal, a lakossági pedig 15 százalékkal növekedhet 2030-ig.

De nem veszélyes ez? Egyáltalán hol állunk most hitelezésben a 2008 előtti őrülethez képest? És mennyire vagyunk jobban felkészülve, ha holnap hirtelen beütne a krach a világgazdaságban, és megint jönne egy ingatlanpaci összeomlás? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

A válság után a lakosság svájci frankban vette fel a lakáshiteleket, amivel árfolyam-kockázatot vállalt, és mikor a recesszió bekavart a frank-forint árfolyamba, elszálltak a törlesztőrészletek. 2008 után a kormány intézkedéseinek következtében gyakorlatilag eltűntek a devizahitelek, így azóta a hitelfelvevők számára elsődlegesen a jegybank kamatemelése jelenthet kockázatot. Ha ugyanis nő az alapkamat, akkor a változó kamatozású hitelek esetén a törlesztőrészlet is nő.

Bár még mindig jelentős a változó kamatozású hitelállomány, ezek átlagos kamata pedig már jó ideje három százalék alatt van, ahogy az ábrán is látszik, februárban a lakáshitelek több mint 70 százalékát már fix kamatozással vették fel a háztartások.

Ez tehát azt jelenti, hogy annak ellenére választják egyre többen a fix kamatot, hogy a változó sokkal olcsóbb lenne (ami azt is jelenti, hogy a lakosság arra számít, hogy a jegybank hamarosan alapkamatot fog emelni). Ez pedig arra utal, hogy

A LAKOSSÁG EGYRE KOCKÁZATKERÜLŐBB, MIKOR HITELT VESZ FEL.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy miközben azért még messze vagyunk attól, ahol a hitelezés a válság előtt volt, a lakosság sem felejtette el, hogy mi történt 2008 után.

Mégis baj lesz?

Ennek ellenére van olyan elemző, aki mégsem annyira nyugodt. Zsiday Viktor, a Citadella befektetési alap irányítója a blogján nemrég egyenesen arról írt, hogy a jelenlegi trendek változatlansága mellett

2020-RA OLYAN INGATLANPIACI BUBORÉK ALAKULHAT KI, AMI KIFEJEZETTEN SEBEZHETŐVÉ IS TEHETI A MOST ELÉG SZILÁRD LÁBAKON ÁLLÓ MAGYAR GAZDASÁGOT.

Hogy mi alapján látja ezt így Zsiday? Jelenleg nagyjából elemzői konszenzus van arról, hogy a magyar gazdaságra mostanában jellemző nagyon erős reálbér-növekedés nem tartható fenn ebben a tempóban. Ennek az az oka, hogy a magyar cégek termelékenysége leginkább stagnál, vagy elenyésző mértékben nő, mióta a reálbérek ilyen mértékben nőni kezdtek.

Zsiday Viktor az elemzői konszenzussal szembe menve viszont arról írt, hogy a munkaerőhiány miatt a cégek nem fogják tudni megúszni a további béremeléseket, így végül az alacsonyabb termelékenységű munkahelyek megszűnésén, másrészt a felfutó vállalati beruházásokon keresztül el fogunk jutni oda, hogy nőni fog a magyar gazdaság termelékenysége.

Ha viszont ez így alakul majd, akkor alul van becsülve a jövőbeli bérnövekedés, és emiatt a jövőbeli fogyasztás is. Ráadásul a bérnövekedést a cégek csak egy ideig fogják tudni a nyereségükből finanszírozni, előbb-utóbb árakat is kell majd emelniük. Vagyis be fog indulni az infláció, miközben a jegybank nem fog kapkodni a kamatemeléssel.

KAPCSOLÓDÓ

Gazdasági lassulás fenyeget, hova tegyem a pénzem?

Gazdasági lassulás fenyeget, hova tegyem a pénzem?

Összeszedtünk pár jó megoldást.

A rendelkezésre álló pénz értékének csökkenése alacsony jegybanki alapkamat mellett egyre inkább arra ösztönzi majd a lakosságot, hogy olyan befektetéseket keressenek, aminek még lesz valami értelmezhető hozama. Pontosan ilyen lesz az ingatlan.

És ha jól érzékelem a lefutását, akkor 2020 tájékára nagyrészt eltűnik a folyó fizetési mérleg többlete, csúcson lesz a fogyasztás, egyre gyorsulni fog az infláció, és buborék alakul ki az ingatlanpiacon – pont mikor elfogynak az EU-s pénzek, tehát erősen sebezhetővé válik majd a gazdaság

– fejezi be a gondolatmenetet Zsiday, aki ehhez azt is hozzátette azért, hogy amennyiben a következő fél-másfél évben az alapfeltevései hamisnak bizonyolnak, akkor hajlandó elengedni az elméletét. De jelenleg úgy látja, hogy külső sokk nélkül ebbe az irányba tart a magyar gazdaság.

Ez még nem a kétezres évek

De mit jelent egyáltalán az, hogy buborék? Hogy néz ki az ingatlanpiacon, és miről lehet felismerni? Horváth Áron, a ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont vezetője az Indexnek azt mondta, hogy az ingatlanpiaci befektetéseknél érdemes különvenni a hozam két részét:

  • a befektető egyrészt nyereséghez juthat az ingatlan hasznosításából – tehát, hogy bérleti díjat fizetnek neki –, ezt hívják lakáspiaci cash flow-nak,
  • másrészt viszont abból is nyeresége lehet, ha az ingatlan ára nő a megvásárlásakor kifizetett árhoz képest.

Abban az esetben, ha tényleg felpörög az infláció, Horváth szerint reális, hogy az ingatlanpiacon nagyobb arányban jelenjenek meg a lakossági befektetők, de jelenleg úgy néz ki, hogy még ilyen esetben is stabil lenne cash-flow-hozam. A buborék abban az esetben durran ki, ha huzamosabb ideig tartó határozott árnövekedést hirtelen és gyors áresés követ, aminek az az oka, hogy már csak azért emelkednek egy idő után az árak, mert a befektetők nagy része elhiszi, hogy a jövőben is nőni fognak az árak.

D MTI20111129028Fotó: Marjai János

Az árnövekedést hajtó kínálati és keresleti oldali tényezők - tehát például lakossági oldalról a reálbérek növekedése, vagy befektetői oldalról pedig a termelékenység növekedése - nélkül lehet tehát lufi egy piac fellendülése, azonban Horváth szerint a magyar lakáspiacon egyelőre még nem érezhető ez, a fellendülésnek megvannak a makrogazdasági alapjai.

KAPCSOLÓDÓ

Svéd tanulság az MNB-nek

Svéd tanulság az MNB-nek

Ott már emelni kellene a kamatokat, de a sok hitel miatt inkább kivárnak, a korona gyengül. Nálunk az államadósság miatt lehetnek félelmek.

Horváth szerint jelenleg abban is különbözik a helyzet a válság előtti időszaktól, hogy szabályozói szinten is leszűrték a tapasztalatokat a 2008-as válságból. Az amerikai ingatlanpiaci buborék utólagos elemzésének egyik legfontosabb tanulsága például az volt, hogy nem elég országos átlagban figyelni az ingatlanpiac és a hitelezés trendjeit. Ugyanis már az is nagyon veszélyes lehet, ha csak egy-egy térségben vagy városban túlzottá válik a spekuláció, mert a buborék kipukkadása után az egész ingatlanpiacra kiterjedhet a fertőzés a bankrendszeren keresztül.

Jobban figyelnek

Bár az USA bankrendszerében a kisebb méretű bankok szerepe nagyobb volt a 2008-as válság előtt, mint amilyen a magyar rendszeren belül jelenleg, így a lokális buborékok jelentette veszély is kisebb Magyarországon, látszik hogy a jegybank figyelembe veszi a válság tanulságait.

2016 októbere óta az MNB például saját lakásárindexet publikál, valamint félévente megjelenteti a Lakáspiaci jelentést. Ebben többek között azt is megpróbálják megbecsülni, hogy a hazai lakásárak el vannak-e szakadva a gazdaság teljesítménye által indokolt szinttől.

A jelentés legutóbbi száma alapján a jegybank szerint országos átlagban a lakásárak szintje a folyamatos emelkedés ellenére is a gazdasági folyamatok által indokolt szint alatt van. Kérdésünkre a jegybank megerősítette, hogy ezt még mindig így látják. Az is érdekes ugyanakkor, hogy a jegybank szerint Budapesten már elérték az árak az egyensúlyinak tekinthető szintet, ezért annak ellenére, hogy itt már mérséklődik a piac bővülése (árak és tranzakciószám szintjén),

FONTOS LESZ ODAFIGYELNI A FŐVÁROSI INGATLANPIAC TÚLHEVÜLÉSÉRE.

Minderre persze lehetne legyinteni, hogy attól még, hogy a jegybank arról beszél, hogy "oda kell figyelni" a budapesti hitelezésre, a lakosság még nyakló nélkül veszi fel a hiteleket és rohan a vesztébe. Valójában viszont már az is újdonság a válság előtti időszakhoz képest, hogy a jegybank ilyen részletességgel foglalkozik az ingatlanhitelezéssel, és hogy ilyen határozottan kommunikálja, hogy mire lehet számítani a piacon.

De nem csak ez változott, ugyanis a jegybanknak olyan új eszközei is vannak, amikkel fékezni tudja a hitelpiacot. 2015 óta a jegybank a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM) maximális nagyságát korlátozva tud szigorítani a hitelezésen, ha úgy ítéli meg, hogy erre szüksége van. Rákérdeztünk a jegybanknál, hogy terveznek-e mostanában ezeken szigorítani. A válaszból az derült ki, hogy egyelőre nem, mégpedig azért, mert

AZ ELMÚLT 2-3 ÉVBEN FELVETT HITELEKET JÓVAL A MEGHATÁROZOTT LIMITEKEN BELÜL FOLYÓSÍTOTTÁK.

A jegybank adatai alapján a 2017-ben folyósított lakáscélú hitelek 85 százaléka esetében a havi jövedelem és a törlesztőrészlet aránya 40 százalék alatt volt (50 százalék a limit), illetve nagyjából kétharmaduk esetében a hitelfedezeti mutató nem érte el a 70 százalékos szintet sem (itt 80 százalék a limit).

Ezzel tehát nincs baj, viszont az MNB megítélése alapján túl sok a változó kamatozású hitel az összes hitelen belül, ezért az ilyen hitelek arányának mérséklése érdekében az MNB már több eszközzel élt:

  • A JTM esetében pl. kedvezményes, 85 százalékos súllyal lehet figyelembe venni a legalább 5 éves kamatperiódusú jelzáloghiteleket,
  • valamint létrehozták a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleket, amik egyre népszerűbbek, és ezek csak hosszabb kamatrögzítés mellett elérhetőek.

Ezek mellett pedig még mindig tudnak szigorítani, ha erre szükség lesz rá. A jegybank szerint lehet még hagyni a hitelezés felfutását, mert a GDP arányos teljes háztartási és azon belül a lakáshitel-állomány is még az EU-s, és a régiós szintek alatt, 15, illetve 8 százalékos szinten áll.

Bevédjük a lakossági hitelt, megszívhatjuk az államadóssággal

KAPCSOLÓDÓ

Soha ennyire nem volt még eladósodva a világ

Soha ennyire nem volt még eladósodva a világ

A globális adósságállomány 237 000 000 000 000 dollár, jóval több, mint a válság előtt volt. Három évig kellene mindenkinek ingyen dolgoznia, hogy lenullázzuk. A fejlődő világ brutálisan adósodik, Magyarország a külföldiek szeszélyétől függ.

Úgy tűnik tehát, hogy a lakossági hitelek középtávon rendben lesznek, ugyanakkor van rá esély, hogy a jegybanknak más fajta kihívásokkal is szembe kell majd néznie hamarosan. Az Egyesült Államokban ugyanis már elkezdett kamatot emelni a jegybank, amit idővel Európában is követni kell. A kamatemelés miatt viszont a hitelezés és a hitel-visszafizetés is drágábbá válik majd.

Mennyit nőhet a törlesztője, ha a jegybank kamatot emel?

A Portfolio tavaly augusztusban számolt utána, hogy mekkora törlesztőrészlet-emelkedést jelentene egy 6 vagy akár 10 százalékos, megemelkedett kamatszint, egy elmúlt években átlagosnak számító, 5 százalékos átlagkamatú lakáshitel esetén.

Eszerint a 6 százalékos kamatszint 10 éves futamidő mellett mintegy 5 százalékos, 25 éves futamidő mellett pedig 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést okozna. Egy 10 százalékos kamatszint viszont már 25-55 százalékos emelkedést okoz a havi teherben.

A gazdaság túlhevülésének réme és a magas adósságállomány együtt elég rossz kombináció, és ezért a fő gond, hogy hogyan egyensúlyozzák a két, egymással szemben álló célt, azaz az infláció kordában tartását és a hitelköltségek növekedésének mérséklését.

Ezekről a gondokról a svéd példán keresztül a Hold Alapkezelő közgazdásza írt nemrég hosszabban az Indexen: a svédeknél a jegybanknak emelnie kellene az alapkamatot, ám a magas eladósodottság és a változó kamatozású hitelek elterjedése miatt ez komoly problémát jelent; ezért a jegybank kivár az emeléssel, ami miatt a svéd korona gyengül. Ha az MNB hasonló helyzetbe kerülne, akkor aközött kellene döntenie, hogy elengedi-e az inflációt, vagy a kamatemelésen keresztül az államadósság finanszírozását nehezíti.

KAPCSOLÓDÓ

Svéd tanulság az MNB-nek

Svéd tanulság az MNB-nek

Ott már emelni kellene a kamatokat, de a sok hitel miatt inkább kivárnak, a korona gyengül. Nálunk az államadósság miatt lehetnek félelmek.

Az Institute of International Finance nevű pénzügyi kutatócég friss jelentése külön kiemeli, hogy az utóbbi években a gyenge dollár miatt nem merültek fel kérdések a fejlődő országok adósságpályájának fenntarthatóságával kapcsolatban, ám a helyzet hamarosan változhat. Az IIF szerint Törökország, Lengyelország, Argentína és (a belföldi és forintalapú kötvényvásárlás erős kormányzati támogatása ellenére) Magyarország is erősen ki van téve a nemzetközi befektetők kockázati kedvének, illetve ezen kockázati kedve változásának. Ahogy nyugaton nőnek a kamatok, úgy a magyar adósság kevésbé lesz attraktív, emiatt pedig drágulni fog az adósság finanszírozása.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Kérdés

#818235 matgab Előzmény: #818234

Utána meg nyomhatod az adatvédelmi hivatalnak a feljelentést, egy jókora büntire számíthatnak a GDPR után...

Kérdés

#818234 matgab Előzmény: #818219

mondd meg neki hogy igen eladnád, de csak akkor válaszolsz a kérdéseire, ha megmondja, hogy honnan vette az adataidat...

Egyszerű ez, el fogja mondani.

:-D

Kérdés

#818219 Koffein Előzmény: #818201

Nem, már nem hirdetek sehol. Főleg azt az ingatlant ahol lakom. Arra volt kíváncsi, hogy eladom-e, vagy nem-e ismerek valakit, aki a szomszédok közül eladná a lakást. Mivel teljes leírást adott, hogy én vagyok-e, adatokat kért le valamilyen adatbázisból, amihez én nem adtam engedélyt.

Kérdés

#818201 KawaBazsy Előzmény: #818170

Nem hirdetsz vhol? Én hirdetem az új építésű lakásaim, s hiába írtam oda, h ne próbálkozzanak ajánlatokkal, van saját ingatlan irodánk is, csak bepróbálkozgatnak. Aztán kedvtől függően kinyomom, vagy leanyázom.

Kérdés

#818170 Koffein

Ingatlan bizniszbe utazóktól kérdezném, hogy egy ingatlanos, honnan a fenéből tudja kideríteni a telefonszámomat, úgy hogy a telekom szerint titkosítva van, nem jelenik meg se a tudakozóba, se a telefonkönyvbe?

Szerk: ha nagy titok, akkor privátba is megírhatjátok, nem reklámozom, csak tudni szeretném, mert egyre idiótábbak keresnek meg és zárnám az adatszivárgást :)

10 éves

#808416 rbbj11 Előzmény: #808415

én öszintén szolva nem látom, mitöl lenne infláció és normális kamatok, ha legnagyobb gazd-i boomban sincs infláció...emberek egy generációra megtanulták, hogy ne fogyasszanak túl, nekem úgy tünik. Azt hittem, 2008 hatása törlödik hamar a fejekböl, de egyáltalán nem, mai napig élénken él. Szerintem csak ezért nincs buborék és infla se ilyen pénzböségben

10 éves

#808415 banyaiz Előzmény: #808388

Ez az. :)

Mert azt nehéz lenne állítani, hogy megnyugtató helyzet ekkora élénkítés mellett, 10 év alatt nem kerül normál kamatszint, infláció közelébe a gazdaság. Sőt deflációs félelmek is voltak közben nem egyszer.

Japán -EU összehasonlításra nem vállalkoznék ahhoz nagyon kicsi a tudásom . Érdekes dolog lenne minden részletében összehasonlítani 90-es évek Japánját, és mondjuk ennek a válságnak a tüneteit EU-ban. Biztos vannak hasonlóságok , de a helyi jellegzetességekben nagy különbségek is.

Japán sok szempontból egy közgazdasági kuriózum. Nagyon érdekes hely, és nem csak közgáz szempontból kuriózum. :) pl az, hogy a 80-as években drágábbak voltak az ingatlanok összességében mint most. A tőzsde magasabban volt mint azóta bármikor. Miközben előtte a világ csodája volt a Japán gazdaság. Aztán egy nonstop deflációs és növekedési küzdelem .

10 éves

#808414 banyaiz Előzmény: #808381

Eszközkezelő vsz jó ötlet volt, és nagyon hasznos cucc. Elkerülhető a kilakoltatás, maradhat az ingatlanban, a bank pénzhez jut, az állam pedig nem hinném ezeken az ingatlanokon összességében veszít majd, a teljes portfólión . Eléggé nyomott árakon is vették meg a polgároktól. Később visszaveheti esetleg az államtól az ingatlanát a polgár ha kikeveredik a csődből. Jó ez csak több lóvé nem ártana bele. Mondjuk el tudnám képzelni a migránsbaromságokra költött pénzt erre a célra, építőbb jellegű lenne mint a népet hülyíteni, indulatokat pörgetni.