Regisztráció Elfelejtett jelszó

Zsiday Viktor fórum

"SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB"

#805155 matgab Előzmény: #805150

Piac? Mi a piac? Egy adott deviza esetében az árfolyam az mindig elsődlegesen politika. Nézd meg az USD-t, az EUR-t, a JPY-t, CHF-t vagy a jüant.

Böffent egyet a jegybank elnök és 10%-kal odébb teszi az árfolyamot, abba az irányba ahova akarja, ami a gazdaságnak megfelelő.

Nem véletlen mondta Trump, hogy a gyenge dollár lenne jó nekik és le is jött 1,05-ről, 1,2-ig. Gondolod, hogy ez piac?

Az árfolyam az egy gazd pol eszköz, illetve egyszerre a gazpolnak a következménye.

"SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB"

#805150 KawaBazsy Előzmény: #805141

Reális akkor az árfolyam, ha a piac kialakítja. Ez a mostani egy mesterségesen, minden erővel gyengített, minden, csak nem reális. Az igazság olyan 270-280 közt lenne.

"SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB"

#805141 matgab Előzmény: #805123

baromság, a szocik tartották mesterségesen erősen a forintot az extrém magasan tartott kamatokkal, azért, hogy ha úgy érzi a nép, hogy olcsón nyaralhat és olcsón vásárolhatja a külföldi szarokat, akkor majd boldognak érzi magát.

Közben az államadósság a marha magas kamatok miatt az egekbe nőtt, a termelékenység szar volt és a multik nem jöttek ide a magas bérköltség miatt (és emiatt akit viszont alkalmaztak, attól meg még baromi magas járulékokat is terheltek).

Szóval ez a 300-320 környéke teljesen reális, de igazából a 350 sem lenne rossz. Aminek értéke van, az úgyis felmenne forintban is. Az Exportnak jó, a multik -akik adót fizetnek (nem TAO-t, de legalább bejelentik az alkalmazottaikat) ide jönnek, emiatt több a melós, lehet csökkenteni a járulékokat, megszűnik a munkanélküliség, és a turizmus számára is baromi fontos, hogy a külföldiek lassan ismét felfedezik Magyarországot. Végre már nem csak a fiatalként bebaszni idejáró britek és a tarisznyás nosztalgiázó németek jönnek ide, hanem azok is akik minőséget várnak el a pénzükért és el is költik. Ez további adóbevételt, további foglalkoztatottságot jelent, ami tovább csökkenti az államadósságot, emiatt tovább lehet csökkenteni az adókat, ami miatt még több munkahely teremtődik.

És nem mellesleg a turizmus miatt (Airbnb) a belvárosi lakások árai megtriplázódtak az elmúlt 7 évben...


Akkor minek is kell nekünk az erős HUF? Hogy úgy járjunk, mint a görögök?

"SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB"

#805123 KawaBazsy Előzmény: #805105

Basszák meg az anyjukat, a válság előtt 250 volt az euró, s utána is visszament 300-ról 270-ig is. Most meg, h megy minden, 310.. Biztos sok haver exportál, mindenki másnak szopás, h ennyivel kevesebbet ér a pénzünk. A Soros helyében rámennék erre is, hátha be tudja erősíteni. :-)

egyedül nem megy

#792682 Kissherceg


Magyarország az elmúlt 50 év tapasztalatai alapján nem tud külső pénzügyi támogatás nélkül növekedést felmutatni. Ebben nem hozott változást sem a rendszerváltás, sem a fülkeforradalom. Érdemes végignézni, hogy mi zajlott a múltban:

– A Kádár-korszakról nem is érdemes bővebben értekezni, Mong Attila kiváló könyvet írt az ország eladósodásáról, és az ebből következő fellendülések, majd kényszerű nadrágszíjhúzások koráról (https://bookline.hu/product/home.action?_v=Mong_Attila_Kadar_hitele_A_ma…). Akit kicsit is érdekel a hazai gazdaság története, annak kötelező olvasmány. Röviden összefoglalva: állandóan kölcsönkéregettünk valakitől, amikor meg vissza kellett volna fizetni a hiteleket, akkor jött a megszorítás, életszínvonal-csökkenés.

Sajnos 1989 után ugyanez folyt pepitában: amikor tudtunk bevonni forrást, akkor volt növekedés, amikor nem, akkor nem. Ez arra utal, hogy belső alapjai nem voltak/nincsenek a növekedésnek.

– Kezdődött az egész a rendszerváltás utáni mélydepresszióval (1989-1995), amiről kevesen tudják, hogy méretében (GDP-visszaesés, fogyasztáscsökkenés, munkanélküliség) nagyságrendileg hasonló volt, mint a hírhedett 1929-33-as gazdasági válság.

– Ezt követte a Bokros-csomag, és az ország megmaradt vagyontárgyainak kiárusítása, amelynek során igen sok hazai cég került külföldi kézbe, 1995-1999 között az éves GDP közel 4%-a folyt be bevételként ezekből az ügyletekből. Ennek segítségével sikerült elkerülni az államcsődöt, és növekvő pályára állítani a hazai gazdaságot.

(Lásd a grafikonokat itt:http://www.politikaievkonyv.hu/online/mp20/1-16_meszaros.html)

– A növekedés azonban nem volt fenntartható, és 2001-2-től az állam eladósodása (a költségvetési deficit a legrosszabb pillanatokban megközelítette a 10%-ot!), majd 2004-5-től a devizahitelek tömeges felvétele segítségével sikerült csak fenntartani a növekedést. A devizahitelek beáramlásának az üteme is kb. a GDP 4%-át tette ki éves átlagban.

– Ezután, amikor elapadtak a hitelek, jött a 2008-9-es válság, amiből az EU-pénzek beáramlása emelt ki minket: nagyjából évente a GDP 4%-a folyik be évek óta átlagosan.

Jól láthatóan tehát, akkor ment jól itthon a szekér, ha valahonnan sikerült behozni egy csomó pótlólagos forrást. Érdekes módon mind a privatizációs bevételek, mind a hitelbeáramlás, mind az EU-pénzek nagy átlagban évente kb. a GDP 4%-át tették ki. Habár ezek hatásaikban teljesen máshogy hasznosulnak, mégis mindegyik gyakorlatilag a külső pénzügyi forrásokra való támaszkodást jelentette. Természetesen ezek közül a legkárosabb a hitelfelvétel volt, és a legelőnyösebb az EU-pénz, ami viszonzatlan átutalás, sosem kérik vissza, eredményei nagyrészt itt maradnak (persze kinél több, kinél kevesebb).

Sajnálatos módon tehát nem látszik új minta Magyarországon: amikor éppen van kívülről befolyó (ilyen vagy olyan) pénz, akkor van növekedés, ha nincs, akkor jellemzően jön a válság. Erről azért fontos beszélni, mert sajnálatos módon a minta évtizedek óta megvan, és mivel a hazai gazdaság szerkezetében nincsenek olyan változások, amelyek ebben gyökeres fordulatot hoznának, ezért nem várható, hogy a jövőben más lenne a lefutás, mint a múltban. Ezért is óriási kérdés, hogy mi jön az EU-pénzek lecsengése után? Honnan szerzünk újabb forrásokat? Kitől kapunk pénzt?

EU margójára

#790249 Spade Előzmény: #790008

ez a tipikus zsiday féle logikai hiba, és az érveléssel még jól be is égeti magát. Ilyet itt a fórumon nyuszi szokott soxor elkövetni :)

Elöször szögezzük le h günter ottakinger arról beszélt h a németek a fő haszonévezők,

Szal nem csak az önerővel van a probléma, h azzal nem számolt hanem hogy a beruházásra felhasznált 100 ájróból a németek csak max 20 ájrót fizettek be a többi önerő + saját (afa egy része) befizetés + más eu országok (szintén netto befizetők) csengetik be. Továbbá a pályázati kényszer miatt a 100%-ban hazai finanszírozású tenderek jó részét is megnyerik a németek amit kötelező kiírni az eu tagság miatt és ugye nincs vám sem így akadálytalanul tiporhatják le a hazai ipart mezőgazdaságot stb alapesetben pl. Gyurci-bajnai alatt. Szal a 20 ájró beinvesztből visszakaphatnak 40-50 ájrót is simán. a német cégek és már nyerőben is vannak és Öttekingernek máris igaza van, de miért is állítana hülyeséget ?

EU margójára

#790008 Kissherceg

Interjút adott Günter Öttinger német uniós biztos, amit a portfolio a szenzációhajhász „Óriási ütőkártyát kapott az Orbán-kormány az EU elleni támadásokhoz” címen hozott le.

Azt mondja a jóember, hogy:

„Annak a pénznek a nagy része, amelyet az EU Lengyelországnak ad, visszaáramlik Németországba. A lengyelek úgy költik el a pénzt, hogy megrendelésekkel látják el a német ipart, német gépeket és kamionokat vesznek.” Ez eddig akár még igaz is lehet.

„Így tehát a nettó befizető tagállamok, mint például Németország, érdekeltek a strukturális és kohéziós támogatásokban.” Ezen azért igencsak lehet vitatkozni.

„Gazdasági perspektívából nézve Németország nem nettó befizető, hanem nettó haszonélvező” Na ez viszont tiszta hülyeség.

Tegyük fel, hogy az összes támogatást, ami a KEU országokba áramlik, arra költünk, hogy abból német gépeket, járműveket, stb. vásároljunk. Gondoljuk végig mi történik: a németek beszednek 100 eurót adó formájában a lakosságuktól. Ezt a 100 eurót nekünk (vagy éppen a lengyeleknek) adják. Mi ebből a 100 euróból német gépeket veszünk, tehát visszaadjuk nekik a 100 eurót. Mi a történet eredménye? A németek ideadtak 100 eurót, amit aztán visszakaptak, tehát “nullában” vannak. Nálunk viszont ingyen itt maradt a sok gép, jármű, mittudomén. Tehát a történetnek ugyanaz a vége: kaptunk ingyen egy csomó mindent. Ennek a felfogásához sok ész nem kell. Ráadásul eleve lehetetlen elkölteni az összes pénzt úgy, hogy abban hazai (magyar/lengyel, egyéb) munkaerő ne vegyen részt, pl. ha infrastruktúrát építünk. Nem is beszélve a közvetlen támogatásokról, amelyek egy az egyben itt maradnak.

Szóval valójában a helyzet így néz ki:

A németek(európaiak) beszednek adóban 100 eurót, amit nekünk adnak. Ebből ellopunk 20-at, az megy offshore-ba. 20-at kiosztanak közvetlen támogatásként, abból vesz a lakosság magyar államkötvényt, ingatlant, befektetési alapot. 30-ért foglalkoztatunk magyar vállalkozókat, akiknek a nyeresége mondjuk 10, a munkabérek kitesznek 10-et, az adók 10-et, ami a magyar államhoz folyik be. És 30-ért veszünk német(európai) gépeket, amiből 10 adóként visszafolyik a német költségvetésbe, 10 megy a vállalkozó profitjába, 10 meg munkabérként kifizetésre kerül Németországban. Tehát a német költségvetés elkölt 100-at, visszakap 10-et, és 20-ból támogatják a saját iparukat, nettóban legjobb esetben is 70 mínuszban vannak. Magyarországon lesz egy csomó új gép, amivel később termelni fogunk, nőnek az állami adók, nőnek a bérek, a vállalkozói profitok, és még a alkotmányos költségekre is jut egy csomó.

Szóval a sztorinak a vége az, hogy pont ott tartunk mint eddig: A Marshall-segély óta ilyen pénzosztás nem volt Európában, Magyarország történelmében meg ekkora külső, viszonzatlan tőkebeáramlásra még soha nem került sor, és az EU-s pénzek tartják életben lassan 10 éve a gazdaságot, azok nélkül mind a gazdasági növekedés, mind a megtakarítások, mind az államadósság teljesen más pályán lenne. Ez tehát nem egy óriási ütőkártya, hanem egy marhaság.

9%

#784943 matgab Előzmény: #784927

nagyjából igen. Addig sem adózik, de utána már nem is kell...:-)

De nem tudom, hogy pl. TBSZ-t nyithat-e külföldi, vagy pl. TBSZ-nél sztem csak a tőzsdei ügyletek osztaléka nem adózik, de ez csak egy halvány gondolatka...

9%

#784775 matgab Előzmény: #784731

én is erre gondoltam, hogy ezzel Magyarország már majdnem offshore adórátákat alkalmaz és nincs offshore-nak nyilvánítva.

Elég ha csak abba gondolunk bele, hogy az USA-ban több, mint 3-4-szer ennyit kellene fizetnie egy cégnek , ha a nyereségét abban az országban tartja. Míg, ha a magyar tőzsdére jön egy nagyobb cég egy regionális központtal, akkor bizony szép osztalékot vehetnek fel a tulajok...

9%

#784731 banyaiz Előzmény: #784695

9%-nak az is nagy előnye lehet, hogy nagy csábítás nagy cégeknek arra, hogy EU-n belül Mo-ra szervezzék az adózásukat. Lásd GE 2015-ben ha jól emlékszem növekedési adóhitel miatt. Ha ez sok cégnél bekövetkezik akkor elég jó. Vagy ha csak néhány nagynál akár csak 1-2 -nél az is igen jó. Még a végén több bevétel lesz belőle mint a kiesés benne van a kalapban. Ravasz húzás .

Bérnél pedig munkáltatói szempontból vedd figyelembe magát a béremelést is, nemcsak a terheit. Maga a béremelés is egy teher. Oké sok cégnél papíron csak mert teljesen más a valós bérfizetése mint ami papíron megjelenik , főleg a kkv szektorban.

9%

#784718 Kissherceg Előzmény: #784695

persze, ha ez így ha az úgy történik, ha meg még a pénz is idejön és bőség, ha ez mind teljesül, akkor itt nagyon jó lesz.



kb ez a helyzet Magyarországgal kapcsolatban, amen...

9%

#784695 Spade

Zsidaynak kurvára nincs igaza h a 9 %-t semmibe nézi a munkára rakódó terhek csökkentéséhez képest. Ha a kormány által meghirdetett és támogatott cél, az önvezető autó/jármú és robotizált gyárak teret nyernek Mo-n illetve azokat ide hozzák, (gyártást/fejlesztést) akkor vajon mekkora bérterhek rakódnek a gyártásra, működtetésre ? , majdnem semmi. Tehát nagyon is konzisztens a döntés a megcélzott iránnyal. És sztem egy zseniális döntés, már ha a környezet támogatóvá válna ehhez (pl. elzavarnák a rogi féléket a picsába) A baj csak az h léphettek volna a bérterhek területén is, Mondjuk azt amit javasoltam h a béremelésekre (pl a béremelést lehetne adni speciális kafetériaként és másképp adózna és nem lenne felső korlátja) már nem ugyanazok a %-os terhek kerülnének hanem a csökkentett pl. a lengyel %. A költségvetés bevétele semmit nem csökkenne és a béremlés terhe is jelentősen csökkenne nem ezzel a nevetséges 4%-kal. És így veszteség nélkül szépen kinőnénk a magas munkaerő terheket

gratulálok a bétnek

#784262 Kissherceg

azért, hogy sikerült focis hasonlatot összehozni, hmmm nyammm


"Egyre többen vagyunk a pályán: intézményi befektetők, bankok és befektetési szolgáltatók, potenciális kibocsátók, számos szakmai és érdekképviseleti szerv dolgozik keményen a Budapesti Értéktőzsdével (BÉT), az MNB-vel és a kormányzattal karöltve azon, hogy a hazai tőzsde betöltse végre valódi szerepét. Nincsenek ellenérdekeltek - ha tőkepiac fejlődik mindenki jól jár. Zsiday Viktor "csalódása" tehát korai és túlzott türelmetlenségre utal, a pálya széléről való fölösleges bekiabálásnak tűnik.

Az IFRS használata tőzsdei cégekre az Európai Unió szinte minden országának szabályozásában megjelent, így ez a nemzetközi legjobb gyakorlat bevezetését jelenti a hazai tőzsdei kibocsátók életébe, ezért európai viszonylatban ez versenyhátrányt nem okoz. Azon állítás, miszerint a "Quaestor/Budacash botrányok után olyan szinten lett megszigorítva a könyvvizsgálat" pedig kifejezetten félrevezető, hiszen a könyvvizsgálat során követendő hivatalos sztenderdek nem változtak. A könyvvizsgálók kibocsátói minősítését befektetővédelmi szempontok indokolják, mivel a nyilvánosan kereskedett cégek esetén kiemelt fontosságú, hogy csak a megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező, és az ezt igazoló minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók járjanak el.

A cikk szerzője szerint (állami) támogatások szükségesek ahhoz, hogy a kibocsátói és befektetői oldalon elindulhasson az aktivitás. Valóban, a BÉT öt éves, 2020-ig tartó stratégiájában is szerepet kap, hogy a piacfejlődés újraindításához minél több és erősebb támogató intézkedést hozzon a kormányzat. Ebben a kibocsátói oldalon már történtek lépések: többek között a megbízható adózói státusz könnyebben szerezhető meg és az ÁFA-visszatérítés is gyorsabban valósul meg tőzsdei kibocsátók esetében. A SZIT törvény módosításával belátható időn belül új, az ingatlan szektorban aktív kibocsátók jelenhetnek meg a tőzsdén.

A befektetői (keresleti) oldal erősítésére a napokban került bejelentésre egy 20 milliárd forint tőkéjű, EU-s forrásból megvalósuló ún. Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap létrehozása, amely a hazai feltörekvő vállalkozások tőzsdére lépését támogatja. Változatlan formában működnek a TBSZ- és NYESZ konstrukciók, amelyek már évek óta európai szinten is kiemelkedően erős ösztönzőt jelentenek a hazai befektetők számára és amelyet a tőzsdei cégek magánszemély tulajdonosai aktívan használnak.

A BÉT még számos olyan - szabályozási és támogatási jellegű - intézkedés kapcsán működik szorosan együtt az állami döntéshozókkal, amelyekről a komplexitásuk miatt még nem születhetett döntés az elmúlt egy év során. Bár a BÉT is szeretne mihamarabb pozitív fejleményeket látni, a türelem ez esetben átgondoltabb és kidolgozottabb változásokhoz vezethet, ami a szabályozóknak, a piac működtetőjének, és hisszük, hogy a piaci szereplőknek is elemi érdeke.

Mindemellett úgy gondoljuk, hogy a budapesti tőzsde kibocsátónak és befektetőnek egyaránt vonzó lehetőség. Hosszú szünet után éppen a múlt héten indult meg a kereskedés két sikeres részvénykibocsátás után, túl vagyunk több új kötvénykibocsátó megjelenésén, a hazai részvényindex új történelmi csúcsértéke és az elmúlt évek tőzsdei hozamai alapján pedig nem szükséges túlmagyarázni, hogy a magyar tőzsdén lehet keresni - akár támogatások nélkül is.

A lelátóról egyre többen csatlakoznak hozzánk, és hamarosan elegen leszünk a pályán ahhoz, hogy megnyerjük a mérkőzést."