Regisztráció Elfelejtett jelszó

Zsiday Viktor fórum

Ez a teteje

#808862 matgab Előzmény: #808798

jó, de ha minden túl van árazva, akkor milyen fedezékbe kellene bebújni? Arany, ezüst?

Illetve nem látom azt a lehetőséget, hogy bárki is komolyan gondolkodna azzal a lehetőséggel, hogy a hagyományos pénzrendszert egy globális hiperinflációval kiütik. És esetleg a bitcoin lesz az új pénz és talán akik ezt már tudják vagy sejtik, azok kezdik a vagyonukat átmenteni az új pénzbe...

Ez a teteje

#808798 Kissherceg

Egészen elképesztő árfolyammozgásokat produkál a Bitcoin: egy nappal azután, hogy átlépte a 10000 dolláros álomhatárt, elérte a 11000 dollárt, majd azon nyomban közel 9000 dollárig szakadt. Most éppen ismét 10000 dollár fölött van. A híres spekuláns, Jesse Livermore, valami olyasmit mondott, hogy egy igazi jó mániában mindig az utolsó 48 órában lehet megkeresni a nagy pénzt, és a teljesen eszeveszett csapkodás felveti annak a gyanúját, hogy a mánia csúcspontját látjuk a Bitcoinban. De nem csak abban. A Bitcoin ugyanis csak a leglátványosabb vetülete a jegybankárok buborékának.

Miután a gazdaságpolitikusok a recessziótól/deflációtól való nagy félelmükben nullába/mínuszba vitték a kamatokat, fedezetlen pénznyomtatással (alias QE) teletöltötték a pénzügyi rendszert likviditással, ez a pénz megjelent. Mindenhol. A megtakarítóknak nem volt más lehetőségük: ha pénzük értékét meg akarták őrizni, venniük kellett valamit. Bármit. Vettek is. Lakásokat, részvényeket, vállalati kötvényeket, Bitcoint, festményeket, ami eszükbe jutott.
A helyzet nagyon hasonló az internet-buborékhoz (1999-2000), és a kétezres évek közepének lakáspiaci/másodlagos jelzálog buborékjához. A jegybankárok akkor is a megelőző válság (feltörekvő–orosz válság 1997/98, illetve 2001-3-as globális lassulás–recesszió–dezinfláció) miatt túltolták a gyógyszert, a kamatcsökkentést, és ez később valahol megjelent, és buborékot gerjesztett. Most ugyanez történt, csak hatványozottan, és az „eredmények” magukért beszélnek: MINDEN DRÁGA LETT. Ez a minden-buborék, a jegybankárok buborékja, és a Bitcoin a legjobb lázmérője.
Azonban egy ideje problémássá kezdett válni a mögöttes kép, habár a piacok erről nem vesznek tudomást – egyelőre. Egyre több munkaerőpiac kezdett beszűkülni, és felfelé ható bérnyomást generálni: ez egyelőre talán legjobban a mi régiónkban (KKE) látszik, ahol szinte természetessé vált a 10%-ot meghaladó bérnövekedés (ezt pedig teljesen egyértelműen az árak megugrása fogja követni), de máshol is vannak jelei, lásd a most megjelent Fed Beige Book.

„Most Districts reported employers were having difficulties finding qualified workers across various skill levels…Many Districts reported that employers were raising wages as well as increasing their use of signing bonuses and other nonwage benefits to retain or attract employees” és ez már az árakra is hatni kezdett: „Price pressures have strengthened since the last report…several Districts noted input cost increases in manufacturing. In many cases, these increases in transportation and manufacturing were passed through to consumers.”

Ez azt jelenti, hogy az alacsony kamatszint nem tartható fenn sokáig. Mivel pedig minden azért drága, mert a kamatok alacsonyan vannak (mint a gyöngyök a cérnaszálon, minden eszköz ára akként függ a kamatszinttől, s ha a kamatokat megváltoztatjuk, mindent át kell árazni!), ezért ha/amikor a globális fellendülés odaér, hogy elindul a kamatemelési hullám, akkor ezek a buborékok is le fognak ereszteni. Márpedig úgy tűnik, hogy ez a folyamat megindult. Az elmúlt 3 hónapban 1,25%-ról 1,75%-ra emelkedett az amerikai 2 éves állampapírok hozama, 0,15%-ról 0,51%-ra a brit, és még a német papírok is (az állandó fáziskésésben lévő ECB ellenére); augusztus óta nem forogtak ilyen magas hozammal. De meg lehet nézni térségünket is: a román 2 éves 1,2%-ról 3%-ra jött fel, és a cseh is 2015 májusa óta először van stabilan pozitív hozamon.

Fordulat látszik tehát kibontakozni a globális monetáris politikában, s habár ez a folyamat nem feltétlenül gyors, de mindenre hatása lesz. Lehet, hogy a Bitcoin őrült csapkodása a jegybankárok által generált eszközárbuborék tetejét mutatja, lehet, hogy nem, de a lényeg az, hogy a globális kamatcsökkenés trendje valószínűleg megfordult, és ez minden eszközárra hatással lesz.

http://zsiday.hu/blog/mi…

#807555 walex

http://zsiday.hu/blog/mi-baj-az-%C3%A1llami-%C3%A1...

"

MI A BAJ AZ ÁLLAMI ÁRSZABÁLYOZÁSSAL?

2017, November 13 - 15:17

Jönnek a taxisok, árat kellene emelni - mondják - hiszen már tök régen nem emeltek. Persze azért emlékszünk, hogy amikor kialakították az új, államilag fixált árakat, akkor majdnem megduplázódtak a viteldíjak, legalábbis ahhoz képest, amennyiért a legolcsóbbak vittek, de úgy tűnik ők erre már nem emlékeznek.

http://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Tarifaemelest_szeretnenek_a_fovarosi_ta...

Az államilag fixált, bevédett, gyakran belépési korlátokkal tűzdelt középkori céhrendszer minden iparágban borzasztóan káros a gazdaság egésze (és a társadalom minden szereplője!) számára, lassabb növekedést, alacsonyabb életszínvonalat okoz mindenkinek. A bevédett állások képviselői járadékvadászatot folytatnak, nincsenek rákényszerítve a hatékonyságnövekedésre, és minden baj megoldását az árak emelésében látják, a fejlődés/fejlesztés helyett a társadalom többi szereplőjéből akarják kisajtolni a jobb megélhetést. Pont ez volt a jellemző a szocializmusra, és ezért is nem működött. A taxisok most ugyanilyen helyzetben vannak, és természetesen magasabb államilag fixált árakat kérnek.

Nézzük meg, hogy a környező nagyvárosokban mennyibe kerül a numbeo.com adatai alapján 10 km taxizás (induló díj+10 km díja) forintban:

Budapest 3250
Bukarest 1023
Varsó 2210
Zágráb 2893
Pozsony 2931
Prága 3538

A nálunk immáron jóval gazdagabb Prágában drágább csak a taxi. De a helyzet még súlyosabb, ha a fizetésekhez viszonyítunk. Nézzük mekkorák a nettó átlagfizetések, ugyancsak a numbeo.com adatai alapján:

Budapest 198 ezer
Bukarest 179 ezer
Varsó 284 ezer
Zágráb 245 ezer
Pozsony 295 ezer
Prága 319 ezer

Egyrészt jól látszik, hogy a régióban már a románokon kívül mindenki messze lehagyott fizetésekben bennünket, ami önmagában is nagyon szomorú, de ha a fizetésekhez viszonyítva nézzük a taxiárakat, és megnézzük, hogy hány ilyen 10-kilométeres út jön ki egy havi átlag nettó fizetésből akkor ezt kapjuk:

Budapest 61
Bukarest 175
Varsó 129
Zágráb 85
Pozsony 101
Prága 90

Teljesen jól láthatóan Budapesten lehet a legkevesebbet taxizni az átlagbérből, azaz messze túlárazott még mindig a taxizás, tehát nem emelni, hanem csökkenteni kellene a díjakat, méghozzá legalább 2/3-ára, de még akkor is mindig a legdrágábbak között lennénk a régióban!!!

DE EZ A CIKK NEM A TAXIÁRAKRÓL SZÓL! Hanem arról, hogy a szabad verseny hiánya, az állami beavatkozás, a céhszerű korlátozások mennyire károsak minden iparágban. Erre példa a taxi. Minél több ilyen iparág és szabályozás lesz, annál rosszabbul fog élni mindenki. Ilyen a szocializmus, ezért nem működik. Pedig mi már kipróbáltuk egyszer, azt hinné az ember, hogy ebből lehetett tanulni, de úgy tűnik nem. Aki nem élt benne, az pedig nézzen utána a szétszabályozott árakon és béreken alapuló kubai, észak-koreai és venezuelai gazdasági sikereknek..."

"SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB"

#805230 prfecó Előzmény: #805224

arra még nem ismerik a Matgab hatást............meg kéne ismertetni!!!!!!!!!!!

"SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB"

#805224 matgab Előzmény: #805193

nehogy én meg vegyek Soros alapjaiból, mert akkor lesz neki nemúlass! :-)

"SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB"

#805193 prfecó Előzmény: #805141

Mat nem azonos a véleményed Zsiday- val.


már a 320 is túlzás , hát még a 350.........


..egyszer elkezdenek ellene fogadni és Soros2 megfingatja a MNB ás kancsalszeműt is

"SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB"

#805155 matgab Előzmény: #805150

Piac? Mi a piac? Egy adott deviza esetében az árfolyam az mindig elsődlegesen politika. Nézd meg az USD-t, az EUR-t, a JPY-t, CHF-t vagy a jüant.

Böffent egyet a jegybank elnök és 10%-kal odébb teszi az árfolyamot, abba az irányba ahova akarja, ami a gazdaságnak megfelelő.

Nem véletlen mondta Trump, hogy a gyenge dollár lenne jó nekik és le is jött 1,05-ről, 1,2-ig. Gondolod, hogy ez piac?

Az árfolyam az egy gazd pol eszköz, illetve egyszerre a gazpolnak a következménye.

"SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB"

#805150 KawaBazsy Előzmény: #805141

Reális akkor az árfolyam, ha a piac kialakítja. Ez a mostani egy mesterségesen, minden erővel gyengített, minden, csak nem reális. Az igazság olyan 270-280 közt lenne.

"SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB"

#805141 matgab Előzmény: #805123

baromság, a szocik tartották mesterségesen erősen a forintot az extrém magasan tartott kamatokkal, azért, hogy ha úgy érzi a nép, hogy olcsón nyaralhat és olcsón vásárolhatja a külföldi szarokat, akkor majd boldognak érzi magát.

Közben az államadósság a marha magas kamatok miatt az egekbe nőtt, a termelékenység szar volt és a multik nem jöttek ide a magas bérköltség miatt (és emiatt akit viszont alkalmaztak, attól meg még baromi magas járulékokat is terheltek).

Szóval ez a 300-320 környéke teljesen reális, de igazából a 350 sem lenne rossz. Aminek értéke van, az úgyis felmenne forintban is. Az Exportnak jó, a multik -akik adót fizetnek (nem TAO-t, de legalább bejelentik az alkalmazottaikat) ide jönnek, emiatt több a melós, lehet csökkenteni a járulékokat, megszűnik a munkanélküliség, és a turizmus számára is baromi fontos, hogy a külföldiek lassan ismét felfedezik Magyarországot. Végre már nem csak a fiatalként bebaszni idejáró britek és a tarisznyás nosztalgiázó németek jönnek ide, hanem azok is akik minőséget várnak el a pénzükért és el is költik. Ez további adóbevételt, további foglalkoztatottságot jelent, ami tovább csökkenti az államadósságot, emiatt tovább lehet csökkenteni az adókat, ami miatt még több munkahely teremtődik.

És nem mellesleg a turizmus miatt (Airbnb) a belvárosi lakások árai megtriplázódtak az elmúlt 7 évben...


Akkor minek is kell nekünk az erős HUF? Hogy úgy járjunk, mint a görögök?

"SWAPOKKAL INTERVENIÁL AZ MNB"

#805123 KawaBazsy Előzmény: #805105

Basszák meg az anyjukat, a válság előtt 250 volt az euró, s utána is visszament 300-ról 270-ig is. Most meg, h megy minden, 310.. Biztos sok haver exportál, mindenki másnak szopás, h ennyivel kevesebbet ér a pénzünk. A Soros helyében rámennék erre is, hátha be tudja erősíteni. :-)

egyedül nem megy

#792682 Kissherceg


Magyarország az elmúlt 50 év tapasztalatai alapján nem tud külső pénzügyi támogatás nélkül növekedést felmutatni. Ebben nem hozott változást sem a rendszerváltás, sem a fülkeforradalom. Érdemes végignézni, hogy mi zajlott a múltban:

– A Kádár-korszakról nem is érdemes bővebben értekezni, Mong Attila kiváló könyvet írt az ország eladósodásáról, és az ebből következő fellendülések, majd kényszerű nadrágszíjhúzások koráról (https://bookline.hu/product/home.action?_v=Mong_Attila_Kadar_hitele_A_ma…). Akit kicsit is érdekel a hazai gazdaság története, annak kötelező olvasmány. Röviden összefoglalva: állandóan kölcsönkéregettünk valakitől, amikor meg vissza kellett volna fizetni a hiteleket, akkor jött a megszorítás, életszínvonal-csökkenés.

Sajnos 1989 után ugyanez folyt pepitában: amikor tudtunk bevonni forrást, akkor volt növekedés, amikor nem, akkor nem. Ez arra utal, hogy belső alapjai nem voltak/nincsenek a növekedésnek.

– Kezdődött az egész a rendszerváltás utáni mélydepresszióval (1989-1995), amiről kevesen tudják, hogy méretében (GDP-visszaesés, fogyasztáscsökkenés, munkanélküliség) nagyságrendileg hasonló volt, mint a hírhedett 1929-33-as gazdasági válság.

– Ezt követte a Bokros-csomag, és az ország megmaradt vagyontárgyainak kiárusítása, amelynek során igen sok hazai cég került külföldi kézbe, 1995-1999 között az éves GDP közel 4%-a folyt be bevételként ezekből az ügyletekből. Ennek segítségével sikerült elkerülni az államcsődöt, és növekvő pályára állítani a hazai gazdaságot.

(Lásd a grafikonokat itt:http://www.politikaievkonyv.hu/online/mp20/1-16_meszaros.html)

– A növekedés azonban nem volt fenntartható, és 2001-2-től az állam eladósodása (a költségvetési deficit a legrosszabb pillanatokban megközelítette a 10%-ot!), majd 2004-5-től a devizahitelek tömeges felvétele segítségével sikerült csak fenntartani a növekedést. A devizahitelek beáramlásának az üteme is kb. a GDP 4%-át tette ki éves átlagban.

– Ezután, amikor elapadtak a hitelek, jött a 2008-9-es válság, amiből az EU-pénzek beáramlása emelt ki minket: nagyjából évente a GDP 4%-a folyik be évek óta átlagosan.

Jól láthatóan tehát, akkor ment jól itthon a szekér, ha valahonnan sikerült behozni egy csomó pótlólagos forrást. Érdekes módon mind a privatizációs bevételek, mind a hitelbeáramlás, mind az EU-pénzek nagy átlagban évente kb. a GDP 4%-át tették ki. Habár ezek hatásaikban teljesen máshogy hasznosulnak, mégis mindegyik gyakorlatilag a külső pénzügyi forrásokra való támaszkodást jelentette. Természetesen ezek közül a legkárosabb a hitelfelvétel volt, és a legelőnyösebb az EU-pénz, ami viszonzatlan átutalás, sosem kérik vissza, eredményei nagyrészt itt maradnak (persze kinél több, kinél kevesebb).

Sajnálatos módon tehát nem látszik új minta Magyarországon: amikor éppen van kívülről befolyó (ilyen vagy olyan) pénz, akkor van növekedés, ha nincs, akkor jellemzően jön a válság. Erről azért fontos beszélni, mert sajnálatos módon a minta évtizedek óta megvan, és mivel a hazai gazdaság szerkezetében nincsenek olyan változások, amelyek ebben gyökeres fordulatot hoznának, ezért nem várható, hogy a jövőben más lenne a lefutás, mint a múltban. Ezért is óriási kérdés, hogy mi jön az EU-pénzek lecsengése után? Honnan szerzünk újabb forrásokat? Kitől kapunk pénzt?